Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél gazdálkodó-kereskedő szüleiről, akik a Hangyaszövetkezet boltját vezették (0:25), majd rátér oktatására a református iskolában és a polgáriban (3:20). Szól arról, miként lett a kisbíró helyettese a faluban, ahol pl. az ún. Jurcsek- rendszer végrehajtatásában is segítenie kellett (5:35). Egyszer megkérték, hogy doboljon ki egy házeladást, amivel a rokonok nem értettek egyet. Nem tudta, hogy mit csináljon, ezért csak az eladó háza előtt dobolta ki, a falu többi részén nem (8:15). Később a szociális titkárt helyettesítette, már mint rendes közalkalmazott (13:00), de később neki is be kellett vonulnia, ahol először a határra vezényelték, majd kihajtották őket a bajorországi Aschaffenburgba (18:00). Amerikai katonák támadták azt a kaszárnyát, amiben laktak, és előttük tették le a fegyvert (23:35). Franciaországban szállították őket egyik helyről a másikra, míg egy tábor befogadta őket, ahol egy évig maradt (26:00). 1946 márciusában tért haza, áprilisban pedig az igazoló bizottság előtt kellett bizonyítania, hogy nem háborús bűnös. Visszakapta közigazgatási állását és VB-titkár lett (29:40). 1958 végén felmondta állását és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei előadó lett nyugdíjazásáig (32:40).

1936-ban született, az interjúalany is és a felesége is parasztcsaládban született. Sváb ősei még Mária Terézia korában települtek Magyarországra. Vilmos János a felmenőiről mesél(0:05).Az interjúalany édesapja katona volt, végigharcolta a második világháborút. Ehhez kapcsolódóan mesél a menekülő civilekről és a bevonuló román katonákról(2:27).Az egységével visszavonuló édesapjának elege lett a háborúból és elhagyta az egységét, de a nagyapja rábeszélésére csak visszatért oda, nehogy a katonai hatóságok felkoncolják. Ehhez kötődően az interjúalany elmesél még pár háborús történetet az édesapjáról(4:52).Az édesapját és még rengeteg civilt a szovjetek malenkij robotra hurcolták el, 3 évet dolgozott egy higanybányában(7:37).A háború után nagy nehezen elkezdődött az élet, de a Rákosi rendszerben szinte teljesen kiszipolyozták a családját(10:36).1956 október 26-án kellett volna bevonulnia, de a forradalom miatt ez ekkor nem történt meg(11:28).Az egyik nagynénje apáca volt, vele kapcsolatban visszaemlékezik az egyházi emberek üldözésére és az egyházi iskolák bezáratására(12:49).1960-ban megindult a TSZ szervezés, a gépesítésig a munka nagyon kemény volt(13:50).Az interjúalany a TSZ-esítés okairól, valamint az egyenlők között is egyenlőbbekről beszél(16:22).A kulákok sorsával kapcsolódóan elmeséli, hogy a kommunista rezsim alatt szinte mindenüket elvették, de a rendszerváltoztatás után szinte semmit sem kaptak vissza(18:37). 15 évig egy sertéstelepen dolgozott, mint brigádvezető(19:13).1956-ban a faluban nem voltak nagyobb megmozdulások, csak egy parasztember szavalta el a "Talpra magyar!"-t(19:53).Az osztrák határon volt katonahatárőr, ekkor érzékelte a nyugat és Magyarország között fennálló különbségeket. Ebből az időből hallhatunk pár személyes történetet(20:35).Az interjúalany az édesapja malenkij robotjáról, a kegyetlen körülményekről és a hazaérkezéséről beszél(27:17).Az interjúalany elmondja, hogy bár sváb származású, de nagyon büszke magyarságára(29:40).Miután édesapja hazajött a fogságból újra földműveléssel foglalkoztak(30:33).A megszálló román hadsereg mellett volt személyes tapasztalata egy német katonával is, aki abszolút úriemberként viselkedett. Viszont az orosz, és főként a román katonák nagyon erőszakosak voltak(31:23).

A harmincas évek elején született interjúalany mesél Aszódon töltött iskolai éveiről, a vidéki élet nehézségeiről, a II. világháború helyi hatásairól,a Kádár-korszakban a helyi baptistákat ért megpróbáltatásokról. 00:54--család, születés 04:24--iskola, oktatás helyzete vidéken 07:10--napszámos munka 08:50--az Aszódi Gimnáziumban töltött évek 19:46--a Budapesti Közlekedési Vállalatnál végzett fizikai munka 21:45--II. világháború, bombázások, német és orosz megszállás 29:25--földosztás 30:20--Rákosi rendszer megtorló intézkedései, baptisták elleni megtorlások 34:08--az 1956-os forradalom eseményei 38:00--elhelyezkedés nehézségei 41:05--élet a Kádár-rendszer alatt