$this->korszakok

Interjú

Gyűjteményhez ad

Az Apáczai ÁMK alapítója

2709 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: 00:0001:54 Születési körülmények, iskolák 01:5505:28 Katonaság 05:2906:09 Főiskolai emlékek 06:1008:02 Az 1956-os forradalom emlékei 08:0312:30 Tanítás 12:3115:19 Iskolai kirándulások 15:2015:56 Külföldi kapcsolatok 15:5718:43 Szakszervezeti vezető, művelődési osztályvezető 18:4423:20 Az Apáczai ÁMK alapítása 23:2125:30 Pártbizottsági megbízás 25:3125:51 Vallásosság kérdése 25:5227:21 Megismerkedés a feleségével, esküvő 27:2228:02 Család 28:0328:36 Fia, Oroszy Csaba, a festőművész 28:3733:23 Sportpályafutása
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dr. Oroszy Zoltán
Interjúalany lakhelye: Zalaegerszeg
Interjúalany született: Mosonmagyaróvár, 1932
Interjúalany foglalkozása: művelődési osztályvezető
Felvétel időpontja: 2011. június 23
Felvétel helyszíne: Zalaegerszeg

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 2:51 mesél a háborús élményeiről, édesapja katona volt, ők pedig egy kertben ásott bunkerben vészelték át a háborús napokat 6:27 nagyon hiányzott a háború után az élelem és a ruha, így pl. az iskolában gondot jelentett az uzsonna, mesél a háború utáni mindennapokról 13:14 a televízió eleinte nem sugárzott minden nap 14:26 a nagybátyját elviszik Oroszországba négy évig, utána pedig a bátyjáról nem hallottak két évig 17:42 ritkán engedik el a kisvároson kívülre, úttörőként jutott ki a Balaton partjára 20:59 a tankönyveik használt könyvek voltak, egymásnak adták át, mesél a korabeli órákról 33:10 a felszabadulás napján nagy ünnepségeket tartottak az iskolások is, menetgyakorlatokat is végeztek az ünnepséghez 36:00 mesél a korabeli ételekről, édességekről, gyümölcsökről
Interjúalany: Papp Ferencné
Felvétel időpontja: 2010. december 05

Hossz: 00:40:00
A riportalany beszél Diósgyőrben töltött gyermekkoráról, a zene iránt kialakuló érdeklődéséről (5:40). A gimnázium után a Zeneakadémiára került (7:54-ig). Zalaegerszeg kapott zenetanári munkát 1954-ben, ahonnan a helyi politikával való szembekerülése miatt 1956-ban tért vissza a fővárosba (11:10). A Magyar Rádió Zeneiskolájában kezdett tanítani, majd Antal György, a pécsi konzervatórium igazgatója Pécsre hívta oktatni (12:10-ig). Beszél a helyi zenei életről az 1950-es évek végén (18:10). Felidézi a gyermekkori életkörülményeit (21:50-ig). A II. világháború végén a családot Sopronig menekítették, hazatérve az édesapját internálták (26:40-ig). Az 1956-os forradalom kitörését a Magyar Rádióban élte meg. Szól a forradalom napjai alatt átélt élményeiről (30:46-ig). Beszél az 1960-as évek pécsi kulturális életéről (32:26-ig). 1973-ban az Országos Filharmónia szólistája lett, lehetőséget kapott arra, hogy külföldön is fellépjen (39:35-ig). Végezetül elmondja, hogy jelenleg is aktív egyetemi zongoratanár.
Interjúalany: Bánky József
Felvétel időpontja: 2011. április 18

Hossz: 00:54:00
Az interjúalany 1938-ban született Megyaszón (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Beszél családjáról. Apja bárói uradalomban volt kertész, testvére nem született. Gyermekkorában sokat játszott a szembeszomszéd zsidó kisfiúval, a szeme láttára hurcolták el a II. világháború végén. A településen 2 hónap alatt vonult át a front. Az orosz katonák kedvesek voltak a gyerekekkel, de a fiatal nőket megerőszakolták. Közel volt Miskolc, hallotta a bombázásokat. (06:26) Az általános iskolát szülőfalujában járta ki. A Sárospataki Református Kollégiumba jelentkezett, de adminisztrációs hibákra hivatkozva nem vették fel, így nem maradt más választása, csak a kohóipari iskola. Ennek elvégzése után a kohómérnöki karra jelentkezett a Miskolci Egyetemere 1956-ban, de csak gépészmérnöknek vették fel. Később át tudott menni kohász szakra. (14:20) Egyetemistaként ismerte meg későbbi feleségét. 2 hét ismeretség után kérte meg a kezét, egy év múlva összeházasodtak. (16:58) Minden egyetemen végzett fiatalt központilag elhelyeztek a munkahelyeken. Az interjúalany elvileg Csepelre került volna, de apósa el tudta intézni, hogy Diósgyőrben maradhasson. Feleségével szövetkezeti lakáshoz jutottak, családot alapítottak, két gyermekük született. Közben a diósgyőri kohóban is haladt felfelé a ranglétrán. Beszél a kohászati termelés menetéről. (27:22) Beszél a kohóban végrehajtott fejlesztésekről. 1985-ig dolgozott a kohóban, majd kereskedelmi vezérigazgató-helyettes lett, ami elsősorban irodai munkával és utazással járt. Szakmájából kifolyólag több helyen, még Indiában is járt. Beszél szakmai tapasztalatairól. (38:36) Munkája miatt járt nyugati országokban, beszél az ott tapasztalt életviszonyokról. (40:04) A kereskedelmi vezérigazgató-helyettesi pozícióban érte a rendszerváltoztatás, amely olyan változásokat hozott, amelyek a kohót rosszul érintették. Lecsökkent a piac, megszűntek a korábbi kapcsolatok, visszaesett a termelés. A rendszerváltoztatás utáni intézkedések következtében rövid ideig a kohó elsőszámú vezetője is volt, de ekkorra a gyár már kényszerkölcsönökre szorult. Dunaújvárosi kollégáival közösen végül acélértékesítő üzembe is belekezdett. A kohót leállították és szétszedték. (49:32) 1998-ban ment nyugdíjba, de emellett ideiglenesen egy budapesti kohó vezetését is elvállalta. Összesen 33 évet töltött Diósgyőrben. (54:14)
Interjúalany: Dutkó Lajos
Felvétel időpontja: 2011. március 04