1944 és 1945-ben a Dunántúlra kellett mennie, a háború miatt. Ennek okairól mesél (0:24). A szárazajtai Maniu gárdisták által elkövetett gyilkosságokról is szót ejt, elmeséli a kegyetlenkedés okait, körülményeit(2:42). Amikor Dunántúl (Őrihodos) felé vonultak, Hajdúhadházánál és Debrecennél óriási bombázásba keveredtek, ezen légitámadás menetét mondja el(5:08). Végül Komáromon keresztül jutottak el Őrihodoshoz(8:03). 1945 októberében indultak haza Erdély felé, nyitott vonatkon(9:30). Az orosz katonák amerre jártak raboltak, fosztogattak, szinte mindig részegek voltak(10:01). Jól emlékszik Horthy István halálára és Adolf Hitler öngyilkosságára(11:54). A háború után megpróbált inasként elhelyezkedni, 3 évig végezte az inasmunkát(12:47). Az inasmesterség ről is mesél, ezzel kapcsolatban mond el hosszabb-rövidebb történeteket(14:28).1946-47-ben órisái szárazság tombolt Háromszéken. Messze Aradra jártak el az emberek gabonáért(20:10). A román hadseregben szolgált, sokszor összeverekedtek a románokkal. De nem lázadoztak, mert tudták, hogy kisebbségben vannak. A román hadseregről mesél személyes történeteket(23:08).A TSZ-esítés mindenkit érintett. Sala József 1957-be be is lépett a TSZ-be(kollektívába). A normáknak meg kellett felelni. A TSZ-ek működéséről is beszél(27:50).A TSZ-ből ki akart lépni, de nem engedték el. Pedig lett volna munka szabósegéd munka Sepsiszentgyörgyön(33:45). De 1969 novemberében sikerült otthagynia a kollektivát(35:23).

Az interjúalany beszél családi hátteréről, és arról, hogyan kapott a család vitézi címet (0:08). Szól a második világháborúval kapcsolatos családi emlékekről, például arról, miként kérte édesapja, hogy szüntessék meg felmentését a katonai szolgálat alól (07:03). Külön szól édesapja orosz és nagyapja amerikai hadifogságáról (09:07). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, a tüntetésekről és az orosz nyelvtanulásról (12:36). Szól a szórakozási lehetőségekről diákévei alatt, különösen aról, hogyan szervezte a jogászbálokat, amiken az Illés zenekar játszott (15:25). Arról is beszél, milyen nehéz volt bekerülni a felsőoktatásba, hogyan helyezkedett el szakmunkásként egy sikertelen felvételi után, majd hogyan került a jogi karra (20:45). Beszél rövid katonai szolgálatáról és laktanyafogságáról (27:50). Beszél a Kádár-korszak hétköznapjairól, különösen a nyugati utazásokról (30:22). Végül elmeséli, hogy kötött barátságot egy orosz ezredessel, és hogyan érték el, hogy a helyi orosz katonák leaszfaltozzák az utcájukat. Orosz ismerősével 1989-ben Volvográdba is ellátogattak, ahol az interjúalanyt meglepte, hogy mennyire nem változott a Szovjet Birodalom édesapja hadifogságának ideje és az utolsó évek között (31:37).

Az interjúalany beszél a második világháborúban Magyarország német ás szovjet megszállásáról (2:20). Az ötvenes években egyetemi éveiről mesél (12:48). Az 1956-os forradalom és szabadságharc budapesti eseményeiről, köztük a Kossuth Téri tömegbelövésről hosszan beszél (16:38).Később a Kádár-korszak megfigyelései kerülnek szóba, az interjúalany a Szabad Európa Rádióval állt kapcsolatban, ami az állambiztonság figyelmét is felkeltette, nyilvánvalóan a rádió vezetőségébe beépített ember révén (30:46). A Kádár-korszak végéről, az MDF megalakulásáról és az első Antall-kormányban betöltött miniszterségéről is beszél (37:55).