Gyűjteményhez ad
"...hogy Nógrád megye megrendüljön.."
2080 megtekintés
Hossz: 00:44:00
Leírás:
Alapi Sándorné, Geczkó Erzsébet (…hogy Nógrád megye megrendüljön…)
Az interjú rövid összefoglalása:
0.20-ig röviden bemutatkozik, majd ismerteti a Geczkó Istvánék elleni vádat: a pásztói vasúti híd felrobbantásának történetét. Felidézi a per folyamatát, majd a kivégzést (8.54-10.12). Ezután a sírok beazonosításának és gondozásának nehézségeire emlékezik. Beszél a család által megélt kitaszítottságról, majd a rendszerváltoztatáskor lehetővé vált újratemetésről. Az interjú 2. részében (21.07-től) a korábban már említett témákhoz tér vissza, és egészíti ki emlékeit újabb részletekkel: tiltott temetőlátogatás a lovasrendőrök jelenlétében és a tárgyalás részletei elevenednek fel.
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Alapi Sándorné
Interjúalany lakhelye:
Pásztó
Interjúalany született:
Pásztó,
1935
Interjúalany foglalkozása:
kereskedő
Felvétel időpontja:
2011. március 07
Felvétel helyszíne:
Pásztó
Interjút készítette:
Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó
Kapcsolódó interjúk
Láttuk a délibábot éhesen
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél arról, hogy 1950. június 23-án kitelepítették a családját (0:29), az ellenük felhozott vádról (5:23), arról, hogy az Árkus-tanyára kerültek, ahol fél évig egy birkahodályban laktak (5:49). Beszámol arról, hogy milyen munkákat kellett végezniük (7:30), az őrök bánásmódjáról, a büntetésekről (9:34), a tisztálkodási és étkezési lehetőségekről, a szabadnapokról (16:13), a besúgókról (25:22), szabadulásukról (29:55), szakmai pályájáról (31:07), a teljes vagyonuk elvételéről, valamint a kárpótlásról (34:57).
Interjúalany: Rab Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 11
Dologból kellett megélni
Hossz: 00:28:27
Az interjúalany alapvetően az 1950-60-as évekről beszél. Mesél a katonaságról, és a helyi TSZ-ben, illetve a makói fegyvergyárban végzett munkájáról. Szól az 1945-ben Makóban feltárt tömegsír kiásásának körülményeiről is.
0:11--születés, szülők, iskolái, édesapja halála;
2:20--milyen mezőgazdasági munkákat végzett;
3:10--házassága;
3:57--katonaemlékei;
6:16--munkája a TSZ-ben és a makói fegyvergyárban, hogyan próbálnak meg boldogulni a Rákosi-korszakban;
10:10--sógora disszidálása;
12:3--a beszolgálatatások, hogy éltek a beszolgáltatások idején;
14:0--munkája a fegyvergyárban;
17:28--a háztájizás
19:50--hogyan éltek az 1970-es években, az 1970-es nagy árvíz;
21:8--véleménye a rendszerváltoztatásról;
22:10--milyen volt a fiatalkorában az oktatás;
23:39--emlékei a II. világháborúról
Interjúalany: Alattyányi János György
Felvétel időpontja: 2010. december 05
Salamon Konrád
Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél szülei helyzetéről az 50-es években (0:40), az 1956-os forradalom előzményeiről, és magáról a forradalomról (3:08), a forradalom leverése utáni, kisiskolásként véghezvitt „sztrájkról” (7:59), történészi pályája kezdetéről (13:50), az ELTE-ről történt kirúgásáról és a besúgókról, valamint további pályájáról (15:40), a rendszerváltoztatás pozitív hozadékáról (28:32), a történelem és a politika összefonódásáról és történelemfelfogásáról (30:36).
Interjúalany: Salamon Konrád
Felvétel időpontja: 2011. március 24
