Gyűjteményhez ad
Generációnk legnagyobb élménye 1956
2776 megtekintés
Hossz: 00:50:00
Leírás:
Az interjúalany birtokos család gyermeke, első generációs értelmiségi. Az 1950-es évek közepén Debrecenben volt egyetemista. Történész hallgatóként szembesült a diktatúra propagandája és valósága közötti ellentmondásokkal. 1956-ban a debreceni Forradalmi Bizottmány tagja, sajtóreferense volt. 1956-os szerepe miatt bebörtönözték, kitiltották az ország egyetemeiről. Tíz év után szerezhetett diplomát, de katedrát nem kapott. A rendszerváltoztatás után az MDF jelöltjeként polgármester lett Hajdúböszörményben. Szervezője, vezetője volt az 1971-től nemzetközivé váló Hajdúsági Művésztelepnek, amely elsőként hívta meg a határon túli magyar művészeket.
0:16--születés, család, származás, szülők, gyermekkora;
4:31--egyetemi évei, hogyan érezte meg tanulmányai során a diktatúra hatását;
12:01--az 1956-os forradalom előzményei;
13:18--mit hozott számukra az 1956-os forradalom;
17:16--a forradalom előzményei 1956 nyarán, hogyan jutottak hozzá Hruscsov beszédéhez;
20:10--a debreceni Kossuth-kör szervezése, a diákmozgalmak közötti kapcsolatok;
26:00--hogyan hatott rájuk a szovjet katonaság bevonulása;
27:40--a helyi forradalmi bizottmányok megalapítása;
35:40--hogyan hatottak rá a forradalmat követő megtorlások, miben látja a szocialista berendezkedés legfontosabb problémáit;
38:55--a rendszer bukásának és a rendszerváltoztatásnak az előjelei;
42:16--a rendszerváltoztatás hatása a települések életére, polgármesteri munkája, a Hajdúsági Művésztelep működése
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve:
Dr. Lázár Imre
Interjúalany lakhelye:
Hajdúböszörmény
Interjúalany született:
Hajdúböszörmény,
1935
Interjúalany foglalkozása:
közéleti író, történész, nyugalmazott polgármester
Felvétel időpontja:
2010. november 26
Felvétel helyszíne:
Hajdúböszörmény
Interjút készítette:
Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény
Kapcsolódó interjúk
Élet a második világháborún és a kollektivizáláson át
Hossz: 00:22:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:25), a kollektív gazdaságban végzett tevékenységről (1:25), a román nyelv tanulásáról (6:38), második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:42), a korabeli szórakozási lehetőségekről, bálokról (12:27), a román-magyar viszonyról és a helyi vallási életről (15:15).
Interjúalany: Katona Veronka
Felvétel időpontja: 2010. november 03
Készítette: Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged
Mégis itt vagyunk
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, munkás szüleiről (0:12), majd rátér arra, hogy gyerekként milyen játékokat játszottak, hol aludtak (5:00). Beszél az ünnepekről, a karácsony megünnepléséről (8:20). Szól II. világháborús emlékeiről, a bombázásokról, valamint arról, hogy kiszedették a fülbevalókat a lányok füléből, nehogy a szovjetek kitépjék (10:57). Szól a svábok kitelepítéséről Solymárról. A listáról az utosló pillanatban vették le őket, mert édesapja foglalkozására szükség volt, de sok rokonukat kitelepítették (13:18). Szól arról, hogy sokan elásták az értékeiket abban a reményben, hogy még visszatérhetnek. Szól az első és második transzportról, valamint arról, hogy Karlsruhe környékén barakkokban szállásolták el a kitelepítetteket (17:00). Egyik kitelepített sógora 1954-ben egy felhívás hatására Ausztráliába települt, ahonnan még ma is levelezik a két család (21:00). Megemlíti az 56-os forradalmat (22:48), majd rátér arra, hogy a kitelepítés után nem volt tanítás sokáig, ő pedig dolgozni kezdett. Először az óvodában segített be, majd kitanulta az esztergályos szakmát (23:40). Később irodai munkára került, békekölcsönt kellett váltania, majd végül a faiparban kezdett dolgozni. Itt ismerte meg a férjét is, aki később iparengedélyt váltott ki (27:10). Arról is szól, hogy sokan félelemből magyarosították a nevüket (31:50). Végül a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről szól, a rengeteg munkáról, ami az ország újjáépítéséhez kellett. A fejlődést jól jelzi, hogy nem kellett annyi gyermekkoporsót készíteni, mert a gyermekhalandóság nagyban csökkent. Szól arról is, hogyan élénkült meg a németországi rokonokkal való kapcsolattartás 1956 után (32:30).
Interjúalany: Kővári Mátyásné Anna
Felvétel időpontja: 2011. október 26
Szobrász a háború után
Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan élték meg Gyömrőn a II. világháborút és az oroszok bevonulását. Ezt követően beszél az 1956-os szegedi és gyömrői eseményekkel kapcsolatos élményeiről is.
0:26--család, szülők, hogy nézett ki a korabeli Gyömrő
5:5--iskolás évei és a II. világháborúról őrzött emlékei (bombázások, oroszok bevonulása)
20:21--milyen portrékat készít az édesapja az oroszoknak
23:20--apja összetűzése az orosz katonákkal
28:50--1956-os élményei szegedi kollégistaként, hogyan bontakozott ki az egyetemisták mozgalma, részvétele a helyi eseményekben
39:8--mit történt 1956-ban Gyömrőn, hogyan döntötték le az apja által készített szovjet emlékművet
Interjúalany: Pál Mihály
Felvétel időpontja: 2010. október 29
