Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, szüleiről (0:14), tanulmányairól, az iskolák államosításáról (2:30), a gyerekként átélt második világháborúról, sebesüléséről, a szovjet katonák viselkedéséről (3:21), a zabrálásról (16:30), a háború utáni állapotokról, a földosztásról (17:44), a Rákosi-rendszerről, a padlássöprésről, beszolgáltatásokról, TSZ-ekről (18:50), az iskola utána munkáról (21:16), fiatalkori munkáiról (22:15), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, rövid meghurcolásáról (23:48), a katonaságnál belső elhárítóként folytatott tevékenységéről (28:03), a fehérterrorról (32:14), az erőszakos téeszesítésről, államosításról (34:00), édesapja téeszbeli tevékenységéről (35:55), azokról, akik nem léptek be a TSZ-be (38:57), az 1956-os forradalommal kapcsolatos propagandáról (41:06), a Kádár-korszakról (42:12), a rendszerváltoztatásról, a TSZ-ek felszámolásával kapcsolatos anomáliákról (42:54), végül összehasonlítja a Kádár-rendszert és a rendszerváltoztatás utáni időszakot (44:49).

Az interjúalany beszél családjáról, a Felvidék visszacsatolásáról, és azt azt kísérő örömünnepről (0:21). Szól arról, mit jelentett a felvidéki magyarság számára, mikor 1945-ben ismét visszakerültek Csehszlovákiához, és arról, hogy édesapja kihúzatta a nevét a szlovák iskolából, ami után megbélyegezték a családot (3:25). Részletesen leírja, hogyan telepítették ki apját és bátjyát, és hogyan próbálta megmenteni őket a községi orvos (5:55). Szól arról, hogy édesapja miként kerültek egyfajta modern "rabszolgavasárra", aminek révén egy cseh gazda birtokára kerültek ingyen dolgozni (10:15). Az interjúalany később felkereste a községi orvos családját (9:05). Szól arról, miként tartották a házukban házkutatást a csehszlovák hatóságok, és arra, hogyan kerültek Magyarországra (15:28). Rátér a Rákosi-rendszer értékelésére valamint az 1956-os forradalom eseményeire (22:30). Szól a Kádár-korszak lehallgatásairól, az egyházi szereplők megfigyeléséről (24:40), valamint arról, mit jelentett 1956 Győrben és a határsávban (26:05). Rátér a békepapság értékelésére, az egyház fennmaradásának kompromisszumára (29:30). Szól arról, hogyan szervezett szülőfaluja megemlékező rendezvényt a kitelepítések emlékére, és arról, hogy ő derítette fel az összes ottani család mai lakhelyét (32:05). Végül arról szól, hogyan fogadták a felvidéki kitelepítetteket Csobánkán (34:15), majd arról, hogy őt is majdnem börtönbe csukták az 1956 utáni megtorlások során (36:50).

0:00 családi háttér 00:30 a háború idején fiatal lány volt, zöld tábori levelekkel tartották a kapcsolatot, mesél a debreceni bombázásokról 2:05 német katonákat is elszállásoltak náluk, elvonulásuk után kozák felderítők jöttek, a közeli kertben a tömény italokat elfogyasztották, ők ezalatt bujkáltak 10:44 az ötvenes évekre emlékezik vissza, alig volt élet a háború után, jöttek a beszolgáltatások 16:45 1956-ból nem vettek észre sokat, de a kulákok elnyomása vagy a beadások megszűntek 18:39 a hatvanas években az élet javult, a megtermelt javaikat megtarthatták, több áru volt az üzletekben, ugyanakkor megindult a TSZ-szervezés, de később a TSZ felvirágzott