Gyűjteményhez ad

Michtits János - kárpitos

2786 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany 1961-től kárpitosként, később pedig már szakmunkás oktatóként is dolgozott. Az interjúban mesél különböző munkáiról, a kisiparosok Kádár-korszak alatti túlélési stratégiáiról (fusizás), a korszak mindennapjairól, az államhatalom részéről az egyént érintő kellemetlenségekről, a rendszerváltoztatás hatásairól. 0:47--születés, család 1:27--apja II. világháborús katonai szolgálata 1:55--tanulmányok, pályaválasztás, a kárpitos szövetkezet működése, külföldi megrendeléseik 4:52--a Kádár-korszak hétköznapjai, a fusizás, a kor életmódja, SZOT üdülők, fogyasztói viselkedés a Kádár-korszakban 13:30--egy bécsi megrendelés története 17:38--mit kifogásolt a Kádár-rendszerben, milyen vegzatúráknak volt kitéve a hatalom részéről, miért gondolkodott a disszidáláson 31:00--vizsgamunkája, első munkája, hogyan és miért válik szakmunkás oktatóvá
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Michtits János
Interjúalany lakhelye: Kópháza
Interjúalany született: Kópháza, 1943
Interjúalany foglalkozása: kárpitos
Felvétel időpontja: 2010. július 21
Felvétel helyszíne: Kópháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél őseiről, a két világháború közötti életviszonyokról Nagycenken, említi az első és a második világháborút. Hosszan szól Nagycenk parasztpolgári gyökereiről, Széchenyi Istvánról (7:04), majd a téeszesítés következményeiről (13:06). Beszél oktatásáról, képzéséről is (17:14). Beszél az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a disszidálásra (23:19). Ezután a rendszerváltoztatás hatásairól (29:52) és a páneurópai piknikről beszél (32:52).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél születéséről és középparaszti származásáról (0:15), majd rátér annak felelevenítésére, amikor édesapját a rendőrség a falhoz állította és zaklatta a beszolgáltatás miatt (2:15). Szól az orosz katonák háborús átvonulásáról és a szokásaikról (4:50), majd a háború után a cserekereskedelem feléledéséről és arról, hogy az orosz katonák a frissen cserélt új ruháját is elrabolták (6:40). Hozzáteszi, hogyha nem lett volna vásárlóerő, a nép nem vette volna meg az árut, akkor az oroszok nem raboltak volna (9:30). Említi az 1956-os forradalmat (12:10), majd a Kádár-korszak jobb életkörülményeit, és feleleveníti a hagyományos étkezéseket, piacolásokat, valamint szól házasságáról (13:30). Beszél arról, hogyan és kiket telepítettek ki Sándorfalváról a hortobágyra (15:50), majd megemlíti a Pallavicini gróf korábbi földosztását (17:52). Szól az erőszakos TSZ-esítésről, illetve a később javuló körülményekről, a háztájiról (19:58). Szól a mindennapi életről a Kádár-korszakban (24:00), majd a TSZ-beli munkáról és a nyugdíjról (27:00). Visszatér édesapja világháborús sebesülésére (30:00), majd a tűzőrség helyi szokásáról szól (31:30). Visszatér az 1950-es évekre és leírja, hogy miként vitték el az ávósok a kulákokat (33:00), illetve beszél a feketevágásokról (36:20).
Interjúalany: Tóth Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 24

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél családja származásáról, a Rákóczi-szabadságharc utáni betelepítésekről (0:33), a kisgyerekként átélt német megszállással kapcsolatos emlékeiről (3:29), a front átvonulásáról (4:15), a szovjetek zabrálásáról (4:46), apja háborús részvételéről (5:13), a málenkij robotra hurcolt svábokról, a helyükre betelepített felvidéki magyarokról (7:16), a sváb névváltoztatási hullámról (9:44), a hadifoglyok ás a málenkij robotra hurcoltak 1947-es hazajöveteléről (13:53), tanulmányairól (14:20), a beszolgáltatásról (18:20), a vallásgyakorlás ellehetetlenítéséről és a téeszesítésről, a falu széteséséről (19:24), majd visszatér tanulmányaira (23:56), beszél feleségéről (30:13), saját egyetemi éveiről (31:32), elhelyezkedéséről, szakmai pályafutásáról (32:20).
Interjúalany: Kardos Dezső
Felvétel időpontja: 2011. május 24