Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, édesapja jogász diplomájáról (0:15). Rátér oktatására, a német nevelőnők alkalmazására, majd az intézményes iskolákra (5:10). Beszél a tanítóképzőről, a hozzá kapcsolódó presztízsről, és arról, hogyan helyezkedett el tanítani először a visszacsatolt Erdélyben, majd otthon (8:12). Beszél a háborús hangulatról, például arról, hogyan fogadták Erdély visszacsatolását (11:20), miként gondoltak a Vörös Hadsereg katonáira (13:35). Arról is szól, hogy milyen naivul bíztak a háború megnyerésében, a csodafegyverben bevetésében. Kimentek Ausztriába, de azt gondolták, csak addig, amíg ki nem verik az oroszokat (14:30). Szól az összepakolásról és az út fáradalmairól, illetve arról, hogyan fogadták őket az osztrákok (15:36). Említi, hogyan találkozott két amerikai katonával (24:45). Szól arról, hogyan laktak ott egy erdőben, majd egy családnál (27:32), valamint arról, hogyan térhettek vissza Magyarországra, és hogyan ellenőrizték a visszatérőket Hegyeshalomnál (32:52). Végül hazaútjának állomásait említi (35:50), és azt, hogyan kezdhetett újra dolgozni az új hatalomra való eskü letételével (38:20).