Az interjúalany beszél arról, hogy messze volt az iskola a tanyájuktól, beszámol tanulmányairól (0:29), arról, hogy bátyja elesett a második világháborúban (4:40), a korabeli ifjúság neveléséről, a leventemozgalomról, a lányok vallásos neveltetéséről (6:13), a szovjet megszállásról (7:40), arról, hogy a második világháború után elvették a földjeiket és az apját internálták (9:07). Mesél a földosztásról (10:25), a téeszesítésről (11:42), a helyi zsidókról, deportálásukról (13:05), a beszolgáltatásról, arról, hogy férje is kulákcsaládból származott (14:53), a Nagy Imre nevéhez köthető 1953-as fordulatról (17:38), a Kádár-korszak téeszesítéséről és a helyi TSZ-ről, ahol édesapja elnök lett (22:26). Megemlíti a rendszerváltoztatást követő kárpótlást (27:02), valamint kitér munkahelyére (30:53). Összehasonlítja a Kádár-és Rákosi-rendszert, végül pedig elmond egy anekdotát egy leszakított Sztálin-képről (35:30).

1955-ben Nagyszalontán született. Családja meglehetősen szövevényes származását és történetét meséli el az interjúalany(0:14).Gyermekkorában meglehetősen szerény körülmények között éltek, majd a román konszolidációs időszak alatt egy picit jobbra fordult a sorsuk. Tanulmányait Nagyszalontán végezte, ezekről az évekről is hallhatunk pár szót(2:43).Nagyszalontán még mind a mai napig nagyon érezhető a magyar hatás. De így is egy "kettős beszéd" alakult ki, mert másként kellett beszélni otthon és az iskolában pl. Fekete Pál Péter emellett szót ejt az erdélyi nemzetiségi lét körülményeiről(4:50).Fizikusnak készült, de tanár lett belőle. Ennek a Ceausescu diktatúra elnyomó jellege volt az oka(8:40). A román hadseregben 9 hónapot töltött Marosvásárhelyen, erről az időszakról mesél(9:06).1979-ig járt Kolozsváron járt egyetemre. A német csoporttársaihoz kapcsolódóan elmeséli, hogy NSZK hogyan "vásárolta" meg a romániai németeket(11:31).Jó eredménnyel végezte az egyetemi tanulmányait és nagy szerencsével Nagyszalontán kapott is állást(14:02).Az interjúalany az erdélyi, kolozsvári nemzetiségi életről beszél - az általános megállapításokat személyes élményeivel egészíti ki(17:02).1979-ben kezdett el tanítani, a kezdeti évek átpolitizált atmoszféráját ismerteti velünk az interjúalany(24:38). A '80-as években az életszínvonal rohamosan csökkent, a korábbi évtizedekhez képest. Megismerhetjük a '80-as évek mindennapjait Romániában(26:11).A román forradalomhoz közeledve a rendszer egyre keményebb lett, de ekkor már egyre többen elégedetlenkedtek(28:51).A román forradalom ideje alatt az interjúalany 34 éves volt. A forradalom eseményeiről Fekete Pál Péter elég tájékozott volt - erről és a személyes tapasztalatairól számol be(29:53).Végülis a nagyszalontai forradalmi eseményekből is kivette a részét, hiszen egy elektori választást is megszervezett(35:09).Az interjúalany a Romániából Magyarországra településről, a munkájáról, valamint a családjáról beszél(39:13). Az interjúalany üzenet az ifjúsághoz: "Mindenki találja meg azt az aranyösvényt, ami elvezeti a boldogsághoz!"(45:41).

Az interjúalany beszél családjáról és magáról, tanulmányairól (0:28), feleségéről, felesége beosztásáról (4:53), saját munkájáról (6:07), a család második világháborús emlékeiről (9:44), a Rákosi-rendszerbeli jegyrendszerről (10:47), a beszolgáltatási rendszerről és a feketevágásról (12:51), a helyi TSZ-ekről (14:49), az egyházi életről, annak nehézségeiről (16:22), állami ünnepekről, megemlékezésekről (19:01), gyűjtőszenvedélyéről [régi iratok, jelvények, érmék, pénzek, bélyegek] (22:17), a szórakozási lehetőségekről (36:27), utazásairól (38:57), újságolvasási szokásairól (40:07), rádiózási szokásairól (41:38), a tartós fogyasztási cikkek beszerzéséről (42:11), házasságáról, gyermekeiről (43:18).