Az interjúalany beszél a második világháborúról (8:44, 14:56), érinti a mezőgazdaság átalakításának kérdését. Mesél katonai szolgálatáról, s hogy milyen nehézségeket okozott ez neki magánéletében (16:30). Érinti 1956-ot (28:56), és értékeli a Kádár-rendszert (33:19).

0:00 családi háttér, gyermekkor 4:52 a Képző-, és Iparművészeti Gimnáziumba járt középiskolába, mesél az itt töltött diákévekről 9:45 a középiskola után először dolgozott, mert nem vették fel egyből, először az esti tagozatra, majd 1961-ben a nappali főiskolába vették fel 11:27 a három T akkoriban is működött, voltak pályázati lehetőségek, de ő nem nyert el egyet sem; mesél a korabeli politikai-kultúrpolitikai vonatkozásokról 15:35 1987-ben kapott egy ajánlatot, hogy három hónap erejéig tanítson a Kisképzőben, de a hónapokból végül évek lettek 16:46 a politika a nyolcvanas évek végén már kevesebb befolyást gyakorolt 18:01 1940-ben született, de édesanyja 1942-ben elhunyt, édesapját pedig behívták katonának, gyermekként szerencsére bombázásokat nem élt át, de a háború utáni élelmiszerhiányról már vannak emlékei 24:12 az ötvenes évek mindennapjaira és családi hangulatára emlékezik vissza 26:20 1956-ban 16 éves volt, csatlakoztak a Bem téri tömeghez, és a Kossuth térre is eljutott, de onnan hazajöttek, mert kollégiumban laktak 32:31 felvetődött a disszidálás gondolata is, de ő itthon maradt 34:12 a kiutazás nyugatra nem volt szabad, először 1971-ben utazott ki Párizsba

A riportalany beszél a II. világháború családjára gyakorolt hatásáról (6:50). Szól arról, hogy a családja orgonakészítéssel (Angster Orgonagyár) foglalkozott Pécs belvárosában (9:44). Mesél a II. világháború utáni életről, a kommunista diktatúra éveiről (15:35). Beszél az 1956-os forradalomban megélt élményeiről (22:42). Mesél az 1960-as évek helyi kulturális fellendüléséről és arról, hogy a bányászat milyen szerepet játszott a város életében (27:55). A középiskola után a Zeneakadémián tanult tovább. Szól a fővárosi és pécsi kulturális élet közti különbségekről (35:10). Felidézi személyes emlékeit Kodály Zoltánról (40:25). A Zeneakadémia után Vas megyébe került a feleségével. Előbb Sárváron, majd a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban kapott zenetanári állást (44:11). Beszél arról, hogy az 1970-es években Szombathelyen pezsgő művészeti-kulturális élet bontakozott ki, mely nagyrészt Gonda György megyei tanácselnöknek volt köszönhető. Szól a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola megalapításáról (54:00). Végezetül szól arról, hogy a rendszerváltoztatást felemás módon, aktív helyi szereplőként élte meg (56:20).