Gyűjteményhez ad

Hazatelepülés Argentinából

2523 megtekintés

Hossz: 00:23:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogyan disszidált politikailag üldözött édesapja Magyarországról 1946-ban, illetve hogyan vándorolt ki Csehszlovákiából édesanyja (0:06). Beszél az argentínai magyar közösségről, az ünnepekről, rendezvényekről (2:30), valamint a cserediákprogramról és a magyar iskoláról (04:43). Szól a magyarok asszimilációjáról, és az ez ellen fellépő Zrínyi Ifjúsági Körről, ami az iskolát működteti (7:20). Beszél arról, hogyan gondoltak a magyar nagykövetséggel, és mennyit tudtak a Kádár-korszak Magyarországáról (11:20). Beszél magyarországi és csehszlovákiai látogatásáról az 1980-as években és a szocialista országokra jellemző szürkeségről, levertségről (12:50). Összehasonlítja a nyolcvanas évek Argentínáját és Magyarországát (17:33). Arról is beszél, hogy hogyan viszonyultak az argentinok a magyarokhoz (19:15). Végül arról szól, mivel foglalkozott Argentínában, és miként költözött haza 2001-ben (20:56).
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szalay András
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: nincs megadva, 1956
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 10
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Tárgy: Mindennapi élet , fusizás, kollektivizálás
00:00--bemutatkozás, gyermekkor; 06:30--'56 és az azt követő időszak; 09:45--milyen volt a kőműves élet; 13:55--fiatalsága; 16:00--mit dolgozott; 18:00--hogyan működött a TSZ, hogyan fusiztak; 19:45--hogyan udvarolt, hogyan alapított családot; 22:30--hogyan zajlott a fusizás; 28:15--milyen volt a rendszer; 36:45--mi történt a rendszerváltoztatástól kezdődő időszakban;
Interjúalany: Biró Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 24
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Hossz: 00:53:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , 1956
Az interjúalany beszél családjáról (0:25), illetve édesapjának I. világháborús olaszországi hadifogságáról (2:00). Édesapja fogságból való visszatérés után (5:45) rendszeres katonai szolgálatára és a II. világháborúra tér ki (11:35), majd arra, hogyan vitték el málenkij robotra (14:30). Beszél apja fordulatos szabadulásáról (21:12), a hazaút viszontagságairól, a hazatérésről (26:52). A háború utáni kemény évek viszontagságairól (36:58), és az 1953 utáni enyhébb viszonyokról is szól (41:33). Végül az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó reményekről és a Kádár-korszakról beszél (42:06).
Interjúalany: Seprényi Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 01
Készítette: József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös

Hossz: 00:29:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a Debreceni Református Kollégiumban (0:25). Feleleveníti II. világháborús emlékeit, a debreceni tankcsatát, illetve az orosz katonák erőszakoskodását (3:30). Külön szól arról, hogy kétszer is el akarták vinni málenkij robotra, de végül megmenekült (06:20). Visszatér iskoláira (9:04), kiemelve a szakérettségisek szerepét (10:30). Tanárként Debrecenben (12:26), majd Sopronban helyezkedett el, s utóbbival kapcsolatban szól még a "kuruc-labanc" kulturális különbségről is (14:35). Beszél az általa szervezett és országossá növekedett fizikaversenyekről (17:25), majd arról, hogy mennyiben volt hátrány a kommunizmus ideje alatt egyházi iskolában tanítani (19:13). Szól arról, hogy miként maradhatott meg egy-két egyházi iskola az államosítások ellenére is (20:50). Végül a családalapításról, boldogulásukról és a családjáról szól (24:03).
Interjúalany: Nagy Márton
Felvétel időpontja: 2011. március 11
Készítette: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Sopron