$this->korszakok

Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)

Találatok: 820

Feltöltés dátuma

A-Z

Forradalom Salgótarjánban: a nemzetőrség és a decemberi mészárlás története (Juhász Attila 1)

Hossz: 00:45:00

Tárgy: második világháború, Vörös Hadsereg, Románia, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, börtön, bányászat, kommunista diktatúra, karhatalom, 1956, pufajkások, sortűz, Rákosi-korszak, '50-es évek, munkástanácsok, MUK, Kádár-korszak, szovjet megszállás, tüntetés, sztrájk, felvonulás, ellenállás, Marosán György,

Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdődött a forradalom Salgótarjánban, és hogyan csatlakozott, mikor egy árvizi mentésről Budapesten keresztül ment haza. Szól arról, hogy csak a könyvesboltok kirakata volt betörve Pesten, mert a marxista könyveket eltüntették (0:22). Beszél arról, hogy alakult ki az acélgyári sztrájk, és hogyan alakították meg a nemzetőrséget (2:12). Elmeséli, hogyan szereztek fegyvereket, és hogyan működött az őrség (3:50). Szól arról, hogy miétr csatlakozott a forradalomhoz, és mit jelentettek a munkástanácsok (7:00). Elmeséli, hogy a forradalmi események miatt a megyei vezetőség Csehszlovákiába távozott, majd visszatérve őket vádolták hazaárulással (9:30). Szól arról, hogy mi vezetett a forradalomhoz, a diktatúra mibvenlétéről, a besúgók és az ÁVO működéséről (12:40). Szól arról, hogyan adták le a fegyvereket az oroszok bejövetele után (20:12). Arról is szól, hogy nem disszidált, mert a forradalmi események újrakezdését, a MUK-ot várta (22:50). Szól a pufajkásokról és arról, hogyan tartóztatták le áprilisban (25:10), illetve a Kádár-korszak foglalkoztatáspolitikájának visszásságairól (30:10). Beszél a december 8-i mészárlás előzményeiről, arról, hogy két letartóztatott munkásvezető elengedése miatt kezdődött tüntetés (32:30). Szól arról is, hogy a pufajkásokat már korábban leszerelték (35:50). Elmeséli a sortüzet, és azt, hogy a kavarodásban nem lehetett látni, hogy az oroszok is tüzeltek-e (38:15). Végül arról szól, hogy minderre azért került sor, hogy Kádár a forradalom után a munkástanácsok hatalmát is megtörje (43:30).

Interjúalany: Juhász Attila

Felvétel időpontja: 2011. november 29

Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

A történelem keretet és kelepcét ad az életnek

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, börtön, állambiztonság, egyház, Rákosi-korszak, Horthy Miklós, Valksbund, Római Katolikus Egyház, '40-es évek,

0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását

Interjúalany: Dr. Marx Gyula

Felvétel időpontja: 2011. november 25

Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Mégis itt vagyunk

Hossz: 00:37:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Propaganda, Sport, Holokauszt, Divat, politikai rendőrség, Rákosi-korszak, Ifjúsági mozgalmak

Kulcsszavak: maszek, disszidálás, kivándorlás, tanács, bunker, egészségügy, emigráció, svábok, '50-es évek, Németország, ünnepek, légitámadás, óvóhely, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, vasút, Horthy Miklós, át- és kitelepítések,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, munkás szüleiről (0:12), majd rátér arra, hogy gyerekként milyen játékokat játszottak, hol aludtak (5:00). Beszél az ünnepekről, a karácsony megünnepléséről (8:20). Szól II. világháborús emlékeiről, a bombázásokról, valamint arról, hogy kiszedették a fülbevalókat a lányok füléből, nehogy a szovjetek kitépjék (10:57). Szól a svábok kitelepítéséről Solymárról. A listáról az utosló pillanatban vették le őket, mert édesapja foglalkozására szükség volt, de sok rokonukat kitelepítették (13:18). Szól arról, hogy sokan elásták az értékeiket abban a reményben, hogy még visszatérhetnek. Szól az első és második transzportról, valamint arról, hogy Karlsruhe környékén barakkokban szállásolták el a kitelepítetteket (17:00). Egyik kitelepített sógora 1954-ben egy felhívás hatására Ausztráliába települt, ahonnan még ma is levelezik a két család (21:00). Megemlíti az 56-os forradalmat (22:48), majd rátér arra, hogy a kitelepítés után nem volt tanítás sokáig, ő pedig dolgozni kezdett. Először az óvodában segített be, majd kitanulta az esztergályos szakmát (23:40). Később irodai munkára került, békekölcsönt kellett váltania, majd végül a faiparban kezdett dolgozni. Itt ismerte meg a férjét is, aki később iparengedélyt váltott ki (27:10). Arról is szól, hogy sokan félelemből magyarosították a nevüket (31:50). Végül a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről szól, a rengeteg munkáról, ami az ország újjáépítéséhez kellett. A fejlődést jól jelzi, hogy nem kellett annyi gyermekkoporsót készíteni, mert a gyermekhalandóság nagyban csökkent. Szól arról is, hogyan élénkült meg a németországi rokonokkal való kapcsolattartás 1956 után (32:30).

Interjúalany: Kővári Mátyásné Anna

Felvétel időpontja: 2011. október 26

Készítette: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest

Veszprém megyéből Illinois államba

Hossz: 00:33:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Divat, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, Disszidálás, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, deportálás, disszidálás, kulák, oktatás, Szabad Európa Rádió, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Rákosi-korszak, munkaszolgálat, légitámadás, óvóhely, II. világháború,

Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett. 0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban; 2:19--mit tanult az ipari iskolában; 3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról; 9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban; 16:12--emlékei az 1956-os eseményekről; 18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból; 21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően; 24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek

Interjúalany: Győry Kálmán

Felvétel időpontja: 2011. október 19

Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Egy könyvtáros útja

Hossz: 00:39:18

Tárgy: Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, úttörőmozgalom, 1956,

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan lett férfiszabóból a makói könyvtár dolgozója. 0:10--születés, családja, gyermekkora, milyen munkákat végzett otthon gyermekkorában; 8:0--iskolás évei, az úttörőmozgalom; 11:2--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, 12:22--munkája szabóként, a szakmunkásképzőben töltött évei, milyen volt a korabeli szakmunkásképzés; 18:23--hogyan végezte el a gimnáziumot, és mit dolgozott az érettségi letétele után, hogyan lesz a helyi könyvtár munkatársa; 23:20--könyvtárosi munkája, véleménye a kötelező olvasmányokról; 30:8--nyugdíjazása, hogyan kapott új munkát; 34:51--hogyan változtak meg a rendszerváltoztatással a könyvtárak és az emberek könyvtárazási szokásai

Interjúalany: Szilágyi Dezsőné

Felvétel időpontja: 2011. július 16

Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Szegényen előrehaladva

Hossz: 00:32:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Rákosi-korszak, első világháború, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: TSZ, 1956, Jugoszlávia, '40-es évek,

0:00 családi háttér, szülei parasztcsaládból származtak, nem nélkülöztek, mert a föld megadta nekik az élelmiszert 3:23 a háború alatt azonban a cukrot csak jegyre adták 5:51 a szűkebb család megúszta a háborút, de édesapja testvérei katonák voltak, egyiküket a jugoszláv szabadcsapatok kivégezték 10:03 mesél az általános iskolai évekről 13:47 mesél a TSZ-életről 18:24 felidézi 1956-os emlékeit

Interjúalany: Naszradi András

Felvétel időpontja: 2011. július 16

Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Beszélgetés Gyula bácsival

Hossz: 00:31:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Művészet, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, KISZ, TSZ, beszolgáltatás, katonaság, Néphadsereg, padlássöprés, Rákosi-korszak, '50-es évek, beszolgáltatás,

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja a fronton számos sebet szerzett, de 1952-ben behívták a plébániára az ávósok, ott kegyetlenül megverték, de az így szerzett sebek miatt meghalt 6:24 erről sokáig nem beszélhetett nekik az édesanyjuk, az ötvenes éveket meghatározták a beadások és a padlássöprések 8:58 1956-ban a faluban nem történt nagy felfordulás, legalábbis gyerekként nem láthatták az eseményeket 10:12 a téeszesítés során az agitálók gyári munkások voltak, a földjeiket kénytelenek voltak beadni, mesél a TSZ-ről 19:00 1964-től a Ganz-Mávagnál lakatosszakmát tanult, de ott dolgozott tovább a Ganz-Mávagnál, volt úttörő és kisdobos is, majd KISZ-tag is, de ez elsősorban a kikapcsolódási lehetőségekről szólt; felidézi a katonaságot is 26:05 felkérték, hogy lépjen be a pártba, de nem lépett be sosem, felidézi, hogy a honvédségnél kapható újságok hogy ferdítették el a valóságot

Interjúalany: Kancsal Gyula

Felvétel időpontja: 2011. július 15

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Beszélgetés Tihamér bácsival

Hossz: 00:28:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, beszolgáltatás, határőrség, kommunista diktatúra, kulák, oktatás, rendszerváltoztatás, osztályharc, kárpótlás, Rákosi-korszak, '50-es évek, határsáv, beszolgáltatás, állampárt, propaganda, Kádár-korszak, szövetkezetek, Joszip Broz Tito, I. világháború, Jugoszlávia, Római Katolikus Egyház,

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogy nem vették fel középiskolába kulák szárazása miatt, majd arról, hogy miként került be mégis a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumba Batári Károly tanár segítségével (0:18). Szól arról, hogyan zajlottak a beszolgáltatások, valamint arról, hogy hogyan barátkoztak össze a környék ÁVO-parancsnokával, aki először kenyerrél látta el őket, majd a beszolgáltatási rendszert alakította át úgy, hogy meg lehessen élni (3:30). Szól arról, hogy az ÁVO-parancsnok és a plébános jó barátok voltak. A plébános tanította a gyerekeket motorozni, az ávós pedig néha benzint vitt neki. Arról is szól, hogy a plébános Isonzónál döntötte el, hogy pap lesz, ha túléli a csatát (7:35). Szól arról, hogyan végezte el az iskolát, hogyan szervezték a TSZ-eket a környéken, és hogyan léptették be édesapját (12:10). Szól a TSZ-ek kezdeti nehézségeiről, átszervezésekről, egyesülésekről (16:00), majd arról, hogyan szüntette meg az együttműködést a rendszerváltoztatás (19:20). Szól a határsávról, arról, hogy egy bizonyos területen minden lábnyomról jegyzőkönyvet vettek fel, illetve arról, hogy milyen hisztéria volt a Titóval való szakítás kapcsán. Arról is beszél, hogy miként tudtak kommunikálni a jugoszláviai szlovén területeken rekedt szomszéd falvakkal (20:25). Beszél Lendvahegy különleges helyzetéről, ahol a falubelieknek szőlője volt, a kettős birtokokról, és arról, hogy 1949-ben már nem mehettek át szüretelni (25:50).

Interjúalany: Molnár Tihamér

Felvétel időpontja: 2011. július 14

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Interjú Lovkó Lászlóval

Hossz: 00:36:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Holokauszt, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, szovjet megszállás, Rákosi-korszak, Kékcédulás választások, egyházak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, maszek, internálás, Rákosi-korszak, '50-es évek, óvóhely, át- és kitelepítések,

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte 3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba 4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék 7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra 11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre 13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt 17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben 20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult 22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról 27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke 29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték 35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség

Interjúalany: Lovkó László

Felvétel időpontja: 2011. július 12

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Sokáig megfigyeltek

Hossz: 00:38:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, politikai rendőrség, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Tanács, Művészet, Disszidálás

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, MDP, MSZMP, internálás, oktatás, tanács, bunker, államosítás, osztályharc, Kultúra, Hortobágy, hadifogság, besúgó, óvóhely, állampárt, II. világháború, megfigyelés, éhezés, szovjet megszállás, vasút, rekvirálás, I. világháború,

Az interjúalany szól gyermekkoráról, édesapja cséplőgépének államosításáról, és arról, hogy korán hozzá kellett szoknia a házi és a kemény munkához is, mert édesapja 1942-ben kiment a frontra (0:20). Szól arról, hogy könyvelői vizsgát tett és a szövetkezetben kezdett dolgozni. Ekkoriban folytak az internálások, ő éppen lekerült a listáról, de rokonait elvitték. A trafikban gyorsan vásárolt nekik cigarettát meg ételt és beadta a vasúti kocsi résein (6:30). Két ávós lerángatta a vonatról, megfenyegették és megjegyezték a nevét. Ezután folyamatosan figyelték és nem hagyták elhelyezkedni. Sőt, a kommunista pártbizottság még bálozás során is nyilvánosan elhagyatta velük a termet (9:08). Szól további elhelyezkedési kísérleteiről, ám egy hónap után a helyi pártbizottság utasítására mindenhonnan kitették (11:20). Levelet írt az országos pártközpontba, akik a megyei pártbizottságot küldték ki kivizsgálni az esetet, de a helyiek nem engedték kiszállni a megyei pártbizottságot és eltussolták az ügyet. Több mint tíz évig nem dolgozhatott, 1952-tól 1963-ig (14:00). Szól családalapításáról is, a lakáshelyzetről, és arról, hogy még az 1960-as években is tulajdonképpen éheztek (20:48). Rátér világháborús emlékeire, arra, hogy kapott repesztalálatot a házuk, illetve arra, hogy az óvóhelyen a német katonák nyugtató gyógyszert osztottak. Később az orosz katonák nagyon megverték a falu orosz tolmácsát, aki egy I. világháborúból itt maradt orosz bácsi volt, akin számonkérték, hogy miért nem tért vissza a Szovjetunióba (24:35). Rátér az orosz katonák értékelésére, az erőszakoskodó, barbár kozákok és a civilizált tisztek közötti különbségre (35:00).

Interjúalany: Marton Gyuláné

Felvétel időpontja: 2011. július 11

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Kazinczy Pálné Edit néni. Derűsen élni az életet

Hossz: 00:38:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, oktatás, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború,

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a második világháborúról, a helyi zsidókról, deportálásukról, tanulmányairól, munkáiról, 1956-os emlékeiről, további munkáiról.

Interjúalany: Kazinczy Pálné

Felvétel időpontja: 2011. július 09

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Székesfehérvári életút

Hossz: 00:33:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, 1956, Vörös Hadsereg, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, Disszidálás, kényszermunka

Kulcsszavak: KISZ, maszek, kereskedelem, kommunista diktatúra, oktatás, 1956, rendszerváltoztatás, hétköznapi kommunizmus, továbbtanulás, újjáépítés, pályaválasztás, privatizáció,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a névadásáról, valamint arról, hogy milyen veszélyes játékokat játszottak a világháború utáni Székesfehérvárott (0:22). Beszél arról, hogy nem járt óvodába, mert édesapja földműves volt (5:10). Szól iskolájáról, a tanítási körzetekről (7:15), valamint a szórakozási lehetőségekről, a táncokról, és arról, hogy mikor egy fiú hazakísérte, édesanyja nem sokkal lemaradva követte őekt (10:15). Beszél a KISZ-életről, a Bambi és a Traubi szóda rendezvényekről és kirándulásokról (12:45), valamint megemlíti, hogy 1956-ban gyermek volt, és örült, hogy nem kellett két hétig iskolába menni (15:10). Beszél a továbbtanulás dilemmájáról, és arról, hogyan lett kereskedőtanuló. Itt nem választhattak szakot, hanem a személyzetis döntötte el, hogy hová járjon (16:45). A főnöke gyakran szándékosan terhelte őket, például zárás előtt még megpakolta a kályhát, hogy nehéz legyen kitakarítani (21:55). Szól tanulóéveiről, a kis csoportokról (23:10), majd az 1970-es évekről, a lakásszerzésről (26:25). Beszél a rendszerváltoztatásról, a diszkont-áruházzá alakulásról (29:20). Végül arról szól, hogyan tudott saját üzlethelyiséget bérelni, miután erre lehetősége nyílt (31:20).

Interjúalany: Zsédely Jánosné

Felvétel időpontja: 2011. július 08

Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Volt hol dolgozni, nem kellett foglalkozni a munkanélküliséggel

Hossz: 00:44:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Holokauszt, oktatás, Levente Mozgalom, Bombázások, szovjet megszállás, Rákosi-korszak, első világháború, karhatalmisták, Tanács, Horthy-korszak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: MSZMP, padlássöprés, Veres Péter, 1956, románok, Kultúra, cselédség, front, Németország, párttagság, hadifogság, Trianon, Kádár-korszak, II. világháború, Erdély, szovjet megszállás, vasút, Románia,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a gépek iránti szeretetéről, játékairól (0:10), majd rátér a II. világháborúra, amiben sofőrként teljesített szolgálatot, majd Németországba ment a fronttal. Közben egy jóindulatú nagyságos asszonynál cselédkedő lánynak kezdett udvarolni (2:05). Először amerikai, majd orosz hadifogságba került (7:30), hazajövetele után pedig megházasodott, négy gyermek édesapja lett (9:40). Beszél különböző munkahelyeiről, nyugdíjba meneteléről (16:34). Szól a korabeli szórakozási lehetőségekről, a moziról, a tánciskoláról és feleleveníti, hogyan várták a lányokat a varrodából kijönni (21:20). Beszél a párttagságáról, apósa barátságáról Veres Péterrel, valamint arról, hogy mindent megtett fiai látókörének tágítására (26:20). Beszél az 1956-os forradalom eseményeiről, arról, hogyan védelmezte a kombájnokat a gépállomáson, illetve arról, hogyan dobálták be mégis az állomás ablaikait (31:45). Beszél a Kádár-korszak létbiztonságáról (34:55), majd Erdély szeretetéről, és arról, hogy a revíziós gondolat milyen zsákutcákba kergette a XX. századi Magyarországot (36:10). Végül a mostani politikai helyzetről szól és a fiatalok neveléséről (40:14).

Interjúalany: Fekete Antal

Felvétel időpontja: 2011. július 07

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Kiscserkészből főagronómus

Hossz: 00:41:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Ipar, Sport, KISZ, katonaság, Mezőgazdaság, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, cserkészet, oktatás, Nagy Imre, 1956, Németország, Kádár-korszak, kolhozosítás, Horthy Miklós,

Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).

Interjúalany: Farkasvölgyi Károly

Felvétel időpontja: 2011. július 01

Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Ádám Béla - A csendes hős

Hossz: 00:25:00

Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Divat, Vörös Hadsereg, Disszidálás, Kékcédulás választások, egyházak

Kulcsszavak: TSZ, katonaság, oktatás, 1956, kárpótlás, Rákosi-korszak, leventemozgalom, földosztás, hadifogság, visszacsatolás, Kádár-korszak, II. világháború, háztáji,

Az interjúalany beszél magáról, szüleiről, kisiskolás élményeiről (0:24), az 1941-es bácskai bevonulásról, második világháborús katonai élményeiről légvédelmisként (3:09), fogságba kerüléséről és hazatéréséről (5:27), a leventemozgalomról (10:33), a korabeli hitéletről (12:26), fiatalkori szórakozási lehetőségekről (13:25), az 1945-ös földosztásról és az 1960-as téeszesítésről (14:20), a Rákosi-korszakról (15:02), a jánoshalmi 1956-os forradalmi eseményekről (16:00), az 1945 utáni vallási életről (19:35),a TSZ-ről és a háztájiról (20:30), és a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (23:58).

Interjúalany: Ádám Béla

Felvétel időpontja: 2011. július 01

Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

1956-ról gyerekszemmel

Hossz: 00:37:00

Tárgy: Rákosi-korszak, karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, Egészségügy

Kulcsszavak: KISZ, disszidálás, egyház, katonaság, oktatás, padlássöprés, sport, szakszervezet, 1956, rendszerváltoztatás, fekete vágás, '50-es évek, 90-es évek,

00:00-00: 50 Születési körülmények. 00: 51 -01: 58 Gyerekkor. 01: 59 -02: 31 Szülei foglalkozása. 02: 32- 03: 24 Iskola. 03: 25- 03: 53 Katonaság. 03: 54- 04: 55 Az 1950-es évek. 04: 56 -08: 20 Az 1956-os forradalom. 08: 21 – 11: 20 Pesti események. 11: 21-12: 48 Dunaújváros. 12: 49-14: 00 Szocialista város. 14: 01 – 14: 56 Sztahanovista-ünnep. 14: 57 -16: 50 KISZ tagság. 16: 51 -18: 56 Szórakozás, koncert. 18: 57- 23: 48 Labdarúgás. 23: 49 -25: 45 Katonaság. 23: 48 - 26: 54 Házasság. 26: 55-27: 30 Templomba járás. 27: 31 -28: 34 Falusi búcsú. 28: 35-29: 39 Kádár-korszak. 29: 40 -30: 20 Rendszerváltoztatás. 30: 21 -30: 55 Nyugdíjas évek. 30: 56- 31: 56 ’90-es évek, párttagság kérdése. 31: 57-33: 14 Szocializmus. 33: 15- 35: 06 A régi rendszer hibái. 35: 07 -36: 09 Unokái. 36:10 : 37:47 Életének legszebb időszaka.

Interjúalany: Csók Kálmán

Felvétel időpontja: 2011. június 29

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Margitka néni

Hossz: 00:24:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, rendszerváltoztatás, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet

Kulcsszavak: egyház, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás,

Az interjúalany beszél a tanulmányairól (0:26), második világháborús emlékeiről (1:25), arról, hogy az 1956-os forradalom idején házasodott, majd két évvel később megszületett az első gyermekük (6:52). Elmondja a véleményét Kádár Jánosról (11:54), a rendszerváltoztatás utáni helyzetről (13:46), bölcsődei munkájáról (18:10).

Interjúalany: Haramura Lászlóné Kolozsvári Margit

Felvétel időpontja: 2011. június 29

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Nem élhetek muzsikaszó nélkül

Hossz: 00:59:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Mezőgazdaság, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, kereskedelem, Rákosi Mátyás, 1956, rendszerváltoztatás, zene, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,

00:00-00:45 Születési hely, idő. 00:46-05:47 II. Világháború, német bevonulás, német katonák, orosz katonák. 05:48-09:00 Zene. 09:01-12:11 TSZ, traktor főiskola, munka, lakodalmas zenészet. 12:12-18:00 Horthy Miklós, Horthy-korszak, lovak, megélhetés a háborúban és utána. 18:01-27:54 Rákosi Mátyás, 1956, katonaság, disszidálók. 27:55-52:00 TSZ szervezés, feketevágások, Kádár és Rákosi közti különbség. 52:01-59:27 Rendszerváltoztatás, fellépések, lakodalmak.

Interjúalany: Németh Károly

Felvétel időpontja: 2011. június 25

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

1956 egy TTK-s hallgató szemével

Hossz: 00:34:21

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, első világháború, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, disszidálás, katonaság, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , Gerő Ernő, 1956, Csendőrség, Nemzetőrség, szovjet megszállás, I. világháború, Grősz József,

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, egyetemi tanulmányairól, és arról, hogy egyetemistaként hogyan élte meg az 1956-os eseményeket. 0:15--családja, születése, emlékei a II. világháborúról, a szovjet katonák viselkedéséről, hogyan akadályozta meg Grősz József Kalocsa kiürítését; 6:16--a háború utáni időszak, egyetemi tanulmányai, hogyan tudott származása ellenére továbbtanulni; 11:5--a forradalom előzményei a bölcsészkaron; 13:16--emlékei az 1956-os eseményekről, a tüntetések kezdetéről, az eseményekben való személyes részvételéről; 18:07--részvétele a megalakuló nemzetőrségben; 21:32--a november 4-e utáni események, hogyan hagyta el a Budapestet; 24:1--az egyetemi élet újraindulása januárban, hogyan sikerült megúszniuk a tisztképzésen való részvételt; 26:26--első munkahelye, a forradalmat követő megtorlások az egyetemen; 28:36-- a tanárok beszervezése a TSZ mellett való agitációs munkába; 30:2--milyen volt a hangulat az egyetemen a forradalom leverését követően

Interjúalany: Várnagy István

Felvétel időpontja: 2011. június 23

Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Az Apáczai ÁMK alapítója

Hossz: 00:33:00

Tárgy: Vörös Hadsereg

Kulcsszavak: egyház, katonaság, oktatás, sport, szakszervezet, állampárt, főiskola,

00:00 – 01:54 Születési körülmények, iskolák 01:55 – 05:28 Katonaság 05:29 – 06:09 Főiskolai emlékek 06:10 – 08:02 Az 1956-os forradalom emlékei 08:03 – 12:30 Tanítás 12:31 – 15:19 Iskolai kirándulások 15:20 – 15:56 Külföldi kapcsolatok 15:57 – 18:43 Szakszervezeti vezető, művelődési osztályvezető 18:44 – 23:20 Az Apáczai ÁMK alapítása 23:21 – 25:30 Pártbizottsági megbízás 25:31 – 25:51 Vallásosság kérdése 25:52 – 27:21 Megismerkedés a feleségével, esküvő 27:22 – 28:02 Család 28:03 – 28:36 Fia, Oroszy Csaba, a festőművész 28:37 – 33:23 Sportpályafutása

Interjúalany: Dr. Oroszy Zoltán

Felvétel időpontja: 2011. június 23

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Életem a sport – egy kosárlabdaedző pályafutása

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: építőtábor, oktatás, sport, úttörőmozgalom, 1956, párttagság, tanár,

00:00-01:49 – bemutatkozás, emlékei 8 évesen az 1956-os forradalomról 01:50-09:23 – iskolai sportélet, főiskolai kosárlabda évek 09:24-11:17- visszaemlékezések a kosárlabda meccsekre, elszalasztott lehetőségek, edzői képesítés megszerzése Nagykanizsáról Egerszegre. 11:18-16:13 – Zalaegerszegre költözés, tanítási módszerek, változások az iskolai tanagyagban, tanári pálya 16:14-17:20 – a gyereke hozzáállása a tanárokhoz, az iskolához a rendszer alatt és után, a párttagság visszásságai, beszervezési kísérlet a pártba 17:21-21:02 – első választás, vallás az iskolában (rendszerben) 21:03-24:25 – edzőtábor a szocializmus idején, úttörő olimpia, jutalmazások 24:26-25:50 – a tanári pálya megbecsültsége 25:51-28:01 - a tömegsport támogatása a rendszer idején, diákolimpia sikerek, tehetségek 28:02-32:26 – kezdetek a Zala Volánnál, játékos-edző 32:27-33:56 – építőtáborok, nyári munkák 33:57-37:14 – divat, köpenyviselés 37:15-39:33 – szocialista ünnepségek, május 1-i élmények. 39:34-43:19 – a rendszer jó és rossz oldalai 43:20-45:48 – testi fenyítés az iskolában 45:49-48:15- a legtöbb párt egy meccsen. 48:16-49:12 – kedvenc csapat, játékos, edző.

Interjúalany: Hersics Lászlóné

Felvétel időpontja: 2011. június 21

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Gyulai Líviusz grafikusművész emlékei

Hossz: 00:43:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, első világháború, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, kényszermunka

Kulcsszavak: MHK, kommunista diktatúra, oktatás, egészségügy, 1956, Kultúra, Rákosi-korszak, '50-es évek, kisebbségek, Sztálin, besúgó, légitámadás, propaganda, megtorlás, II. világháború, megfigyelés, Erdély, szovjet megszállás, felvonulás, kollégium, Petőfi Kör, Románia,

Az interjúalany szól erdélyi születéséről, arról, hogy a szülei nyugatra menekültek, míg ő rokonoknál maradt, majd elmentek érte 1946-ban. Még Erdélyben járta a 3. osztályt, de Petru Groza ígéreteivel ellentétben teljesen román volt az oktatás (0:36). Szól arról, hogy Sopronban megdöbbentette a bombázás pusztítása (3:00). Budapestre került kollégiumba, ahol a háború utáni körülmények között patkányinvázió volt (5:10). Szól a Kisképző akkori tanári gárdájáról (6:55). Elmeséli, hogy miként csapták ki egyik társát azért, mert találtak nála egy Life magazint, majd az úgynevezett MHK-gyakorlatokról szól, ami militarista jellegű testnevelési gyakorlatsorozat volt (9:20). Egyszer megtagadták a gyakorlatok végzését, a tanár pedg térden állva könyörgött, hogy folytassák. Szól egy kollégiumi társukról is, meggyőződéses sztálinista volt, gyanús ügyletekkel, akit 1956-ban beépített provokátorként láttak viszont (12:50). Szól arról, hogy miként élték meg Sztálin halálát (20:32), majd arról, hogy milyen volt a politikai hangulat az 50-es években (21:30). Beszél 1956-os emlékeiről, az írók és művészek társaságáról, Csurka Istvánról, Moldova Györgyről, az október 23-i eseményekről (23:12). Szól arról, hogyan állt be nemzetőrnek a toborzáskor, miként kaptak fegyvereket és hogyan tisztogatták le őket (27:44). Elmeséli, hogyan menekültek el a lezárt iskolaépületből (31:30). Beszél arról, hogyan próbáltak kijutni Budapestről egy barátjával, annak barátnőjével és édesapjával (32:30). Beszél a forradalmi események utáni újrakezdésről, a kirúgásokról, illetve arról, hogyan tartottak nekik kötelező eligazítást az ellenforradalomról (35:15). Szól arról, hogyan telt meg az egyetem KISZ-esekkel, hogyan jelentgették fel a tanárokat a "polgári szellem" miatt, és hogyan tudták a hangadókat kirúgni félévkor (38:04). Beszél végzéséről 1962-ről, Barcsay Jenővel való kapscolatáról, iletve arról, hogyan uralta a képzőművészetet Aradi Nóra, hogyan rágalmazta őket egy cikkben, illetve hogyan fenyegette meg nyíltan Barcsay Jenőt (39:30).

Interjúalany: Gyulai Líviusz

Felvétel időpontja: 2011. június 21

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Az emlékezés határai a magánéletben

Hossz: 00:36:00

Tárgy: Rákosi-korszak, karhatalmisták, Románia, Egészségügy, kényszermunka

Kulcsszavak: maszek, katonaság, oktatás, rendszerváltoztatás, hétköznapi kommunizmus, Németország, privatizáció, felvonulás,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, az 56-os eseményekről (0:20), majd rátér az 1960-as évekre, a szórakozási lehetőségekre (4:50). Szól katonai szolgálatáról, az izgalmas hadgyakorlatokról (6:00). Szól elhelyezkedéséről a Videotonnál, például arról, hogy Marx és Engels képeit kellett vinniük egy felvonuláson, azután pedig bedobták egy bokorba, de később ezt számonkérték rajtuk (8:20). Szól nősüléséről, első autójukról, valamint a kirándulásokról (9:40). Szól az akkori és a későbbi nevelés különbségeiről (12:20), majd a szőlőművelés és az olvasás hobbijáról (15:00). Beszél arról, hogyan szerezhettek be a kommunizmus évei alatt farmert vagy Adidas-pólót (19:20). Elmeséli, hogyan épített a gyermekeinek biciklit (23:40). Rátér a rendszerváltoztatás elemzésére, a bizonytalanságra és a leépítésekre, a Videoton átalakítási kísérleteire (27:00). Szól arról, hogy nem volt könnyű vállalkozóvá lenni, mert a termelőeszközöket már korábban eltulajdonították (31:50). Végül a multinacionális cégekről szól, akik először úgy jöttek, mint felszabadítók, bár sokuk végül nem teljesen morálisan viselkedett (34:25).

Interjúalany: Háder József

Felvétel időpontja: 2011. június 17

Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Áramütés a hóban és a disszidensek

Hossz: 00:29:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: börtön, disszidálás, kivándorlás, oktatás, bunker, egészségügy, 1956, légitámadás, óvóhely, megtorlás, Evangélikus Egyház, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, sztrájk, rekvirálás, Római Katolikus Egyház,

Az interjúalany beszél II. világháborúról, a szerencséről, hogy tágabb családjából sem halt meg senki, az orosz katonák beszállásolásáról, és arról, hogy gyermekként összebarátkozott a beszállásolt orosz hadnaggyal, aki elmesélte, hogy már az egész családja meghalt (0:20). Édesapja katonai szolgálatáról is szól, valamint arról, hogy őt a német katonák fosztották ki. A család közben Székesfehérvárról Lespsényre ment (3:52). Szól arról, hogy gyermekként hogyan nézték a két hadsereg tűzharcát (11:12). Szól arról, hogy 1956-ban disszidálni szeretett volna néhány barátja, meg is beszéltek egy hajnali találkozót, de szerencsére visszatartották a többieket a szüleik. Az is felmerült, hogy a Velencei-tó jegén szöknek át, miután bezárult a határ, de végül nem próbálták meg (12:28). Amikor 56-ban mentek át az oroszok a városon, belelőttek a tömegbe, az egyik barátjának át is ment egy golyó a lábán (16:15). Beszél arról, hogy miként találták egyik nap üresen a műhelyt és a kollégiumot, majd csatlakoztak a tüntetésekhez a városban (20:28). Szól a tüntetések lefolyásáról, arról, milyen beszédeket tartott két egyetemista fiú (24:10). Végül november 4-éről és az először elrontott emléktábláról szól (27:25).

Interjúalany: Vinkler Tamás

Felvétel időpontja: 2011. június 17

Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Gépeltérítés 1956-ban

Hossz: 00:35:00

Tárgy:

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, disszidálás, katonaság, Néphadsereg, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Rákosi-korszak, '50-es évek, munkástanácsok,

Az interjúalany 1929-ben született Salgótarjánban. Az egyetemen gépészmérnök végzettséget szerzett, de repülőmérnöknek is tanult. A repülőmérnököknek katonának kellett lenniük, az interjúalanynak viszont ott kellett hagynia a Néphadsereget, mivel volt külföldön élő rokona. (04:42) Az interjúalany szombathelyi vízerőművekhez került. Munkája miatt sokat kellett utaznia, főként belföldi repülőjáratokkal. (06:30) 1956. július 13-án eltérítették a gépet, amellyel utazott. A 7 gépeltérítő a Rákosi-rendszer által meghurcolt emberek voltak: kirúgott katonák, egyetemisták, osztályidegenek. Nyugat-Németországba akartak eljutni. (11:00) Az eltérítési akció miatt sok volt a sérült. Mivel az interjúalany félt attól, hogy ha Magyarországon szállnak le, őt is gyanúsítani fogják, segített az eltérítőknek München felé navigálni. (14:20) Egy ismeretlen város kiürített repülőterén szálltak le, evakuálták a sérülteket. Egy helyi tájékoztatta őket, hogy az NSZK-ban vannak, ő hívott orvost és rendőrt is. Kiderült, hogy Ingolstadt mellett szálltak le egy NATO repülőtéren. A helyiek szívesen látták őket. (17:34) Hamarosan megjelent egy BBC riporter és egy magyar származású fotós is amerikai repülőtisztekkel együtt. Sikerült tisztázniuk a helyzetüket. (19:36) Harmadik nap érkezett egy magyar küldöttség is. Mindenkit külön meghallgattak, hogy haza akar-e térni. A német hatóságok mindvégig jelen voltak, nem hagyták, hogy fenyegessék az utasokat, eltérítőket. Az eltérítők közül mindenki kint maradt, a többiek többségben hazajöttek. (21:56) Az interjúalany 1956. október 23-án szintén repült, az utolsó Ferihegyen leszálló géppel utazott. Budapesten tartózkodott a forradalom alatt. Jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél, látta a kialakuló harcokat. Élelmiszerszállító teherautókkal jutott vissza Szombathelyre. (32:02) Mire visszaért a vállalathoz, már megalakult a munkástanács. November 4-re viszont már megérkeztek a szovjet csapatok. Ekkor az interjúalany is családjával együtt nyugatra akart szökni, de betegség miatt maradtak. (35:36)

Interjúalany: Somody Imre

Felvétel időpontja: 2011. június 16

Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Egy jogász pályafutása

Hossz: 00:40:45

Tárgy: karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, kényszermunka

Kulcsszavak: katonaság, tanács, 1956, rendszerváltoztatás, párttagság, Kádár-korszak, Erdély,

Az interjúalany mesél az 1956-os eseményekről, melyeket a szegedi texilipari technikum tanulójaként élt át. Elmondja, hogy munkája mellett hogyan sikerült megszereznie a jogi diplomát, és hogyan került a helyi tanácsba dolgozni. Szól arról is, hogy tanácsi dolgozóként hogyan segítettek az Erdélyből Magyarországra menekülő magyaroknak. 0:11--születése, szülők, felmenők; 2:49--emlékei az 1956-os szegedi eseményekről; 8:31--továbbtanulása, katonaság; 10:37--házassága, munkája, hogyan tanult tovább; 12:0--párttagsága, politikai meggyőződése; 16:4--milyen volt a marxista egyetem; 19:12--munkája a csongrád megyei tanácsban, hogyan segítették az Erdélyből átmenekülő magyarokat; 28:5--milyen társadalmi munkát végez manapság, milyen hobbiai vannak; 30:50--mennyire szabadon végezhette a munkáját a Kádár-korszak idején, a tanács működése, mennyiben tartja megfelelőnek a mai önkormányzati rendszer működését; 35:17--mi változott a tanács életében a rendszerváltoztatás idején .

Interjúalany: Szilágyi Dezső

Felvétel időpontja: 2011. június 16

Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Egy kereskedő a szocializmusban

Hossz: 00:39:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Holokauszt, Románia, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, gettó, határőrség, katonaság, kereskedelem, bunker, jegyrendszer, rendszerváltoztatás, '50-es évek, légitámadás, óvóhely, zsidóság, szövetkezetek, II. világháború, privatizáció, szovjet megszállás, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia,

Az interjúalany beszél a II. világháborúról, a Zagyva-híd felrobbantása után menekülő németekről (0:32). bBeszél arról, hogyan kellett tüzet oltania és halottakat szállítania a bombázások után. Egy-két konkrét esetet is megemlít, amikor sokan meghaltak (4:35). Szól a zsidók elhurcolásáról, saját zsidó főnökéről és az antiszemitizmus érthetetlenségéről (7:20). Szól arról, hogyan indult meg a cserekereskedelem a szovjet megszállás után, és arról, hogyan lett kereskedő (12:03). Szól katonai szolgálatáról (15:50), és arról, hogy egy jugoszláv-magyar határvilongás során mennyi bajtársa veszett oda (18:50). Szól arról, hogy tisztiiskolára akarták küldeni, de inkább a kereskedelmet választotta és a Csemegekereskedelmi Vállatnál kezdett dolgozni, ami a Julius Meinl utódja volt. Szól az ellátásról, a különlegességek, déli gyümölcsök és tőkehús beszerzéséről (19:40). Szól arról, hogy 1956-ban más boltosokkal összefogtak a fosztogatások elkerülése végett, és azért, hogy mindenki nyitva tartson (23:12). Beszél az árakról és arról, hogy kinek volt nagyobb keresete a Kádár-korszakban (24:22). Szól arról, hogy miként töltötte fel az árut naponta (29:00), valamint arról, hogy hogyan szűntek meg a munkalehetőségek és szűnt meg az ipar a 80-as években (33:20). Arról is beszél, hogy miként nyitottak Ulánbátorban vágóhidat, és hogyan látta megrökönyödve, hogy a mongol leányok a birkafaggyút használták dezodor gyanánt. Moszkvában is két üzletük nyílt (35:10). Végül a rendszerváltoztatás következményeiről, a Julius Meinl visszatéréséről beszél (37:15).

Interjúalany: Nagy István

Felvétel időpontja: 2011. június 15

Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Börtönsors ’56 után

Hossz: 00:33:00

Tárgy: Holokauszt, Divat, oktatás, politikai rendőrség, második világháború, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, Horthy-korszak, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: börtön, bányászat, kommunista diktatúra, kulák, oktatás, Münnich Ferenc, államosítás, 1956, rendszerváltoztatás, osztályharc, besúgó, propaganda, megtorlás, MUK, Kádár-korszak, Rendőrség, megfigyelés, szovjet megszállás, tüntetés, sztrájk, rekvirálás, lakósságcsere, ellenállás, át- és kitelepítések,

Az interjúalany beszél családjáról, a lakosságcseréről és javaik államosításáról (0:20). Rátér oktatására, arra, hogy egy fogalmazásából a tanító kihúzta a "független Magyarországot", ami nagyon meglepte (2:30). Beszél arról, hogy osztályidegenként nem mehetett középiskolába (4:40), majd az 1956-os forradalom eseményeiről (6:58). Szól arról, hogyan jöttek érte nyomozók, tartóztatták le, került egy cellába több ötvenhatossal, akik a büntetéseket latolgatták (8:35). Beszél a börtönkörülményekről (13:05), majd arról, hogy azért tartóztatták le, mert röpiratokat terjesztettek november 4. után (15:00). Szól bírósági tárgyalásáról, a mezőgazdasági kényszermunkáról, valamint arról, hogy a börtönben már nem bántalmazták, csak a rendőrök a kihallgatáson (18:05). Szól decemberi szabadulásáról és további megfigyelésükről (21:25), a kihallgatási stratégiáról (24:50), valamint arról, hogy a bátyját hogyan érintették az események (26:48). Végül az államosított cséplőgépről mutat fényképet, valamint egy őróla is szóló könyvet (30:20), valamint a rendszerváltoztatás csalódásáról szól (31:20).

Interjúalany: Ábel György

Felvétel időpontja: 2011. június 15

Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs

1956 árnyékában

Hossz: 00:28:00

Tárgy: Rákosi-korszak, Románia, Mezőgazdaság, Művészet

Kulcsszavak: 1956, megtorlás, Kádár-korszak,

Édesapja bányászcsaládból származik, édesanyja cselédlány volt. 1946-ban született a mára Tatabányához tartozó Bánhidán. Jó módban éltek, édesapja megbecsült ember volt a környéken. Erről mesél az interjúalany(0:05). Az akkori politikáról nem nagyon értesült akkoriban, de személyes élményei alapján vissza tud emlékezni pl. a bányában dolgozó politikai foglyokra(3:11).1956-ban 10 éves volt, eleinte örült, hogy édesapja nem mozdult ki a család mellől. De mivel egy helyi nagygyűlésen megjelent, a forradalom után az édesapját is elvitték a hatóságok(6:08).Édesapja disszidálni akart, bár az édesanyja nem. Miután az édesapját elvitték nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültek(9:04).A rossz anyagi helyzet miatt nem tudott továbbtanulni(11:45).Az interjúalany az édesapja munkáskitüntetéseiről, a munkaversenyekről mesél(12:04).Édesapját az éj leple alatt vitték el, fekete autóval. Kihallgatták, kiengedték, megint elvitték, majd egy koncepciós perbe fogták. A pert Győrben rendezték meg, itt 10 év börtönre ítélték(13:32).Az interjúalany elmeséli a kihallgatás és a per körülményeit(15:07).Az édesapja'56-os múltja miatt az interjúalany nem kapott munkát és végig megbélyegezték(17:23).1956-ban az édesapja járőrözést szervezett, nehogy az oroszok elvigyék a fiatlokat(19:42).Egy hónap híján 6 évet ült börtönben, ekkor amnesztiát kapott. A börtönben töltött évek után édesapja nagyon megrokkant(22:16).Az ismerősök, barátok a forradalom után cserben hagyták a családot(24:10).Édesapja 1971-ben ment nyugdíjba, a következő évben meg is halt. Ehhez kapcsolódóan az interjúalany elmesél egy történetet(26:13).

Interjúalany: Szekér Józsefné

Felvétel időpontja: 2011. június 14

Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Nemzetőr voltam '56-ban

Hossz: 00:33:00

Tárgy:

Kulcsszavak: disszidálás, 1956, szovjet megszállás, Ausztria,

46 évet Angliában töltött, 1937-ben született Szentesen. Édespja a MÁV-nál dolgozott(0:35).Édesapja azt szerette volna, hogy az insterjúalany is vasutas legyen, ennek mentén tanult tovább, de végülis matróz szeretett volna lenni(2:32). Mivel matróz lett a Duna egész vonalán hajózott, így olyan helyekre is eljutott, ahová a kommunizmusban szinte senkinek nem volt lehetősége(5:53).1956-ban a Fekete-tengernél tartózkodott, nem nagyon volt tisztában a hazai eseményekkel. Október 24-én ért haza, ekkor kezdődött a személyes '56-os története. Erről beszél az interjúalany(6:27).25-én kiment egy tüntetésre és ekkor már szemtanúja is volt néhány véres eseménynek(ÁVÓ-s sortűz stb)(7:40).Nemzetőrnek jelentkezett, fegyvert is kapott. Feladata a rendfenttartás és járőrözés volt. Az interjúalany a fegyverzetéről és különböző harci eseményekről mesél(9:46).Egyik őrjárat alatt érkeztek meg a szovjet harckocsik Gödöllőre, bár indultak is tovább Budapest felé(13:31). Megérkezett a parancs, le kell tenni a fegyvert, ezt nagyon nehezen dolgozta fel. Ekkor tervezte el, hogy disszidálni fog(15:00).November 14-én indultak útnak, ekkor látta a szétrombolt Budapestet(16:22).Egy teherautóval Hegyeshalomon keresztül Ausztriába szökött(17:14).Menekülttársával Bécsbe mentek, és gyárba került, ahol némi segélyhez jutott(18:55).Azt még hozzáteszi, hogy amikor Pesten áthaladt, a betört kirakatokból semmi nem hiányzott, senki nem fosztogatott(19:45). Ekkoriban szinte semmijük nem volt, így azt tervezték, hazamennek, hogy egy pár személyes holmit összeszedjenek. De utána újra disszidálni akartak.Ennek a történetét meséli el(20:40).Az interjúalany az Egyesült Államokba szeretett volna eljutni, de oda nagyon nehezen lehetett eljutni. Így Angliába került(25:57).Az interjúalany számára nagyon szokatlanok voltak az angol mindennapok(27:27).10 év után kapott amnesztiát, és mivel hontalan volt, a magyar állampolgárságát is ki kellett kérnie. Elmeséli az ezzel kapcsolatos kálváriáját(29:19).Ezután gyakran hazajárt, de nehezen szokta meg újra a magyar viszonyokat - de hozzáteszi: "Magyarnak születtem, itt születtem, magyarnak is haljak meg!"(32:08).

Interjúalany: Sándor Imre Antal

Felvétel időpontja: 2011. június 14

Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Tételek #