Gyűjteményhez ad

Gyermek az üldöztetésben, iskolás az 50-es években

2231 megtekintés

Hossz: 00:46:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, 1937-ben költöztek Budapestre Pécsről, ő már a fővárosban született 1:47 édesapját többször behívták munkaszolgálatra, aki valahol Voronyezs közelében meghalt, édesanyját elhurcolják egy koncentrációs táborba, őt egy ismeretlen vitte el a táborba tartó transzportból, majd utána egy gyerekotthonba kerül 1945 tavaszán, az édesanyja végül itt talált rá 5:00 a fővárosban a háború alatt nehéz volt az élet, nagyon szegények voltak, különösen az édesapja munkaszolgálata alatt 7:32 először egy ún. „csillagos házban” éltek, majd a gettóban, édesanyja elhurcolása után egyedül volt, gyakran volt ebben az időben beteg, az édesanyja először nem is ismert rá 11:13 Pécsre jöttek, mert a pesti lakásukat elfoglalták, őt pedig megpróbálták meggyógyítani, hogy ősszel iskolába mehessen 12:58 az iskolában ő volt a legidősebb, hiszen nyolc évesen volt a hat-hét évesek között 16:21 egy nagyobb lakást kaptak az igénylésük után, amiben összesen négy család élt, végül az édesanyja kapott egy raktári segédmunkási állást 20:29 édesanyjának reggelente el kellett mennie a Szabad Nép-félórára, részt kellett venniük a munkára, harcra kész mozgalomban 24:29 a jegyrendszert bevezették, de az édesanyja keresetét gyakran így sem tudták elkölteni, mesél egy illegális disznóvágásról 26:09 rengeteg iskolai ünnepély volt, kötelező jelleggel, nyaralni először az iskolával volt a Balatonnál 32:00 a magyar mellett történelem lesz a másik tanári szakja 34:12 a forradalom eseményeire emlékezik vissza, beszámol arról, hogy a zsidókat meg akarták félemlíteni a forradalom alatt 36:57 a kijárási tilalom ellenére dolgozniuk kellett, a munkahelyükre pl. suhancok belőttek puskával, sztrájkra akarták kényszeríteni őket 38:38 a forradalom után valamivel enyhült a rendszer, megalakult pl. a német tanszék, volt német oktatás 40:10 visszaemlékezik a főiskolás évekre 42:51 moziba meg színházba lehetett járni, más szórakozási lehetőség nem nagyon volt
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Fischer Éva
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Budapest, 1938
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 06
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél ifjúkoráról, szakképzéséről, a két világháború közötti mindennapi életről (0:18). Rátér a II. világháborút érintő emlékeire, a katonai szolgálatra, és arra, hogy miért nem került ki a frontra (5:12). Beszél Magyarország német megszállásáról (6:48), majd Budapest ostromáról és az Erzsébet-híd felrobbantásáról (8:30). Szól az orosz katonák viselkedéséről a megszállás során, és arról, hogyan vált hadifogollyá (10:15). Beszél a megérkezésről és a különböző munkákról (12:45), valamint a járványokról és az egészségügyi ellátásról (14:50). Szól a tábor mindennapi életéről és a helyiekkel való kapcsolatról (17:30). Beszél a búcsúzásról és a hazajövetelről (21:45), kitérve a foglyok kategorizálására a szabadon engedésnél (25:00). Visszatér a hadifogság mindennapi életére, egy török férfival való barátságára és a szocialista ünnepek megülésére (26:58).
Interjúalany: ZOLLER SÁNDOR
Felvétel időpontja: 2010. december 19

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan élték meg Gyömrőn a II. világháborút és az oroszok bevonulását. Ezt követően beszél az 1956-os szegedi és gyömrői eseményekkel kapcsolatos élményeiről is. 0:26--család, szülők, hogy nézett ki a korabeli Gyömrő 5:5--iskolás évei és a II. világháborúról őrzött emlékei (bombázások, oroszok bevonulása) 20:21--milyen portrékat készít az édesapja az oroszoknak 23:20--apja összetűzése az orosz katonákkal 28:50--1956-os élményei szegedi kollégistaként, hogyan bontakozott ki az egyetemisták mozgalma, részvétele a helyi eseményekben 39:8--mit történt 1956-ban Gyömrőn, hogyan döntötték le az apja által készített szovjet emlékművet
Interjúalany: Pál Mihály
Felvétel időpontja: 2010. október 29

Hossz: 00:28:27
Az interjúalany alapvetően az 1950-60-as évekről beszél. Mesél a katonaságról, és a helyi TSZ-ben, illetve a makói fegyvergyárban végzett munkájáról. Szól az 1945-ben Makóban feltárt tömegsír kiásásának körülményeiről is. 0:11--születés, szülők, iskolái, édesapja halála; 2:20--milyen mezőgazdasági munkákat végzett; 3:10--házassága; 3:57--katonaemlékei; 6:16--munkája a TSZ-ben és a makói fegyvergyárban, hogyan próbálnak meg boldogulni a Rákosi-korszakban; 10:10--sógora disszidálása; 12:3--a beszolgálatatások, hogy éltek a beszolgáltatások idején; 14:0--munkája a fegyvergyárban; 17:28--a háztájizás 19:50--hogyan éltek az 1970-es években, az 1970-es nagy árvíz; 21:8--véleménye a rendszerváltoztatásról; 22:10--milyen volt a fiatalkorában az oktatás; 23:39--emlékei a II. világháborúról
Interjúalany: Alattyányi János György
Felvétel időpontja: 2010. december 05