$this->korszakok



	


	

	
Interjú

	



	


	



		

		

			

								
				

					



	Gyűjteményhez ad





				

			

		

			



	

					


																				

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

												

		

					







	

					
Mégis itt vagyunk

				
		
3013 megtekintés

		
					

				Hossz:  00:37:00			

							

				Témakörök: 
													'50-es évek, 
									Hétköznapi szocializmus
							

		
		

					

				Leírás: 
				Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, munkás szüleiről (0:12), majd rátér arra, hogy gyerekként milyen játékokat játszottak, hol aludtak (5:00). Beszél az ünnepekről, a karácsony megünnepléséről (8:20). Szól II. világháborús emlékeiről, a bombázásokról, valamint arról, hogy kiszedették a fülbevalókat a lányok füléből, nehogy a szovjetek kitépjék (10:57). Szól a svábok kitelepítéséről Solymárról. A listáról az utosló pillanatban vették le őket, mert édesapja foglalkozására szükség volt, de sok rokonukat kitelepítették (13:18). Szól arról, hogy sokan elásták az értékeiket abban a reményben, hogy még visszatérhetnek. Szól az első és második transzportról, valamint arról, hogy Karlsruhe környékén barakkokban szállásolták el a kitelepítetteket (17:00). Egyik kitelepített sógora 1954-ben egy felhívás hatására Ausztráliába települt, ahonnan még ma is levelezik a két család (21:00). Megemlíti az 56-os forradalmat (22:48), majd rátér arra, hogy a kitelepítés után nem volt tanítás sokáig, ő pedig dolgozni kezdett. Először az óvodában segített be, majd kitanulta az esztergályos szakmát (23:40). Később irodai munkára került, békekölcsönt kellett váltania, majd végül a faiparban kezdett dolgozni. Itt ismerte meg a férjét is, aki később iparengedélyt váltott ki (27:10). Arról is szól, hogy sokan félelemből magyarosították a nevüket (31:50). Végül a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről szól, a rengeteg munkáról, ami az ország újjáépítéséhez kellett. A fejlődést jól jelzi, hogy nem kellett annyi gyermekkoporsót készíteni, mert a gyermekhalandóság nagyban csökkent. Szól arról is, hogyan élénkült meg a németországi rokonokkal való kapcsolattartás 1956 után (32:30).			

							

				Említett időszakok, témák
				
    
											
  • 
							A két világháború közötti időszak (1918-1941)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A második világháború időszaka (1941-1945)						
    • 
											
  • 
							Magyarország német és szovjet megszállásáról						
    • 
											
  • 
							A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is						
    • 
											
  • 
							A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról						
    • 
											
  • 
							Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról						
    • 
											
  • 
							Katonai szolgálatról, hadifogságról						
    • 
											
  • 
							Személyi és anyagi veszteségekről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							Az 1945-től 1948-ig tartó időszak						
    • 
											
  • 
							A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről						
    • 
											
  • 
							Az újjáépítésről és a földosztásról						
    • 
											
  • 
							A társadalom és a gazdaság átalakításáról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)						
    • 
											
  • 
							A földosztás, majd az államosítások következményeiről						
    • 
											
  • 
							A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról						
    • 
											
  • 
							A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről						
    • 
											
  • 
							A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról						
    • 
											
  • 
							Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							Politika és egyház viszonyáról 						
    • 
											
  • 
							Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak						
    • 
											
  • 
							A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról						
    • 
											
  • 
							A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról						
    • 
											
  • 
							A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom napjainak eseményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről						
    • 
											
  • 
							A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről						
    • 
											
  • 
							A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)						
    • 
											
  • 
							A kivándorlásról („disszidálásról”)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig						
    • 
											
  • 
							A Kádár-korszak válságjelenségeiről						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól 						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól						
    • 
											
  • 
							Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról 						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól 						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról 						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról 						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról 						
    • 
											
  • 
							Az egyház szerepéről, vallási életről						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről						
    • 
									

			

		
		

			Interjúalany neve:  
			Kővári Mátyásné Anna		


		

			Interjúalany lakhelye: 
			Solymár		


		

			Interjúalany született: 
			Solymár,
			1930		


		

			Interjúalany foglalkozása: 
			ipari dolgozó		


		

			Felvétel időpontja: 
			2011. október 26		


		

			Felvétel helyszíne: 
					


		

			Interjút készítette: 
			Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest
		


	

	







	

		

		
Kapcsolódó interjúk

		

	
			
	
	
		

				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:22:00						

																

							Tárgy: 
																						'50-es évek, 
															Mindennapi élet , 
															szovjet megszállás
													

																

							Az interjúalany beszél családjáról, iskoláiról (0:12), majd arról, hogy a II. világháború ő is ki volt írva munkára, de terhessége miatt mégsem kellett mennie. A román katonák fosztogatásairól szól, de az oroszokra nem tud rosszat mondani. A férjét haza is hozták neki a munkáról (3:20). Szól arról, hogy svábként nem telepítették ki, de a neveket magyarosítani kellett (7:30). Szól arról, hogyan kommunikáltak az oroszokkal (8:25), valamint az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a szövetkezetesítésről, valamint a falu fokozatos kiürüléséről (9:30). Elmeséli, hogyan került a korcsmábába dolgozni a férjével (12:30). Beszél a vallás és a kommunista rendszer kapcsolatáról a faluban (14:15), a Kádár-korszak megélhetéséről, a TSZ pozitív szerepéről, valamint a rendszerváltoztatás utáni elszegényedésről (14:15). Szól arról, hogy amikor az oroszok meglátták, hogy terhes, cukrot és pelenkát hoztak neki (17:30). Végül elmeséli, hogyan kellett állampolgárságot váltania a visszacsatoláskor, és hogy nem tudott három évig találkozni Romániában maradt szüleivel (19:25).						

																

							Interjúalany:  Hortobágyi Ferencné						

																

							Felvétel időpontja:  2010. október 16						

																

							Készítette:  Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:35:00						

																

							Tárgy: 
																						'50-es évek, 
															Hétköznapi szocializmus
													

																

							Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), szülőfalujáról, a vajdasági Torontáltordáról (1:03), gyerekkoráról (1:57), tanulmányairól (3:18), arról, hogy az egyetemen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc délvidéki eseményeivel kezdett foglalkozni (7:50). Beszámol a katonasággal kapcsolatos (Szarajevóban szolgált) élményeiről (8:37), a jugoszláv szocializmusról (12:27), a délvidéki magyarság helyzetéről Trianontól napjainkig: megemlíti a terület visszacsatolását Magyarországhoz, a délvidéki vérengzést, a jugoszláviai téeszesítést (17:02), beszél édesapja második világháborús részvételéről, kommunisták által történő meghurcolásáról (19:55), a magyarság helyzetének javulásáról (21:38), arról, hogy magyarként a szerbeknek is taníthatott történelmet (26:18). Mesél a „fölülről csinált” délszláv háborúról (26:18), a civil lakosság megpróbáltatásairól (29:35), a fizetések nagymértékű csökkenéséről, az elképesztő inflációról (30:30). Megemlíti, hogy 1994-ben Debrecenbe költözött (32:42), végül kitér a vallásos életére (33:28).						

																

							Interjúalany:  Pintér József						

																

							Felvétel időpontja:  2011. július 06						

																

							Készítette:  SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:50:00						

																

							Tárgy: 
																						kettős megszállás, 
															'50-es évek
													

																

							Egy Kárpátalján született nyugdíjazott pedagógus beszél iskoláztatásának körülményeiről, második világháborús élményeiről (1:38), Kárpátalja helyzetéről 1945 után, a határátlépés nehézségeiről, az oktatásról (5:29), a Budapesten eltöltött egyetemi éveiről (13:25), a munkavállalás lehetőségeiről, a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett állásáról, a pártonkívüliségről, illetve a teológiai végzettség hátrányairól (33:33), a kommunizmus alatti vallásgyakorlás lehetőségeiről, illetve a helyi pártapparátussal fennálló viszonyáról (45:00)						

																

							Interjúalany:  Dr Medve Zoltán						

																

							Felvétel időpontja:  2011. január 12						

																

							Készítette:  Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs