$this->korszakok



	


	

	
Interjú

	



	


	



		

		

			

								
				

					



	Gyűjteményhez ad





				

			

		

			



	

					


																				

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

												

		

					







	

					
Az Úr az én pásztorom

				
		
2754 megtekintés

		
					

				Hossz:  00:46:00			

							

				Témakörök: 
													egyházak
							

		
		

					

				Leírás: 
				A református lelkipásztor interjúalany 1932-ben született Adásztevelen (Veszprém megye). Beszél családjáról, két lánytestvére született, szülei, testvérei és ő maga is pápai református diákok voltak. 1957-ben házasodott, 2 gyermeke van. (03:06) Az interjúalany Adásztevelen kezdte elemi iskoláját, majd Pápán folytatta. (04:24) Beszél arról, milyenek voltak a család életkörülményei a '30-as, '40-es években. Apja volt a falu lelkésze, szerény körülmények között éltek. A járandóság elsősorban nem pénzbeli volt. (06:20) A II. világháborúból nem sokat látott. Az orosz megszállás idején egy lelkészcsalád lakott náluk, akiknek az otthonát elpusztította a front. A szomszéd falu lelkészét a szovjet katonák lelőtték. (10:14) 1945 után annyiban változtak az életkörülmények, hogy nem tudták már kiegészíteni a lelkészi járandóságokat. (11:30) Beszél a Pápai Kollégiumban töltött éveiről, tanárairól, az oktatásról. (17:46) Elmondja, hogy miért az egyházi hivatást választotta. Megemlíti az iskolában folyó kulturális életet. Azért döntött a pápai teológia mellett, mert itt egyszerre gyakorolhatta a lelki életet és folytathatta a kulturális tevékenységeket is. (21:52) Beszél arról, hogyan tiltakoztak 1951-ben a debreceni és a pápai teológia bezárása ellen. El akarták érni az egyházkerületi ülés összehívását, amely megmenthette volna az iskolát. (29:32) Az ÁEH attól félt, hogy a tiltakozók külföldre akarnak szökni. Visszarendelték a tiltakozókat azzal az ígérettel, hogy nem lesz semmilyen retorzió, azonban később mindenkit megróttak, egyeseket börtönbe zártak. (32:14) 1956-ban szombathelyi segédlelkész volt, a forradalom alatt részt vett az utcai felvonulásokban. A forradalom leverése után a vezetőket elkapták és kínzásokkal próbálták őket rávenni terhelő vallomások tételére, de erre nem voltak hajlandók. Az interjúalany átvészelte a megtorlásokat. (39:14) Elmondja milyen volt a Kádár-rendszer kapcsolata a református egyházzal. 1957 és 1977 között Kőszegen volt lelkész. Nagyon nehéz időszak volt ez mind anyagilag, mind a pasztoráció terén, hívei közül sokakat meghurcoltak vallásosságuk miatt. (42:20) A rendszerváltoztatást módszerváltásnak nevezi. Beszél az egyházi iskolák visszaszerzéséről. (45:16) A mai fiatalságnak azt üzeni, hogy tanuljanak nyelveket és legyenek büszkék iskoláikra. (46:00)			

							

				Említett időszakok, témák
				
    
											
  • 
							A két világháború közötti időszak (1918-1941)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A második világháború időszaka (1941-1945)						
    • 
											
  • 
							Magyarország német és szovjet megszállásáról						
    • 
											
  • 
							A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is						
    • 
											
  • 
							A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról						
    • 
											
  • 
							Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról						
    • 
											
  • 
							Katonai szolgálatról, hadifogságról						
    • 
											
  • 
							Személyi és anyagi veszteségekről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							Az 1945-től 1948-ig tartó időszak						
    • 
											
  • 
							A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről						
    • 
											
  • 
							Az újjáépítésről és a földosztásról						
    • 
											
  • 
							A társadalom és a gazdaság átalakításáról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)						
    • 
											
  • 
							A földosztás, majd az államosítások következményeiről						
    • 
											
  • 
							A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról						
    • 
											
  • 
							A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről						
    • 
											
  • 
							A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról						
    • 
											
  • 
							Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							Politika és egyház viszonyáról 						
    • 
											
  • 
							Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak						
    • 
											
  • 
							A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról						
    • 
											
  • 
							A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról						
    • 
											
  • 
							A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom napjainak eseményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről						
    • 
											
  • 
							A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről						
    • 
											
  • 
							A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)						
    • 
											
  • 
							A kivándorlásról („disszidálásról”)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig						
    • 
											
  • 
							A Kádár-korszak válságjelenségeiről						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól 						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól						
    • 
											
  • 
							Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról 						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól 						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról 						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról 						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról 						
    • 
											
  • 
							Az egyház szerepéről, vallási életről						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről						
    • 
									

			

		
		

			Interjúalany neve:  
			Szakál Elemér		


		

			Interjúalany lakhelye: 
			Szombathely		


		

			Interjúalany született: 
			Adásztevel,
			1932		


		

			Interjúalany foglalkozása: 
			református lelkipásztor, nyugdíjas esperes		


		

			Felvétel időpontja: 
			2011. május 07		


		

			Felvétel helyszíne: 
			Szombathely		


		

			Interjút készítette: 
			Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
		


	

	







	

		

		
Kapcsolódó interjúk

		

	
			
	
	
		

				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:31:23						

																

							Tárgy: 
																						kettős megszállás, 
															egyházak
													

																

							Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, az itt zajló vallási nevelésről, majd elmondja, hogy SAS-behívója kézhezvétele után milyen viszontagságos módon került ki Dániába, majd onnan hogyan került haza. Végül szól a háború utáni újjákezdés nehézségeiről is.

0:25--születés, család, iskolái;
2:17--a gimnáziumban hogyan zajlott a vallási nevelés;
5:30--hogyan változott az osztály létszáma 1941-ben, a hadapródiskola beindulásával;
6:11--hogyan teszik le az érettségit a II. világháború alatt;
8:11--milyen feladatokat végzett miután megkapta a SAS-behívóját;
12:1--hogyan jutottak el Ausztriába, majd innen Dániában;
14:19--hogyan jutottak el egy német táborba, és milyen szolgálatot kellett itt teljesítenie;
17:52--hogyan jutott el az Atlanti-falig és hogyan érintette őket a háború vége;
19:37--milyen volt a különböző fogolytáborokban, ahová zárták őket;
25:0--hazatérése a fogságból, milyen körülmények között kezdik újra az életet itthon a háború után						

																

							Interjúalany:  Dr. Mohay András						

																

							Felvétel időpontja:  2011. február 09						

																

							Készítette:  A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:50:00						

																

							Tárgy: 
																						egyházak
													

																

							Az interjúalanyt nazarénus hite miatt a Horthy-hadseregben érték az első megpróbáltatások (0:20). Végig kellett néznie egy kivégzést (3:25), majd börtönbe csukták és elvitték a bori táborba munkaszolgálatosként, ahol Radnóti Miklóst is fogva tartották (8:20). Részt vett az erőltetett menetben (19:00). Az oroszok átvitték a Fekete-tengeren (29:45), ahol Sztálingrád újjáépítésénél volt kényszermunkás (31:25). Mindig mondták nekik, hogy addig nem mennek haza, amíg Sztálingrád fel nem épül. Egyszer azonban szólították, hogy hazamehetnek (35:00). Elmeséli a tábor lakhatási körülményeit és mindennapjait (37:50). Visszafelé menet már nem hajóval, hanem vonattal mentek. Máramarosszigeten már várták a szülei (41:15). Végül arról szól, hogy az oroszokat kritikátlanul utánzó Rákosi-rendszer rossz volt, a Kádár-korszak viszont jó volt az országnak (48:50). Meggyőzően beszél arról is, hogy hitét, jókedvét mindvégig megőrizte és reménységét egy pillanatra sem veszítette el.						

																

							Interjúalany:  Papp Bálint						

																

							Felvétel időpontja:  2011. június 01						

																

							Készítette:  Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:38:00						

																

							Tárgy: 
																						'50-es évek, 
															Hétköznapi szocializmus, 
															egyházak
													

																

							Az interjúalany beszél gyermekkoráról, iskoláiról (0:00), majd középiskolájáról (5:00). Szól arról, hogy édesapja tizenkétszer sebesült meg az I. világháborúban, vitézi földjét csak a többiek után volt hajlandó átvenni. Így 1944 végén kapta meg, de egy fél évvel később vissza is adta (7:12). Szól a román megszállásról, mikor tiszteket szállásoltak el a házukban (8:53). Beszél az Ébredés mozgalomról, amiben megújult az ő hite is (12:35). Elmeséli, hogyan kezdett érdeklődni a zene iránt, hogyan végzett teológiát és konzervatóriumot (14:50). Szól arról, hogy micsoda összetartás volt 1956-ban, és arról, hogy ő is eldöntötte, felmegy a fővárosba harcolni, ám akkor már a szovjet csapatok miatt nem lehetett (19:00). Beszámol arról, hogyan vertek agyon egy ávóst a bányászok Miskolc utcáin (24:00). Beszél az ÁVO működéséről, például arról, hogyan vertek meg egy papot, aki az önkéntes szövetkezetek létrehozására buzdított (25:20). Visszatér az Ébredés mozgalomra, angol-amerikai gyökereire és magyarországi jelentőségére (27:15). Végül arról szól, hogyan lett segédlelkész Miskolctapolcán, hogyan próbálta szervezni a közösségi életet, és miként helyezte át az Állami Egyházügyi Hivatal embere (31:52).						

																

							Interjúalany:  Sepsy Károly						

																

							Felvétel időpontja:  2011. május 20						

																

							Készítette:  SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen