Gyűjteményhez ad

Az iskolaigazgató

2410 megtekintés

Hossz: 00:32:00
Témakörök: '50-es évek, 1956, Sport, oktatás, KISZ, Kádár-korszak, rendszerváltoztatás, kultúra/művészetek
Leírás: 00:30 - család, gyerekkor, szülők foglalkozása; 05:55 - milyen emlékei vannak iskolás éveiről, melyeket Battonyán és Makón töltött (Battonya, Makó); 07:27 - főiskolás évei, a sport szerepe életében; 14:05 - milyen munkahelyei voltak eddig; 18:30 - milyen lehetőségei voltak a szórakozásra, üdülésre; 20:50 - milyenek voltak a korabeli építőtáborok; 21:30 - milyen elvárásokkal kellett megküzdenie az előző rendszerben betöltött vezető pozíciójában; 23:15 - hogyan működött a Múzeum baráti kör; 23:45 - milyen emlékei vannak az 1956-os forradalomról; 30:00 - hogyan hatott életére a rendszerváltoztatás;
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Oláh Sándor
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Szeged, 1942
Interjúalany foglalkozása: matematika-fizika-testnevelés szakos tanár, iskolaigazgató
Felvétel időpontja: 2011. május 22
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél tanulmányairól, az iskolai politizálásról (0:33), a család politikai beállítottságáról, háborúhoz való hozzáállásáról (3:22), a visszacsatolt területekről és a leventeképzésről (7:14), a debreceni bombázásokról a második világháború alatt, valamint további háborús emlékeiről (9:10), a német megszállásról (14:39), arról, hogy az orvostanhallgatókat - köztük az interjúalanyt is- Németországba szállították a háború alatt (15:44). Mesél az 1956-os emlékeiről, a szovjet és magyar sérültek ellátásáról (17:41). Beszámol arról, hogy 1970-ben kénytelen volt elhagyni Magyarországot a politikai nyomás miatt (24:52), végül kitér németországi munkájára, tevékenységére (26:54).
Interjúalany: dr. Sztankay Csaba
Felvétel időpontja: 2010. október 21
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Kádár-korszak, rendszerváltoztatás
Az interjúalany beszél származásáról, a cigányság tagolódásáról, családjáról (0:05), a Nagyváradról történő elköltözésről, a családot érintő államosításról (5:15), neveltetéséről (7:11), orvosi tanulmányairól (9:28), munkájáról (11:20), a kiskundorozsmai cigányok mélyszegénységéről, és az őket ért hátrányos megkülönböztetésről (12:46), a nevelésükben játszott szerepéről (16:17), apja és nagyapja segítőkészségéről (20:45), a cigány gyerekek analfabetizmusáról (23:14), a cigányok integrációját, szociális körülményeinek javítását célul kitűző szervezetekben végzett tevékenységéről (pl. Országos Cigánytanács) (25:12), a cigányság második tragédiájaként aposztrofált rendszerváltoztatásról, és a cigány önkormányzatokról (33:46).
Interjúalany: Dr. Szirtesi Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. február 08
Készítette: Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Szeged

Hossz: 00:28:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , Kádár-korszak
0:00 gyerekkor, mesél a kultúra iránti elköteleződés gyökereiről 3:01 mesél a középiskolás évekről, egyenruhát kellett viselniük, külön voltak a lány-, és fiúgimnáziumok 6:13 a szombathelyi főiskolán végzett népművelői szakot, majd később az ELTÉ-n kulturális menedzseri szakot, mesél a disszidálásokról 8:07 mesél a művelődési házakról, oda azok jártak, akik önként akartak odamenni, nem volt kötelező 11:55 felajánlják neki az egyik ifjúsági ház igazgatói állását 13:29 az úttörőmozgalom, és az ifjúsági vezetők korabeli szerepéről beszél 21:02 a pártba történő belépéshez két patrónus ajánlása kellett, így lépett be a pártba, de ott is ifjúságpolitikával és kultúrával foglalkozott 24:02 a sok foglalkozást nem a társadalom parancsuralmi rendszereként fogja fel, hanem a szabadidő eltöltéseként, ilyen volt pl. az úttörő-vasút, a csillebérci vagy a zánkai tábor
Interjúalany: Sógor Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. március 03
Készítette: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Sopron