Kapcsolódó interjúk

0:00 családi háttér, a polgári iskolát Pásztón végezte 1943-ig, majd Salgótarjánba került ipari tanulónak, pincértanuló volt, 1944 decemberéig ott dolgozott 2:53 mint leventéket, el akarták vinni őket hunyadistának, de megszöktek, és egy pincében bujkáltak, 1944 telén a bányászokat felakasztották Salgótarjánban hazaárulásért 5:05 a salgótarjáni hidak fel voltak robbantva, ezért az orosz városparancsnok összeszedte az embereket, hogy újjáépítsék azokat, ők azonban elmentek hentesnek 7:42 az orosz katonákat követik szerte Európában, május 8.-án értesülnek a háború végéről, a szovjet katonák ünnepeltek 9:35 kapnak lovas kocsit, élelmet, és így jönnek haza, de a csehszlovákok elszednek tőlük mindent, és bebörtönzik őket, onnan vonattal Budapestre jöttek, és végül hazajut 13:08 mesél az orosz katonákkal átélt háborús élményeiről, a születésnapját is a szovjet katonákkal ünnepelte 17:16 a háború után a földet művelték egy darabig, később kitanulja az autó-motor szerelő szakmát, ezért elmegy egy bányába dolgozni 19:07 ő lesz a faluban az ifjúsági vezető, (Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége), közben otthagyta a bányát, majd vasöntő gépformázó lesz, bekerült egy futballcsapatba 20:47 a megyei tanács elküldi őt tiszti iskolába, a hadseregben kiskatonaként a páncélosokhoz került, elvégezte az autóvezetői tanfolyamot is, elvégzi a tiszti iskolát 22:19 az orosz bejövetelt nem megszállásnak, hanem felszabadításnak fogja fel, beszél a salgótarjáni bányászok felakasztásáról 24:18 nem járt templomba a háború előtt, ezért, mint leventét, behívatják egyik vasárnap gyakorlatoztatni 26:20 mesél 1956-ról, akkor megyei törzsparancsnok volt, felvonultak Salgótarjánban, tőle követelték a vörös csillag leverését 29:02 Salgótarjánban december 8.-án a rendőrségre mennek a felvonulók, mesél a salgótarjáni sortűzről, 160 körüli sérültet szedtek össze, a kórház betelt, a folyosón műtöttek 33:45 részt vett katonaként a nagy árvizek elleni védekezésben, részt vettek építkezésekben, például a diósgyőri rekonstrukciót 35:45 számos sporteseményt szervezett, a megyei válogatottal számos országot bejártak, elment a moszkvai olimpiára, a megyei labdarúgó élet szervezésében is részt vett

Az interjúalany beszél ifjú koráról, a Rákosi uralom viszontagságairól, beszolgáltatásokról (1:30), az '50-es évek mindennapjairól (2:50), az állami gazdaságok működéséről (4:37), államosításról, tervgazdálkodásról (5:15) és (7:50), besúgásról, internálásról (10:45). Az interjú második felében a II. világháború kegyetlenségeit eleveníti fel. Bemutatja az óvóhelyeket, légiriadókat (11:27). A munkaszolgálat nehézségeit, zsidóüldözést, környéken zajló bombázásokat (14:45). Hangsúlyos eleme az interjúnak a II. világháború mindennapjait bemutató rész (15:25), valamint a szovjet megszállás (19:44). Szemléletesen mutatja be a szovjet katonák szokásait, életét (29:12, 37:55).

A riportalany középparaszti családból származik (0:05). A második világháborúban tanyájukon megfordultak a németek és az oroszok is (1:58). Szól az ötvenes évek mezőgazdasági terrorjáról és életkörülményeiről (5:13), majd elmeséli, hogyan vett részt gimnazistaként a hajdúböszörményi felvonuláson 1956-ban (8:26). Szól a megtorlásról és a disszidálásról, valamint 1956 hatásáról az iskolai életre (13:00). Beszél arról, hogy a középiskolai és a felsőoktatási felvételinél hogyan bántak az osztályidegenekkel (17:28). Az NDK-ban tett látogatásairól, az ottani élethelyzetről, a német megosztottságról is beszél (25:15). Végül a tanári hivatásról, a mozgalmi életről, az érettségiztetésről, a hétköznapi szocializmusról szól (30:30).