Gyűjteményhez ad

"Hortobágyról zokog a szél, de csak szenvedésről beszél"

2661 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Leírás: 0:00 Kóros községből vitték el őket, mikor ő húsz éves volt, mesél az édesapjáról 5:38 1950. június 23.-án rendőrökkel telepítették ki őket, fél órát adtak nekik a pakolásra 9:08 bevagonírozták őket, Pécsig mentek, ahol átvették őket az ávósok, és Lenin-tanyára vitték a kitelepítetteket 13:20 mikor oda kerültek, még nem voltak barakkok, ezért egy birkahodályban helyezték el őket, majd cukorrépaföldeken dolgoztak 21:25 volt olyan társuk, akit a rendőrség veréssel vallatott, de az édesapját büntetésből egy másik táborba küldték 26:02 az alapvető tisztálkodási feltételeket sem biztosították nekik, nagyon szűk helyen aludtak 29:35 a vallásgyakorlásra a későbbiek folyamán volt lehetőség 31:54 a vasárnap is munkanap volt, télen voltak szabadnapok 33:50 híreket és leveleket a későbbiek folyamán kaphattak, a szabadulásról is közvetve értesültek 37:42 a tábori élet apróbb örömeit idézi fel 42:02 számára az volt a legnehezebb, hogy a legszebb fiatalkorát elvették a kitelepítéssel 43:00 1956-ban mehettek először haza, addig más faluban laktak egy kamrában, a házukban akkor a tanácselnök lakott, de az édesapja asztalosműhelyét vissza tudták szerezni, és ott laktak 45:17 ötezer forint kárpótlást kaptak 45:45 a tábori élet a későbbi munkahelyeken jelentett hátrányt
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Bonyár Jenőné (Debreczeni Julianna)
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Kórós, 1929
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 19
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a névadásáról, valamint arról, hogy milyen veszélyes játékokat játszottak a világháború utáni Székesfehérvárott (0:22). Beszél arról, hogy nem járt óvodába, mert édesapja földműves volt (5:10). Szól iskolájáról, a tanítási körzetekről (7:15), valamint a szórakozási lehetőségekről, a táncokról, és arról, hogy mikor egy fiú hazakísérte, édesanyja nem sokkal lemaradva követte őekt (10:15). Beszél a KISZ-életről, a Bambi és a Traubi szóda rendezvényekről és kirándulásokról (12:45), valamint megemlíti, hogy 1956-ban gyermek volt, és örült, hogy nem kellett két hétig iskolába menni (15:10). Beszél a továbbtanulás dilemmájáról, és arról, hogyan lett kereskedőtanuló. Itt nem választhattak szakot, hanem a személyzetis döntötte el, hogy hová járjon (16:45). A főnöke gyakran szándékosan terhelte őket, például zárás előtt még megpakolta a kályhát, hogy nehéz legyen kitakarítani (21:55). Szól tanulóéveiről, a kis csoportokról (23:10), majd az 1970-es évekről, a lakásszerzésről (26:25). Beszél a rendszerváltoztatásról, a diszkont-áruházzá alakulásról (29:20). Végül arról szól, hogyan tudott saját üzlethelyiséget bérelni, miután erre lehetősége nyílt (31:20).
Interjúalany: Zsédely Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. július 08

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:30), második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (3:39), a téeszesítésről, az ott végzett munkáról (9:03), a helyi 1956-os eseményekről (12:06), a korabeli építkezésekről (13:53), a mezőgazdasági munkákról (21:22), a téli esték elfoglaltságáról (23:49), a falusi szülésekről (25:27), esküvőkről (30:35).
Interjúalany: Kulcsár Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. december 31

Hossz: 00:35:25
Az interjúalany mesél családja II. világháborút követő, Szlovákiából Magyarországba történő kitelepítéséről, a kuláksorsról, katonaemlékeiről, és a szocialista mindennapokról 0:9--születése, gyermekkora, családja, az általuk végzett mezőgazdasági munka; 2:10--a téeszesítés, milyen szórakozási, kulturálódási lehetőségek voltak a faluban; 3:15--emlékei az 1956-os forradalomról, a szovjet katonák megjelenéséről a faluljukban; 4:44--hogyan hatott a családja sorsára kulák származása; 5.55--hogyan kerültek fel feleségével a városba tanárként; 6:39--emlélkei az 1950-es évekről, milyen volt az élelmiszerellátás falun; 7:55--emlékei az 1956-os eseményekről; 9:35--a forradalmat követő megtorlásról őrzött emlékei, a téeszesítés, milyen volt az élet az 1960-as években, milyen szórakozási lehetőségek voltak a falujukban; 13:30--a tanári állás jelentősége a Kádár-korszakban; 14:13--hogyan telepítették át a családját Szlovákiából Magyarországra és hogyan fogadták őket az itt lakók; 21:0--katonasága, milyen indokkal nem engedik ki külföldre; 28:20--véleménye a szocialista rendszerről; 29:0--hogyan dolgoztak diákként Berlinben és ittnon, első találkozása a Coca-Colával és egyéb nyugati termékekkel
Interjúalany: Molnár Béla
Felvétel időpontja: 2010. december 16