Gyűjteményhez ad

56 után a világ körül

3090 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: '50-es évek, 1956
Leírás: Az interjúalany mesél gyermekkoráról, a Rákosi-korszakról, az 1956-os eseményekben való részvételéről és disszidálásáról. 0:49--gyermekkor, iskolák, mezei munkák gyermekként 2:49--pesti diákévei, a forradalom, ennek célja 7:00--elmenekülése vidékre, a vidéki események 1956-ban 11:50--disszidálás, hogyan jut át a határon 13:17--mi fogadja Magyarországon, amikor 40 év után visszatér 19:13--milyen volt a politikai rendszer Magyarországon 1956 előtt (deportálások, vidék helyzete, MKP, propaganda stb.) 25:37--Nagy Imre szerepe, értékelése 31:06--milyen okból indult el a forradalom, mik az előzményei 33:55--a forradalom napjának eseményei
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Molnár István
Interjúalany lakhelye: Lenti
Interjúalany született: Lenti, 1937
Interjúalany foglalkozása: grafikus
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 24
Felvétel helyszíne: Lenti

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, tanyán laktak, édesapja gazdálkodó volt, Kiszomborba majd Hódmezővásárhelyre járt iskolába, utóbbit nem tudta elkezdeni, mert jött a front 2:10 a front eléri Kiszombort, elfoglalják a szovjetek, ők a pincében vészelik át, rekvirálják a vagyonuk egy részét, ott szállásolják el a katonákat 6:48 beszél a kolhozosításról, édesapját kuláknak nyilvánítják, beszolgáltatások voltak, nem volt szabad sertést vágni, a téeszesítés erőszakkal folyt 11:19 az egyházellenes agitációról beszél, mesél a hódmezővásárhelyi apácaiskola államosításáról, az emberek féltek templomba járni, mert figyelték őket 15:13 kiköltöztetik őket otthonról, kézicsomagokkal bevagonírozták őket, és egy kietlen pusztába költöztetik őket 18:57 beszél a tábori élet kezdeteiről, állami gazdaságokban dolgoztatták őket, az élelmezés nagyon silány volt, orvosi ellátás nem volt 29:39 maguknak vert vályogból építettek házat, éjszaka is voltak riadók és névsorolvasások, a gyerekek nem jártak iskolába, ő rizsföldeken, gátaknál, csatornáknál kubikolt, vagy aratáson dolgozott 34:30 hallják a Nagy Imre beszédet, Sztálin meghalt, a táborok felszámolását ígérik, végül szabadulnak, de a faluba nem mehettek vissza, Makóba mennek a nagyszülőkhöz
Interjúalany: Rangli Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 18

Hossz: 00:31:00
Az interjúalany összefoglalja szakmai pályáját, életének főbb állomásait (0:54), beszél a második világháborús emlékeiről (4:14), a szovjet megszállásról, menekülésükről (11:16), hazatéréséről (15:28), a Rákosi-korszakról, békekölcsönről, a pénz értékéről (17:21), majd visszatér szökésére (22:38), kitér az 1956-os eseményekre (27:31), a Kádár-korszakra (29:06).
Interjúalany: Göőz Ignác
Felvétel időpontja: 2011. május 30

Hossz: 01:02:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, paraszti származású famíliából származik, mesél arról, hogy a termelőszövetkezetek szervezése idején elvették erőszakkal mindenüket 7:15 mesél a középiskolai lehetőségeiről 9:57 a középiskolában a problémás eseményeket (pl. 1956) egyszerűen kihagyták az oktatásból 13:40 az egyetemi felvételinél a történelem mellé az orosz nyelvet választotta, Szegedre járt egyetemre, ahol pezsgő kulturális élet folyt 15:42 1982-ben került Kiskunmajsára, és itt is komoly szellemi élet volt, számos másképp gondolkodót hívtak meg előadásokra a múzeumba vagy a könyvtárba, ekkor ismerte meg Debreczeni Józsefet is 18:51 osztályfőnök lett, az első osztálya aktív volt politikai értelemben, pl. Erdélybe szerveztek kirándulást 24:49 ma Magyarországon sokan azt mondják, hogy nem volt rendszerváltoztatás, ő ezzel nem ért egyet, de a rendszerváltoztatást alapjaiban pozitív folyamatnak gondolja, de csalódott annak eredményeit illetően, nincs pl. a három T rendszere 30:06 a rendszerváltoztatás legnagyobb problémája, hogy szociális biztonságot nem hozott, és az elmúlt rendszer képviselői lettek a rendszerváltoztatás legfőbb haszonélvezői, ennek kapcsán az MDF egyik választási plakátjával kapcsolatos vitákat idézi fel 35:55 mesél az ellenzéki szervezkedésekről, és a szamizdatokról, őt is majdnem elbocsátották az állásából, de az igazgató megvédi 43:40 az ellenzéknek két fő köre volt, az SZDSZ, és az MDF, az utóbbi kialakulásáról beszél, Kiskunmajsán olyan emberek adtak elő, mint Lezsák Sándor, Csurka István, Bihari Mihály 48:55 nyilatkozatot is adtak ki, amelyet a Szabad Európa Rádió beolvasott, de ez akkoriban kockázatos lépésnek számított 51:02 a rendszerváltoztatást tekintve összességében csalódott, noha pl. a Kádár-rendszerben nem voltak alapvető szabadságjogok 58:38 a rendszerváltoztatást bírálók nem jelzik a lehetséges alternatívákat, holott a kommunisták féltek, de véres leszámolást nem akart senki
Interjúalany: Farkas Miklós Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. március 24