A pünkösdi lelkészként is működő pedagógus beszél megtéréséről, illetve hosszú évekig a munkája mellett, utóbb pedig nyugdíjasként végzett utazó szolgálatairól, melyek során bejárta többek közt az Alföld és Erdély különböző területeit is. Elbeszélése nyomán képet kapunk a korabeli oktatáspolitika direktíváinak helyi megvalósulásairól, a kisvárosi tantestületek hangulatáról is. 0:18--megtérése a II. világháborút követően; 3:59--tapasztalatai a román pünkösdi, baptista és egyéb gyülekezetekkel kapcsolatban; 7:49--véleménye az ökomenizmusról; 8:55--mi az ember legfőbb dolga itt a földön, mi a legfontosabb dolog a gyermeknevelésben; 10:46--milyen zaklatások érték őket a kommunizmus alatt a hitük miatt; 12:6--születése; 14:32--a II. világháború utáni életkörülmények; 18:39--milyen csodák estek a szolgálata alatt, hogy vonódott be az egyházi szolgálatba; 24:35--az Isten Hollywoodba jött című könyv lefordításának története, 27:12--milyen befolyással van hite a tanári pályájára; 29:46--hogyan került a tanári pályára, első tanári állásai; 34:39--milyenek voltak a körülmények a tanyasi iskolákban; 36:25--miért megy korán nyugdíjba, hogyan teltek a hétköznapjai, amíg tanított

Az interjúalany 1939-ben született Egerben. Beszél gyermekkoráról. Édesapja 1949-ig erdészeti társaságnak volt vezetője. Gyermekkorát beárnyékolta a II. világháború. A megszálló orosz katonák a gyerekekkel nagyon rendesek voltak. (04:30) A háború után fellélegeztek az emberek és megújulásra számítottak. Azonban, ahogy telt az idő és átvették a kommunisták a hatalmat, mindenki ráébredt az új rendszer szörnyűségére. Az interjúalany apját is sokszor áthelyezték, 1952-ben folytathatta eredeti munkáját. (06:04) Az interjúalany 1946-ban kezdett iskolába járni. Elmondja, hogyan lehetetlenítették el a vallási életet, ő is (ideiglenesen) elfordult a vallástól. Középiskolásként romlottak tanulmányi eredményei, elsősorban azért, mert versírással töltötte idejét. Egyik versével egri DISZ-versenyt nyert. Több költeménye is megjelent helyi újságokban. Még fiatalon rájött, hogy nem kiemelkedő tehetség, így abbahagyta az írást. (11:26) Érettségi után nem vették fel főiskolára, ezért fűrészüzemben kezdett dolgozni, majd képesítés nélküli tanár lett 3 hónapig. Behívták katonának, 2,5 évet szolgált Kaposváron. A berlini válság miatt meghosszabbították katonaidejét. Miután leszerelt, Kiskörére küldték pedagógusnak, 1980-ig tanított ott. Közben elvégezte a tanítóképző főiskolát. Aktívan részt vett a népművelésben, fiatalon elhitte a KISZ agitációját. (16:02) Beszél családjáról. Vácra költöztek, csak hosszú idő után, protekcióval sikerült tanári és igazgatóhelyettesi állást kapnia. 3 év után vállalta el "Kisvácon" az Árpád Gimnázium igazgatói posztját. Tehetséges és szorgos tanári kar vette körül. Jó kapcsolata volt a pedagógusokkal és a diákokkal is. (20:36) Elmondja, hogy igazgatóként és pedagógusként milyen politikai feladatai voltak. Részletesen beszél az MSZMP-ben és a KISZ-ben végzett munkájáról. Ha valaki közéleti szerepet akart vállalni, csak a KISZ-ben és a Pártban lehetett. (23:20) Beszél arról, hogyan élte át az 1956-os eseményeket Egerben. Forradalmi verset írt, elszavalta a Szózatot, beválasztották a Munkástanácsba. A megtorlásoktól nagyon félt, de valahogy sikerült megúsznia felelősségre vonás nélkül. Elmondja, hogy a szocialista rendszer kívülről szépen nézett ki, de valójában "agymosáson" ment keresztül a társadalom. (27:26) Beszél a rendszerváltoztatás körülményeiről, a 80-as évek végén már nagyon feszült volt a helyzet. 1988-ban jött rá véglegesen, hogy rossz, javíthatatlan a rendszer. (30:38) Összehasonlítja a Rákosi- és Kádár-korszakot. Mindkettő diktatúra volt, figyelni kellett a kimondott szóra, az ügynökökre, de a Kádár-korszakban már nem volt benne az emberekben az a félelem és rettegés, amely Rákosi alatt. (33:02) Beszél arról, hogy a Kádár-korszakban hogyan szólt bele a politika az oktatásba. A sokoldalú szocialista embertípust kellett (volna) kinevelni. Alapvetően a gyerekek szerették a különböző mozgalmakat és programokat, de ezeket teljesen átitatta a politika. Azonban hibának tartja, hogy ma nincs semmilyen közösségképző mozgalom a fiatalok számára. (37:20) A történelmet és a legtöbb tantárgyat központilag elferdítették, hamisan ismertették és sok tanár is elhitte a hazugságokat. Az iskoláknak részt kellett venni az ünnepségeken, felvonulásokon. Összegzi a rendszerváltoztatás előtti és utáni oktatási rendszert, felvázolja mindkettő hátrányait. (44:20)

Az interjúalany beszél gyermekkoráról és a Horthy-korszakról (01:40, 10:12), illetve II. világháborús emlékeiről (3:24, 16:05). Elemzi a két világháború közötti oktatás minőségét is (13:55). Beszél katonai szolgálatáról az 1950-es években (19:02), majd egyetemi éveiről (22:34). Említi még az 1956-os forradalom helyi hatásait (27:54), a Kádár-korszak jobb körülményeit (31:57) és a rendszerváltoztatást (36:08).