$this->korszakok



	


	

	
Interjú

	



	


	



		

		

			

								
				

					



	Gyűjteményhez ad





				

			

		

			



	

					


																				

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

												

		

					







	

					
Megszállástól a kuláksorsig

				
		
2377 megtekintés

		
					

				Hossz:  00:39:00			

							

				Témakörök: 
													'50-es évek, 
									1956, 
									szovjet megszállás
							

		
		

					

				Leírás: 
				1932-ben született, leánykori neve Buzás Magdolna. Édesapja már első elemis korában meghalt(0:16). A riportalany a középiskolás élményeiről és az oktatási rendszerről beszél(1:36).A második világháború akkor érte amikor a gimnázium harmadik osztályába járt. Visszaemlékszik a bombázásokra, az óvóhelyre, stb(3:32). 1944 november 24.-én jöttek be az oroszok, az akkori lakhelyére, Ecsédre (4:45). Nagyapja pincéjében bújtak el a falusiak a bombázások idején(5:39).Nagy Lászlóné beszél a szovjet katonák kinézetéről, viselkedéséről. De elmondja, hogy a németektől sohasem féltek(6:48). A gyalogos katonák után megérkeztek a lovas kozákok is, valamint rengeteg kiegészítőegység(7:59). Ennivaló nem nagyon volt, a szovjetek és a magyar lakosság is egymástól lopkodtak(8:32). A menekülés miatt kopaszra nyírták még a lányok haját is(9:17). A háború után összeszedték főként a német dögcédulákat és leveleket írtak a hozzátartozójuknak (11:00). Vagy pedig a háborúban elpusztult lovakból kolbászt készítettek(12:26).1945 januárjában megérkeztek a tisztek, akik rengeteget raboltak, és a gyöngyösi szovjet városparancsnokság egyik katonája is ellopta Nagy Lászlóné nagyanyjának pénzét(13:56). Az interjúalany és nagyapja megpróbálta visszaszerezni az ellopott pénzt, és ha nagy nehézségek árán is, de sikerrel jártak (16:21).1945 tavaszán visszament az iskolába, befejezte a középiskolát, és tovább tanult egy tanítóképzőben, majd egy gazdasági iskolában(18:35). 1947 május 1.-én Ő szavalta el a Talpra magyart és egy Ady verset Rákosi Mátyás mellett(20:15).Majd később is találkozott vele személyesen(21:18).A származása miatt nem érettségizhetett le(23:06). Az iskolában végzett kultúrális tevékenységéről is ejt pár szót(24:11). Férje megjárta a hadifogságot(26:05).1951-ben megszületett Kati nevű lányos, pár hónap múlva, újra terhes lett Magdolna nevű lányával - ekkor kapták a parancsot, hogy hagyják el a házukat (27:15). Az állam vette kezébe a házat, Nagy Lászlóné  édesanyjához költözött, az egész falu a segítségükre volt(27:54). Folyamatosan megkülönböztették őket származásuk miatt, nagyon nehéz soruk volt(29:12). A jegyrendszerben nem nagyon kaptak jegyet, mivel "kulákok" voltak. A beszolgáltatások számukra óriási terhet jelentett(31:50). Kárpótlást csak a rendszerváltoztatás után kaptak - bár a földjeiket és a házukat nem kapták vissza(32:51). Ezek közben kenyeret sütött, ebből tartotta fent magát és a gyermekeit(33:30). Jelenleg nyugdíjas, bár sokáig nem dolgozott, mert a gyerekeit nevelte(34:33). A TSZ-ben is dolgozott, onnan ment nyugdíjba(36:26). Fogalommagyarázat(36:37). 			

							

				Említett időszakok, témák
				
    
											
  • 
							A két világháború közötti időszak (1918-1941)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A második világháború időszaka (1941-1945)						
    • 
											
  • 
							Magyarország német és szovjet megszállásáról						
    • 
											
  • 
							A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is						
    • 
											
  • 
							A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról						
    • 
											
  • 
							Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról						
    • 
											
  • 
							Katonai szolgálatról, hadifogságról						
    • 
											
  • 
							Személyi és anyagi veszteségekről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							Az 1945-től 1948-ig tartó időszak						
    • 
											
  • 
							A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről						
    • 
											
  • 
							Az újjáépítésről és a földosztásról						
    • 
											
  • 
							A társadalom és a gazdaság átalakításáról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)						
    • 
											
  • 
							A földosztás, majd az államosítások következményeiről						
    • 
											
  • 
							A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról						
    • 
											
  • 
							A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről						
    • 
											
  • 
							A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról						
    • 
											
  • 
							Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							Politika és egyház viszonyáról 						
    • 
											
  • 
							Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak						
    • 
											
  • 
							A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról						
    • 
											
  • 
							A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról						
    • 
											
  • 
							A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom napjainak eseményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről						
    • 
											
  • 
							A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről						
    • 
											
  • 
							A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)						
    • 
											
  • 
							A kivándorlásról („disszidálásról”)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig						
    • 
											
  • 
							A Kádár-korszak válságjelenségeiről						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól 						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól						
    • 
											
  • 
							Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról 						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól 						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról 						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról 						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról 						
    • 
											
  • 
							Az egyház szerepéről, vallási életről						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről						
    • 
									

			

		
		

			Interjúalany neve:  
			Nagy Lászlóné		


		

			Interjúalany lakhelye: 
			Hatvan		


		

			Interjúalany született: 
			Ecséd,
			1932		


		

			Interjúalany foglalkozása: 
			közgazdász		


		

			Felvétel időpontja: 
			2011. május 03		


		

			Felvétel helyszíne: 
			Hatvan		


		

			Interjút készítette: 
			Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan
		


	

	







	

		

		
Kapcsolódó interjúk

		

	
			
	
	
		

				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:48:00						

																

							Tárgy: 
																						'50-es évek, 
															Hétköznapi szocializmus, 
															Mindennapi élet 
													

																

							Az interjúalany és családja 1945-ben költözött át egy kis felvidéki faluból Magyarországra (0:29). Beszámol tanulmányairól és az ateista Rákosi-korszakról (0:59), kisdobos és úttörő élményeiről (4:20), az élelmiszerhiányról, feketevágásokról, beszolgáltatásról és a kommunista propagandáról (6:03), a kontraszelekcióról (9:36), kulák nagyapja meghurcolásáról (10:28), Rákosi névnapjának a megünnepléséről és a karácsonyi parlamenti ünnepségről, amin Horthy egyik unokája is részt vett (12:08). Mesél 1956-os emlékeiről (15:20), a forradalom leveréséről és a disszidálásról (22:50), a félelem légköréről és az ÁVH módszereiről az 50-es években (24:13), a forradalom leverése utáni sztrájkokról és az oktatás változásairól (29:10), gimnáziumi élményeiről, a KISZ-ről, MHK mozgalomról (31:02), osztálytársai szökési kísérletéről és a bírósági tárgyalásról (35:25), a maoista összeesküvésről (37:20), arról, hogy diáktársaival együtt azzal vádolták meg őket, hogy fel akarták robbantani a Varsói Szerződés vezérkarát (41:01), végül pedig ellenzékiségéről és a rendszerváltoztatásról beszél (43:04).						

																

							Interjúalany:  Pordán József						

																

							Felvétel időpontja:  2010. november 15						

																

							Készítette:  Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:29:00						

																

							Tárgy: 
																						kettős megszállás, 
															Mindennapi élet , 
															1956
													

																

							Az interjúalany beszél II. világháborúról, a szerencséről, hogy tágabb családjából sem halt meg senki, az orosz katonák beszállásolásáról, és arról, hogy gyermekként összebarátkozott a beszállásolt orosz hadnaggyal, aki elmesélte, hogy már az egész családja meghalt (0:20). Édesapja katonai szolgálatáról is szól, valamint arról, hogy őt a német katonák fosztották ki. A család közben Székesfehérvárról Lespsényre ment (3:52). Szól arról, hogy gyermekként hogyan nézték a két hadsereg tűzharcát (11:12). Szól arról, hogy 1956-ban disszidálni szeretett volna néhány barátja, meg is beszéltek egy hajnali találkozót, de szerencsére visszatartották a többieket a szüleik. Az is felmerült, hogy a Velencei-tó jegén szöknek át, miután bezárult a határ, de végül nem próbálták meg (12:28). Amikor 56-ban mentek át az oroszok a városon, belelőttek a tömegbe, az egyik barátjának át is ment egy golyó a lábán (16:15). Beszél arról, hogy miként találták egyik nap üresen a műhelyt és a kollégiumot, majd csatlakoztak a tüntetésekhez a városban (20:28). Szól a tüntetések lefolyásáról, arról, milyen beszédeket tartott két egyetemista fiú (24:10). Végül november 4-éről és az először elrontott emléktábláról szól (27:25).						

																

							Interjúalany:  Vinkler Tamás						

																

							Felvétel időpontja:  2011. június 17						

																

							Készítette:  Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:38:00						

																

							Tárgy: 
																						'50-es évek, 
															Mindennapi élet , 
															egyházak
													

																

							0:00 családi háttér, gyermekkor, a család nővérnek szánta egy gyermekkori fogadalmuk miatt
3:44 mikor Miskolcot megszállták a németek, véget ért a tanítás, ő közben 1944-ben Szatmárnémetiben végezte a tanítóképzőt, 1948-ban öltözött be, két év noviciátus következett
5:05 de 1949 augusztus végén feloszlatták a rendeket Romániában, nem jöhetett haza egyből a magyar állampolgársága miatt
6:08 édesapja mezőgazdaságból próbált megélni, de a beadások és a padlássöprések miatt ez képtelenség volt
7:53 végül elment tanítani, mert kevés volt a pénz a családnak, de először nem alkalmazták a „sötét múltja” miatt
11:03 sok probléma volt azzal is, hogy a saját falujában kezdjen el dolgozni
14:39 a templomba járás nehéz volt számára, meg is feddték érte
19:04 1950-ben vitték el a nővéreket Vállaljról, őt viszont a szülei hetekig bújtatták
21:33 mesél arról, hogy 1945 januárjában a falu lakosságát elvitték a Szovjetunióba, mintegy kétszáz embert, az édesapja is kikerült velük, de szerencséjére csak kilenc hónapot voltak ott
24:00 felidézi a szatmári tanítóképzőn töltött napjait
28:28 a püspök és a vállalji plébánia rajta keresztül tartotta a kapcsolatot
32:31 további történeteket idéz fel a noviciátusból						

																

							Interjúalany:  Szamosvári Mária						

																

							Felvétel időpontja:  2010. október 16						

																

							Készítette:  Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen