Az interjúalany beszél családjáról, a falusi világról, annak munka- és szabadságközpontú erkölcsiségéről (0:10). Nagyapja és dédapja is bíró volt, akinek vezető szerepe volt a faluban (5:52), ám a háború nagyon megviselte a nagyapját, mert neki kellett frontra vagy munkaszolgálatra kijelölnie az embereket, ezért 1945 után vissza is vonult (8:40). Szól arról, hogyan került ki édesapja a Don-kanyarhoz, miként tért vissza, és miként sorozták be a Vörös Hadseregbe (9:30). Szól édesapja hazatéréséről, arról, hogy az állatokat mind elvitték a földekről, illetve arról, hogy a háborús élmények miatt édesapja évekig nem volt képes ágyban aludni (13:10). Szól arról, hogyan szereztek új állatokat a csempészet révén (15:20), majd arról, hogyan próbálták kollektivizálni a mezőgazdaságot a Rákosi-rendszerben (16:30). Elmeséli, hogy édesapja inkább neki adott tejet, minthogy hiánytalanul teljesítse a beszolgáltatást, de végül nem esett bántódása (19:50). Szól oktatásáról, a kommunista propagandáról és az ünnepekről (21:30), valamint a külön hittan és az ideológia kettős neveléséről (25:30). Beszél középiskolájáról (28:52), majd az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, ami annyira megihlette, hogy verset írt Csillaghullás címmel (31:00). Külön szól a megtorlásról, az 1919-es fenyegető propagandaplakátok kitételéről, egy 18 éves fiú nyilvános akasztásáról, és egy olyan kiállításról, ahol kinagyított fotókat mutattak a tüntetésről, beépített emberek pedig azt figyelték, hogy felismernek-e valakit (35:40). Szól a történelem-földrajz szakról a debreceni egyetemen, elhelyezkedéséről, valamint arról, hogy rábízták a KISZ szervezését az iskolában, melynek keretében fáklyás meneteket is kellett szeveznie a vietnámi háború ellen (42:26).

Az interjúalany beszél családjáról, életkörülményeikről 1945 után (0:44), különös tekintettel a családi nevelésre (0:44). Elmeséli édesapja csodával határos szabadulását a Don-kanyar poklából (07:45). Beszél a Rákosi-rendszerről, a demokrácia felszámolásáról, az agitációról, osztályidegenségről, és a hitéletről (13:45). Kiemelten szól arról, hogy hogyan egyeztette össze az otthoni nevelést a kommunista "külvilággal" (20:45). A kommunista ideológiáról, annak a lelkekre gyakorolt hatásáról is szól (32:17). A gulyáskommunizmus, a Kádár-korszak értékelése (38:00) után az egyházi iskolák újraindításáról szól (41:15).

Az interjúalany beszél a juhászok II. világháború előtti és utáni életéről, munkájukról, illetve arról, hogy hogyan érintette ez a szakmát a rendszerváltoztatás. Mesél a II. világháborúban szerzett tapasztalatairól is. 0:5--születés, család; 5:0--hogyan kezdett juhászként dolgozni, majd hogyan lett kocsis legény; 11:45--hogyan kezdett fellépni a dudájával, hogyan ismerte meg a feleségét; 13:35--hogyan lesz katona, milyen volt a katonai szolgálat; 18:25--hogy szerelt le, és hogyan kellett újra berukkolnia és milyen munkát talált a háború után; 23:13--hogyan tenyésztett és tanított be terelőkutyákat, mi a terelőkutyák szerepe a juhász életében; 28:00--mi a különbség a különböző juhászok között, hogyan zajlott a juhfejés, egyéb érdekességek a juhászok munkájával és életével kapcsolatban; 34:35--milyen jövő vár a juhászatra, mi változott a rendszerváltoztatás után