Gyűjteményhez ad
Recsken
3738 megtekintés
Hossz: 00:51:09
Leírás:
Az interjúalany elmondja, hogy hogyan jutott tévedésből a recski kényszermunkatáborba. Mesél a táborban töltött időről, a tábor mindennapjairól. Szól a táborból való szabadulásáról, az oroszlányi szénbányába való átkerüléséről és a társadalomba való visszailleszkedéséről is.
0:55--hogyan került tévedésből Recskre;
3:13--miért vádolták kémkedéssel;
4:10--a recski tábor működése, hogyan ítélték el utána mégegyszer;
6:39--hogyan próbáltak meg néhányan megszökni Recskről;
9:28--hogyan teltek a hétköznapjaik, milyen volt a munkájuk;
12:13--fogolykínzások, a kényszermunkatábor fogdája, emlékei Faludy Györgyről;
18:46--hogyan változtak a viszonyok az idő múlásával a munkatáborban;
24:24--milyen körülmények között aludtak, mit ettek, hogyan változott a koszt az évek során;
29:30--hogyan lehetett a más barakkokban lakókkal ismerkedni, hogyan tanulták meg Faludy verseit;
32:9--milyen más híres emberekkel volt még együtt Recsken, kik kerültek Recskre;
33:5--a büntetőszázad;
33:24--szabadonbocsájtásuk, hogyan került az oroszlányi szénbányába egy új ítélet alapján;
36:17--mennyire lehetett beszélni a munkatáborról a szabadulásuk után;
37:33--hogyan zajlott a visszailleszkedés a munkatábor után, munkája;
42:25--milyen utóhatásai voltak a Recsken töltött éveknek
44:50--hogyan lett a II. világháború után szociáldemokratából párttag, és hogyan minősítették vissza párttagságért jelenkezőnek;
45:11--a különböző brigádok működése
Említett időszakok, témák
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Vajkó Pál
Interjúalany lakhelye:
Tinnye
Interjúalany született:
Budapest,
1926
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. március 02
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest
Kapcsolódó interjúk
Egy 99 éves ember mesél a XX. századról
Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az I. világháborúról, például arról, hogy a megszálló románok egyszer rájuk lőttek, mert a tetőről figyelték a bevonlásukat (0:24). Szól arról, hogy a két világháború között végezte iskoláit (7:10), majd ács édesapjának segített és egy repülőgépgyárba került (9:00).
Szól az ottani mindennapokról, a repülőgépekről (11:30). Beszél arról, hogyan kezdett Európa háborúba sodródni, hogyan helyezték át többször is (20:15). Elmeséli, hogy Erdély visszavételekor egy fiatal pilóta öngyilkos lett, amikor Romániában ért földet (23:13). Szól a II. világháborúról, a katonai áttelepítésről, a háborús hétköznapokról és a csodafegyver propagandájáról (26:30). Elmeséli, miként esett Németországban hadifogságba, miként találkozott Jénában a feleségével, hogyan költöztek haza és szereztek lakást, miután rájöttek, hogy a sajátjukat már elfoglalták (31:00). Szól arról, hogy a háború után aknaszedőként alkalmazták, mert "nyugatos, horthyista" volt. Később felvették az új hadseregbe, de ott a besúgók miatt állandó rettegésben élt (34:15). Végül az 1951-es tisztogatások során leszerelték (37:50).
Interjúalany: Vanka Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 12
Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár
Sági Lászlóné életútja
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a két világháború közötti életről, különösen az oktatás jellegéről (0:13), majd rátér II. világháborúval kapcsolatos emlékeire (4:42), beleértve az újjáépítést és az élet újraindulását a háború után. Később az ötvenes évek időszakáról mesél (13:33), a munkáról, az egyházi iskolák bezárásáról, házasságáról. Elmeséli, férje miként lett mellőzött az 1956-os forradalomban való érintettsége miatt (22:30). Végül a hatvanas éveket, a téeszesítést, az életminőség javulását és az úttörőmozgalmat érinti (26:43).
Interjúalany: Sági Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. június 30
Történelemtanárként a Kádár-korban
Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél édesapjáról, akit kuláklistára tettek, de volt munkásai megvédték, amikor bántani akarták, valamint a küzdelmes 50-es évekről, a mezőgazdaság terrorizálásáról (0:06). Szól oktatásáról, az apácák tanítási rendszeréről, az államosításról (4:12). Szól középfokú oktatásáról, az érettségiről, illetve arról, hogy nem sok személyes emléke van az 1956-os forradalomról (5:40). Szól arról, hogyan kezdett magyart és történelmet tanítani (9:04). Később szól tanári végzettségéről, és arról, hogy 1956 eseményeit kötelező volt ellenforradalomként tanítani. Szól továbbá az iskolai ünnepekről és az úttörőmozgalomról is (10:50). Beszél házasságáról, elköltözésükről, valamint a vidéki és városi oktatás közötti különbségről (12:10) Nyolc év után férjhez ment. Szól a tehetséggondozásról (14:40), valamint arról, hogy miként lett igazgatóhelyettes, és emiatt hogyan kényszerítették rá, hogy belépjen a pártba. Szól a pedagógusi elvárások és a hitélet konfliktusáról is (16:30). Végül az oktatás akkori és mostani helyzetéről, valamint a mai fiatalok problémáiról szól (21:45).
Interjúalany: Papp Lajosné
Felvétel időpontja: 2011. február 20
