Gyűjteményhez ad

Csendes ellenállás

2255 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: Az interjúalany 1958-ban született Budapesten, de 3 éves korában a család átköltözött Tinnyére (Pest megye), ahol édesanyja volt védőnő. Szülei elváltak. Nem tudja pontosan, hogy mi volt a válás oka, de valószínűleg közrejátszott benne az 1956-os forradalomban játszott szerepük. Anyai ágon felvidéki nemesi családból származott, a kommunisták mindenüket elvették. (03:02) Beszél arról, hogyan élték meg szülei, nagyszülei a forradalmat. Nagyapját hazafalé menet egy eltévedt golyó megsebezte. Apját a megtorlások alatt börtönbe zárták. Ezeket azonban nem lehetett még családi körben sem megbeszélni. (05:36) Apja híres sebész volt, a vietnami háború alatt kivitték hadikórházba orvosnak. Miután édesapja hazatért újranősült, de Vietnamban olyan betegséget kapott, amelybe hamarosan belehalt. (07:30) Az interjúalany családja elég jól élt a korhoz viszonyítva. Luxuscikkeik nem voltak, de mivel nem tudtak ezekről, nem is volt rá igény. Elmondja milyen volt a falusi élet, hogyan élt meg a család egy átlagos napot. (09:50) Az interjúalany a Kecskeméti Piarista Gimnáziumba járt. A történelemtanáruk elmondta a valós eseményeket is, nem csak a tankönyv hazugságait. Kisdobos még volt, de se az úttörőkhöz, sem a KISZ-be nem lépett, nem léphetett már be. Valószínűleg azért, mert sem a szülők, sem a rendszer nem akarta ezt. Nem vették fel az orvosi egyetemre sem, a régész szakot már meg sem próbálta, mivel származása miatt esélye sem lett volna. (14:38) Protekcióval lett végül mentős, itt sok hasonló családi háttérrel rendelkező munkatársa volt. Szerette a munkahelyét, mert sok emberen tudott segíteni. (17:42) Amikor az MDF szerveződött, többedmagával megalapította a párt szervezetét a mentőszolgálaton belül. Majdnem kirúgták, megfigyelték. Politikai viták indultak a mentősök között. Miután megszüntették az MSZMP mentősszervezetét, leállították az MDF szervezetét is. (23:36) Piliscsabán is részt vett a helyi MDF alapításában. Az elsők között a korábbi helyi pártvezetők akartak belépni, de később kiderült, hogy voltak köztük ügynökök. A testület többsége mégis megszavazta a korábbi párttagok felvételét, később ők alapították meg a helyi SZDSZ-t. (27:00) Már a rendszerváltoztatás előtt rendeztek augusztus 20-án nagy sikerű kenyérszenteléseket, programokat. (29:24) Beszél arról, hogyan zajlottak a politikai viták. Mivel a tagok tudták, hogy mi ellen küzdenek, ekkor még mindenki egyetértett. Beszél Orbán Viktor 1989-es március 15-i beszédéről, amely keménységével nagy hatással volt mindenkire, és meglepő volt, hogy a haldokló Kádár-rendszer retorziók nélkül hagyta ezt. (32:28) Elmondja, milyen volt a helyi politikai élet az első szabad választások előtt. Pártok alakultak, viták generálódtak. (33:40) Elmondja, hogy amikor egy iskolai ünnepélyről gyermeke vörös zászlót hozott haza, kidobatta vele a kukába. Ezzel meghatározta fia életét. (34:44) Visszatér az 1990-es választásokhoz, a kampányhoz. Helyi szinten nagy harc volt az MDF és az SZDSZ között. Az önkormányzati választásokon a polgármester MDF-es lett, az interjúalany még bejutott a képviselő-testületbe MDF színekben, viszont a többség SZDSZ-es volt. A pártellentétek ellenére az első 4 éves ciklusban jól együtt tudtak működni. Nagy hibának tartja, hogy manapság már helyi szinten is a pártpolitika a döntő, nem a közös érdek. (42:44)
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Kollár László
Interjúalany lakhelye: Piliscsaba
Interjúalany született: Budapest, 1958
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. október 22
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).
Interjúalany: Farkasvölgyi Károly
Felvétel időpontja: 2011. július 01

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél őseiről, a két világháború közötti életviszonyokról Nagycenken, említi az első és a második világháborút. Hosszan szól Nagycenk parasztpolgári gyökereiről, Széchenyi Istvánról (7:04), majd a téeszesítés következményeiről (13:06). Beszél oktatásáról, képzéséről is (17:14). Beszél az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a disszidálásra (23:19). Ezután a rendszerváltoztatás hatásairól (29:52) és a páneurópai piknikről beszél (32:52).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03

Hossz: 00:51:00
A riportalany felidézi gyermekkorát. Szól a család származásáról, életkörülményeiről és arról, hogy 1944-ben elvesztette édesanyját (9:12-ig). Beszél a II. világháborús élményeiről (11:52-ig). Gyermekkora további részét árvaházban töltötte a három legkisebb testvérével együtt. Az általános iskolában kezdett el zenével foglalkozni, rövidesen a gyulai zeneiskolában tanult (18:15-ig). Sikeresen felvételezett a jó nevű, Gulyás György vezette békéstarhosi zenei szakközépiskolába. Egy év után az iskolát Rákosi bezáratta, a diákok szétszéledtek az országban. A riportalany előbb Békéscsabán, majd Debrecenben végezte középfokú tanulmányait (25:33-ig). Beszél a Zeneakadémiai éveiről (27:08-ig). Az 1956-os forradalmat még középiskolás diákként élte meg Debrecenben (32:30-ig). Szól arról, hogy negyedéves egyetemistaként kezdett el Pécsett tanítani az Antal György vezette pécsi zenei szakközépiskolában (34:45-ig). Elmondja milyennek látta Pécs kulturális életét az 1960-as években (35:29-ig). Felidézi a Mecsek Fúvósötös létrehozásának körülményeit (37:44-ig). Beszél arról, hogy a Mecsek Fúvósötös 40 éves fennállása alatt az ország egyik vezető kamaraegyüttese volt. Szól a külföldi szereplésekről (41:43-ig). A külföldi utak alatt előfordult, hogy megfigyelték az együttest, ugyanakkor a hatalom nem szólt bele abba, hogy milyen művészi tevékenységet folytatnak (44:36-ig). Az 1963-ban végleg letelepedett Pécsett, hamarosan a Művészeti Szakközépiskola zenei igazgatóhelyettese lett, emellett a város elismert művészévé vált (48:44-ig). Végezetül elmondja, hogy nyugdíjba vonulása után is aktív zenetanár maradt, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának oktatója (50:17-ig).
Interjúalany: Paláncz Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 14