Gyűjteményhez ad

Én az oktatást akartam szolgálni

2427 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Témakörök: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , egyházak
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), szüleiről, gyerekkoráról (3:56), tanulmányairól (6:12), a II.világháborúról, a helyi zsidók deportálásáról (9:35), a Rákosi-korszak terrorjáról, arról, hogy nem vették fel sehova gimnáziumba (11:23). Érinti az 1956-os forradalmat, a hatvanas évek légkörét (13:08), tudományos pályájáról (15:02), kutatásairól (18:25), oktatói tevékenységéről, külföldi útjairól (23:36), publikációiról (26:50), legjelentősebb munkáiról (28:30), kitüntetéseiről (29:45).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Öllős Géza
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Apácaszakállas, 1928
Interjúalany foglalkozása: MTA doktora, vízépítő mérnök
Felvétel időpontja: 2011. április 20
Felvétel helyszíne: Pápa
Interjút készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Tárgy: Mindennapi élet , szovjet megszállás, rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél családjáról (1:13), iskolás évei alatt végzett munkáiról (4:09), az ötvenes évekbeli kenyérhiányról (10:42), nagyszüleiről (13:30), a második világháborúról (16:11), a feketevágásról és beszolgáltatásról (18:52), az 1956-os kiskunmajsai eseményekről (21:32), a háború utáni munkalehetőségekről, lakásviszonyokról (22:23), a helyi kultúrházról, bálokról (23:22), szülei iskolai végzettségéről (26:38), életkörülményeiről fiatal házasként (27:30), férje, és saját maga későbbi munkájáról (30:37), gyermekéről (32:49), a hit gyakorlásának megnehezítéséről a Kádár-korszakban (33:53), férje katonaságáról (36:35), végül a rendszerváltoztatás hatásairól (38:46).
Interjúalany: Szalai Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. február 08
Készítette: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Kiskunmajsa

Hossz: 00:39:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , rendszerváltoztatás
Az interjúalany 1956-ban született Abán (Fejér megye). Elmondja a szüleitől, nagyszüleitől hallott történeteket a II. világháborúról. Egyik nagyapja elesett a Don-kanyarban, másik 1953-ig volt hadifogoly a Szovjetunióban. A család otthon maradt tagjai menekültek a front elől. (02:12) Szintén családjától hallott a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatásokról, padlássöprésekről. (05:12) Az interjúalany apja hivatásos katona volt, anyja háztartásbeli. Négyen voltak testvérek. Kötelezően volt kisdobos, majd úttörő. Károsnak tartja, hogy a gyerekeket kommunista ideológiai nevelésben részesítették, de pozitív volt, hogy a gyerekek közösségbe kerültek. (07:56) Beszél a TSZ-ek működéséről. Már 12 évesen ott dolgozott nyaranta. (10:08) Kitanulta a festő-mázoló szakmát, sokat tudott maszekolni. Kötelező volt belépni a KISZ-be. Barátaival autóstoppal bejárta Lengyelországot. (10:02) Közveszélyes munkakerülésért félreértésből majdnem letartóztatták. Mint később kiderült, egyik barátja besúgó volt. (15:34) Beszél a fiatalok szórakozási lehetőségeiről, a rendőri intézkedésekről. A '70-es években kezdett lazulni a rendszer. (21:48) A KISZ- és párttitkárok a saját "területükön" kiskirályok voltak. (22:58) Beszél külföldi utazásairól, csencseléseiről. Kijevben látta a hatalmas szegénységet. (29:30) Beszél arról, hogyan próbálták elnyomni az egyházakat, a vallási életet. Az interjúalany apja katona volt, így tilos lett volna a család számára minden vallási tevékenység, de titokban gyakorolták hitüket. A '70-es évektől már nem üldözték olyan keményen a vallást, "megtűrt" lett az egyház. (32:58) Az interjúalany is hivatásos katona lett 1984-ben (lakhatási okokból). 1985-ben MSZMP tag lett, de semmilyen politikai munkát nem végzett. A rendszerváltoztatás idején a politikai tisztek voltak az elsők, akik "átálltak" az ellenzék oldalára. Az emberek többsége azonnali javulást várt, nem gondolták, hogy sokáig tart majd az átmenet. (36:02) A rendszerváltoztatás után rendőr lett, itt tapasztalta a társadalmi változás minden hátulütőjét. Az interjúalany is jobb életet várt, gyors életszínvonal-növekedést. (39:08)
Interjúalany: Csonka Tibor
Felvétel időpontja: 2011. február 09
Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Hossz: 00:29:00
Tárgy: egyházak, oktatás, kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél családjáról, szüleiről (0:45), majd rátér arra, miként iratkozott be a polgári iskolába, milyen volt ott a tanítás rendje, mit tanultak, mennyi tandíjat kellett fizetni (2:44). Szóól a szigorról, az erős követelményekről, a szellemiségről, tanárairól (6:30). Szól a diákcsynekről (11:20), és arról, hogy minden vallást szabadon gyakoroltak, a zsidót is (13:20). Szól a korabeli öltözködési szokásokról (15:20), majd arról, hogy mennyiben tartották a kapcsolatot az évek során az osztálytársak (19:30). Szól arról, hogy miként került később az angolkisasszonyokhoz (22:50), majd a háborús emlékeit, a légiriadókat eleveníti fel (25:25), végül összefoglalja, hogy milyen volt az Aszódi Polgári Leányiskolába járni (28:20).
Interjúalany: Penák Béláné (Bakó Irén)
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód