Gyűjteményhez ad

Pálfordulás, egy pap élete

2407 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Témakörök: '50-es évek, egyházak
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, és arról, hogy később ugyanabban a teremben tanított hittant, ahol iskolásként az ateista klubot kellett szerveznie (0:07). Elmeséli, hogy mi indította arra, hogy a papi hivatást válassza. Egy építőtáborban Sztálinvárosban ráomlott egy árok fala. Bár fel volt véve újságírónak és dramaturgnak is, mégis győrbe ment kispapnak (1:35). Szól az 1956-os forradalomról, arról, hogy bölcsen Nyúlra vitték őket, hogy a püspök úr szőlőjét szüreteljék (7:45). November elején kimehettek, és látták, hogy az ÁVO székháza előtt bokáig álltak a jelentések, amit az emberek átvizsgáltak. Ők is megtalálták, hogy az egyik professzoruk besúgó, ezért a püspök el is helyeztette (10:10). Arról is szól, hogy a győri halottak temetésén ők is részt vettek, valamint arról, hogy a rektor unokahúgát Mosonmagyaróváron lőtték le (11:20). Szól a pufajkásokról, akik a forradalom után 1-2 évig élet-halál urai voltak (14:00). Beszél az erőszakos téeszesítésről, arról, hogy egy idős férfit kabátban megizzasztottak, majd 30 km-re tették ki a házától, hogy hazagyalogoljon, így aztán egy hét múlva meg is halt. Néhányan elrejtőztek az erdőbe, és agyba-főbe verték őket, mikor megtalálták (14:50). 1957 március 15-e előtt nagy razziák voltak, náluk is, és kis híja volt, hogy forradalmi verseket találjanak az interjúalanynál (19:56). Szól arról, hogy felszentelése után Sopronba került, ahol illegális táborokat szervezett a Balatonra. Egy jószándékú újságíró kérdezősködése nyomán azonban ez kiderült, így elhelyezték Győr külvárosába (22:50). Szól arról, hogy itt elődje felakasztotta magát, és ez okozott nagy nehézségeket (27:20). Elmeséli, hogy milyen kedvesen fogadták a laktanya orosz katonái, mikor a gyerekekkel bementek hozzájuk betlehemezni, valamint azt, amikor a "bajszos püspökhöz", vagyis az Állami Egyházügyi Hivatal emberéhez mentek el (29:45). Végül arról szól, hogy miként kapott plébániát, és hogyan költözött hozzá édesapja is (34:55).
Említett időszakok, témák
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Bindes Ferenc
Interjúalany lakhelye: Piliscsaba
Interjúalany született: Hegykő, 1934
Interjúalany foglalkozása: pap
Felvétel időpontja: 2010. december 27
Felvétel helyszíne: Piliscsaba

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:24:00
Tárgy: egyházak
A katolikus egyház üldözésének tanúja és áldozata vall személyes élményeiről, érdeklődéséről, a papi hivatásról, az üldöztetésről. 00:00-04:23 Bemutatkozás, tanulmányok, műszaki érdeklődés 04:24-06:25 Szökési kísérlet nyugatra 06:26-08:08 A rend feloszlatásának jelei 08:08-13:34 Felszentelés gyorsítva, még a feloszlatás előtt, papi munka 13:34-16:28 Kísérlet arra, hogy eltántorítsák az állami gazdaság dolgozóinak való misézéstől, feljelentgetések 16:58-21:36 Papi munka Adonyban 19:20-22:00 A bajszos püspök látogatása 22:00- Prédikációk, beszédek megfigyelése
Interjúalany: Keszthelyi Miklós Vazul
Felvétel időpontja: 2010. november 17

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél családjáról, szüleiről (0:45), majd rátér arra, miként iratkozott be a polgári iskolába, milyen volt ott a tanítás rendje, mit tanultak, mennyi tandíjat kellett fizetni (2:44). Szóól a szigorról, az erős követelményekről, a szellemiségről, tanárairól (6:30). Szól a diákcsynekről (11:20), és arról, hogy minden vallást szabadon gyakoroltak, a zsidót is (13:20). Szól a korabeli öltözködési szokásokról (15:20), majd arról, hogy mennyiben tartották a kapcsolatot az évek során az osztálytársak (19:30). Szól arról, hogy miként került később az angolkisasszonyokhoz (22:50), majd a háborús emlékeit, a légiriadókat eleveníti fel (25:25), végül összefoglalja, hogy milyen volt az Aszódi Polgári Leányiskolába járni (28:20).
Interjúalany: Penák Béláné (Bakó Irén)
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany először családjáról, a két világháború közötti életviszonyokról beszél, majd hosszan leírja a második világháborút és orosz hadifogságban töltött hónapjait (6:53). Utána rátér az 1950-es években bekövetkezett változásokra (23:34), ahogy ezt őt bányászként és párttagként érintették. Azután beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (33:17), majd a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatást érinti.
Interjúalany: Berta Tibor
Felvétel időpontja: 2010. október 27