4 fiútestvér közül ő volt a legkisebb, Ede bátyja el is esett a keleti-fronton(0:6). 1944-ig, a bombázásig a nagynénje házában élt(0:31). 14 éves korában élte meg a bombázást, szerencsére a szőnyegbombázás szélén lakott, így elkerülték a bombák(2:26). A délkeleti irányból érkező gépek először nyomjelző lövedékeket dobtak le, ezután érkezett a háromhullámos bombázás(4:02).Kimenekültek a Zagyva gátjához, onnan nézték a füstölgő romokat, majd pár óra múlva visszamerészkedtek a városba(5:50).Az utcák és az épületek 60-80% elpusztult(6:14).Ezután nem élt át ilyen közvetlenül bombázásokat, mert a légiriadó esetén kimenekültek az országból(7:15) 1944. szeptember 19.-én, az utolsó bombatámadás alkalmával 130 gép támadta Szolnokot(8:16). Szolnok városát 9 légitámadás érte, a célpontok főként a hidak, a vasút, repülőtér vagy más intézmények voltak(8:35) A közuti hidat 1944 augusztusában pedig láncos bombákkal támadták, de ez nem járt sikerrel(8:50).1944 november 4.-én jöttek be a szovjet csapatok, de egy puskalövés nélkül, mivel a német hadsereg már elhagyta a térséget(11:22). A szovjet katonák a Petőfi utcán közelítették meg a város központját, a németek egy kivételével az összes hidat felrobbantották(12:56). A hidak felépítésében munkaszolgálatosok, később pedig civil vállalatok segédkeztek - Szurovecz Pál is itt dolgozott több hónapig(13:34).1950-ben be kellett vonulnia, egy hadosztályparancsnok gépkocsivezetője lett.(15:00) Majd a Honvédségen belül gépkocsivezetőoktató lett(16:04). Amikor szabadságon volt egy távirati parancsot kapott, amit megkésve teljesített, így egy év börtönre ítélték(16:15). Ebből 2 hónapot a fogházban töltött, majd Inotára és Kazinczbarcikára rendelték kényszermunkára(17:40). Ezután visszaszállították a Katonai Főügyészségre, a börtönbe(18:30).Két hónap múlva egy katonai munkatáborba szállították, ahol másfél hónapig tengődött, végül innen hazaengedték szabadságra(20:36). Kaposváron kellett újra bevonulnia, egy gyalogosegységnél lovász lett (21:06). A gyalogoshadosztály központja a keszthelyi Festetics kastély volt(22:23). A Honvédségnél futbalozott, már 17 éves kora óta játszott profi csapatoknál(23:57). Cukorgyárban is dolgozott, majdnem 40 évig, géplakatosként(25:41). Volt olyan időszak, amikor a gyár egy "kampányban" 70000 vagon cukorrépát dolgozott fel(26:47).Amikor a gyárat lebontották Szurovecz Pál szeretett volna pár képet készíteni arról a helyről, ahol y40 évet dolgozott - nem engedték meg neki(28:16)

Az interjúalany beszél a két világháború közötti Kárpátaljáról, családjáról, életviszonyaikról , az oktatásról és a hitéletről (0:36). Elmeséli, milyen örömteli volt a magyarok bevonulása 1939-ben (6:30). Szól a II. világháború kitöréséről és a sorozásokról (12:15). Szól arról, hogy a magyar katonák átvonulása során hogyan lőtték meg véletlenül (14:22). Említi a magyar férfiak kényszermunkára szállítását (23:08, 29:22) és a zsidók elhurcolását (24:35). Beszél a mezőgazdaság átalakításáról 1945 után (26:47), illetve arról, mit hozott a szovjet uralom, például a református vallásgyakorlás szempontjából (30:08).

Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:06), általános iskolás kisdobos, valamint úttörőként átélt élményeiről (0:52), a különböző rendezvényeken, megemlékezéseken való részvételéről, az úttörőként végzett tevékenységekről (5:24), a gyermek- és ifjúsági mozgalmak politikai céljairól, és környékbeli szovjet katonákról szerzett benyomásairól (10:27). Mesél Geszteréd villamosításáról, az elektronikai cikkek elterjedéséről, valamint arról, hogy a falu a Kádár-rendszerben nyerte el mai arculatát (11:55). Részletezi a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben folytatott dohánytermelési munkálatokkal kapcsolatos emlékeit, kitér a háztáji gazdaságokra is (14:00), majd beszámol a gimnazistaként kollégiumban eltöltött éveiről, az ottani programokról, társadalmi munkáról, kommunista szombatokról (18:00), a KISZ-ben szerzett tapasztalatairól (24:38), főiskolás éveiről (27:26), a katonaságnál eltöltött időről (29:04), végül pedig megemlíti, miként emlékszik vissza a rendszerváltoztatásra (32:02).