Gyűjteményhez ad

Az Aszódi Polgári Leányiskola működése

3562 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, szüleiről (0:45), majd rátér arra, miként iratkozott be a polgári iskolába, milyen volt ott a tanítás rendje, mit tanultak, mennyi tandíjat kellett fizetni (2:44). Szóól a szigorról, az erős követelményekről, a szellemiségről, tanárairól (6:30). Szól a diákcsynekről (11:20), és arról, hogy minden vallást szabadon gyakoroltak, a zsidót is (13:20). Szól a korabeli öltözködési szokásokról (15:20), majd arról, hogy mennyiben tartották a kapcsolatot az évek során az osztálytársak (19:30). Szól arról, hogy miként került később az angolkisasszonyokhoz (22:50), majd a háborús emlékeit, a légiriadókat eleveníti fel (25:25), végül összefoglalja, hogy milyen volt az Aszódi Polgári Leányiskolába járni (28:20).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Penák Béláné (Bakó Irén)
Interjúalany lakhelye: Aszód
Interjúalany született: Baja, 1928
Interjúalany foglalkozása: biztosító-kirendeltség vezető
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23
Felvétel helyszíne: Aszód

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:06
Tárgy: egyházak, oktatás
A pünkösdi lelkészként is működő pedagógus beszél megtéréséről, illetve hosszú évekig a munkája mellett, utóbb pedig nyugdíjasként végzett utazó szolgálatairól, melyek során bejárta többek közt az Alföld és Erdély különböző területeit is. Elbeszélése nyomán képet kapunk a korabeli oktatáspolitika direktíváinak helyi megvalósulásairól, a kisvárosi tantestületek hangulatáról is. 0:18--megtérése a II. világháborút követően; 3:59--tapasztalatai a román pünkösdi, baptista és egyéb gyülekezetekkel kapcsolatban; 7:49--véleménye az ökomenizmusról; 8:55--mi az ember legfőbb dolga itt a földön, mi a legfontosabb dolog a gyermeknevelésben; 10:46--milyen zaklatások érték őket a kommunizmus alatt a hitük miatt; 12:6--születése; 14:32--a II. világháború utáni életkörülmények; 18:39--milyen csodák estek a szolgálata alatt, hogy vonódott be az egyházi szolgálatba; 24:35--az Isten Hollywoodba jött című könyv lefordításának története, 27:12--milyen befolyással van hite a tanári pályájára; 29:46--hogyan került a tanári pályára, első tanári állásai; 34:39--milyenek voltak a körülmények a tanyasi iskolákban; 36:25--miért megy korán nyugdíjba, hogyan teltek a hétköznapjai, amíg tanított
Interjúalany: Pánczél János
Felvétel időpontja: 2010. november 06

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), szüleiről, gyerekkoráról (3:56), tanulmányairól (6:12), a II.világháborúról, a helyi zsidók deportálásáról (9:35), a Rákosi-korszak terrorjáról, arról, hogy nem vették fel sehova gimnáziumba (11:23). Érinti az 1956-os forradalmat, a hatvanas évek légkörét (13:08), tudományos pályájáról (15:02), kutatásairól (18:25), oktatói tevékenységéről, külföldi útjairól (23:36), publikációiról (26:50), legjelentősebb munkáiról (28:30), kitüntetéseiről (29:45).
Interjúalany: Öllős Géza
Felvétel időpontja: 2011. április 20

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a felvidéki születésű édesapjáról (0:29), akit 1956-ban felkértek munkástanácsi elnöknek (6:22). Mesél nagyszüleiről (8:07), nemesi származásáról, a család történetéről (11:30), tanulmányairól (14:32), a család tönkretételéről (16:22), az 1945 utáni korszak illúziójáról (17:10), a beszolgáltatásról (18:24), az erőszakos téeszesítésről (19:33), az internálás elől való menekülésről és Nagy Imre miniszterelnöksége alatti enyhülésről, valamint házuk államosításáról (21:13), az 1956-os forradalomról és az ezt követő megtorlásról (23:08), az 1957-ben, gyerekként átélt házkutatásról (25:00), arról, hogy édesapja a zsidóknak köszönhetően menekült meg a népbírósági számonkéréstől (26:58), valamint a kommunista egyházüldözésről és az egyház szerepéről (29:28). Beszél a Kádár-rendszerről és annak válságáról (32:14), külföldi útjairól (33:59), a rendszerváltoztatásról (35:00), kisgazdapárti tagságáról (36:07), a rendszerváltoztatással kapcsolatos elvárásairól (37:12).
Interjúalany: Fekete Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 02