Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél arról, hogy apját a második bécsi döntés idején besorozták, és Máramarosban töltötte szolgálatát, majd 1944-ben a Nyírségbe költöztek (0:07). Mesél arról, hogy édesanyja és nevelőanyja is megmenekült attól, hogy a szovjet katonák megerőszakolják (2:17). Elmeséli, hogy már 1953-ban azt olvasta egy röplapon, hogy a Nyugat segíteni fog (4:16). Beszámol arról, hogy 1953 óta részt vett egy ellenállási mozgalomban (5:50), mesél az 56-os forradalom kezdetéről Debrecenben (7:23), arról, hogyan kísérelte meg a disszidálást, de az ávósok elkapták barátjával együtt, azonban el is engedték őket (9:41). Elmeséli, hogy az ávósnak tett ígéretükhöz híven egy ideig kelet felé mentek, majd ismét elindultak nyugat felé: részletesen beszél a disszidálásukról (13:46), majd arról, hogy barátjával kerestek egy idős embert, akit apjuknak nyilvánítottak, és Linzbe vitték őket, mint családot (22:05). Elmondja, hogy egy magyar internátusban laktak barátjával, és homoszexuálisnak minősítették őket, de végül a nevelőt dobták ki, aki megvádolta őket (25:05). Kitér arra, hogy érettségi után a mainzi egyetemre került (29:41), beszél első magyarországi útjáról (30:58). Megemlíti, hogy utólag tudta meg, hogy be akarták a kádári titkosszolgálatok szervezni (33:35). Beszél arról, hogy a magyar emigráció nagyon megosztott volt, melyet elsősorban az 1945-ös és az 1956-os emigránsok között húzódó törésvonal határozott meg (34:08). Mesél arról, hogy 1957-ben a nevében megjelent egy cikk a Népszabadságban arról, hogy SS-tisztek nevelik az emigránsokat Németországban (37:55).

0:00 gyermekkor, családi háttér, gyermekkorának emlékei 4:40 a háborús időkre emlékezik vissza, bombázásokra, az óvóhelyen töltött időkre 12:41 a háború után orosz katonák laktak a házukban, élelem-, és tüzelőhiány volt 18:10 egy hónapra vidékre küldik 19:51 a negyvenes évek viszonyaira emlékezik vissza, 1948-ban államosítják az iskolákat, Pócspetri is nagy visszhangot váltott ki, tüntetés is volt az iskolákért, amit a rendőrség feloszlatott 27:47 az egyetemi évekről mesél, geofizikus képzésre jelentkezett 31:25 az egyetem elvégzése után egy pécsi bányavállalatnál kapott munkát, mesél a munkakörülményekről, a felmérésekről 36:55 Az 56-os események előzményeiről nem tudnak semmit, mert el voltak vágva a világtól, de az októberi diáktüntetéseken pont Budapesten volt, az októberi eseményeket Budapesten élte át, látta az orosz tankok bejövetelét

Az interjúalany beszél családjáról és iskolaéveiről (0:08), majd arról, hogyan került a repülőszövetségbe (1:37). Szól sorozásáról, és arról, miként került a taszári repülőtérre (5:24). Szól az ejtőernyősök körében kialakult családias hangulatról, a mindennapokról (9:58), majd elmesél egy halálos kimenetelű ejtőernyős balesetet (14:45). Beszél a II. világháborúról, a német (19:40) és a szovjet megszállásról, elmesélve, hogyan menekültek családjával egy szovjet támadás elől (23:28). Felidézi továbbá, hogyan zuhant le a közelben egy Liberátor, és mi történt a személyzetével (30:33). Szól arról, hogy mit és mennyit ettek a II. világháborúban (35:45). Hosszasan beszél az ejtőernyős ugrásokról, a technikáról és a veszélyekről (43:40). Szól házasságáról (55:28), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (56:52), valamint leszereléséről (1:03:10). Végül faragásairól és amerikai élményeiről beszél (1:05:06).