Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél a családjáról (0:14), iskolai tanulmányairól, az ott szerzett élményeiről (1:35), a bonyhádi zsidó közösségről, azok kettéosztottságáról (kétharmaduk ortodox, egyharmaduk neológ zsidó volt) (3:13), majd visszatér gimnáziumi emlékeire, a keresztény osztálytársak, tanárok vele szemben tanúsított viselkedésére (5:04). Elemzi a zsidótörvények saját életére gyakorolt, valamint általános hatásait (5:58), és megemlíti a zsidókkal szembeni verbális diszkriminációval kapcsolatos személyes tapasztalatait, de kitér a szomszédok segítőkészségére is (9:51). Beszámol a német megszállást követő eseményekről, a család bonyhádi gettóba való bevonulásáról, az ottani körülményekről (11:48), a munkaszolgálatosként eltöltött hónapokról (15:30), a meghiúsult kiugrási kísérletet, és a nyilas hatalomátvételt követő időszakról, a kórházi kezelésének köszönhető ismételt megmeneküléséről, családja sorsáról (16:49), a budapesti gettóról, az ott uralkodó elképesztő körülményekről (22:19), a nyilas uralom utáni időszakról, hazatéréséről Bonyhádra, a hihetetlen mértékű inflációról (25:48), az Auschwitzból hazatért bonyhádiak lágerről szóló elbeszéléséről, melynek kapcsán ismét kitér - ezúttal részletesebben- családja megpróbáltatásaira (29:05), végül pedig említést tesz esküvőjéről, házasságáról (31:21).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a cserkészetről (0:44), a II. világháborúról, a bombázásáról, valamint a zsidók elhurcolásáról (1:53) és a megmentésükre irányuló erőfeszítésekről (07:40). Szól a nyilasok jelleméről, a nyilasuralomról (11:48), valamint a német megszállókról (12:40). Beszél az orosz megszállásról, a katonák viselkedéséről (14:52), valamint a háború alatti élelmiszerellátásról és a háború pusztításáról (18:00). Kitér az oroszok éjszakai fosztogatásaira és a lakosság ellenállására (22:50). Szól az oktatás helyzetéről, a szénszünetekről, valamint az oktatás újjáindításáról, a kommunista történelemtanításról (21:16), valamint a kontraszelekcióról (24:24). Elemzi a Rákosi-rendszer felépítését, a káderesítést, a szaktudás hiányát és az Elzett-gyár sorsát (26:55). Szól a terrorról, az internálásokról, az ávósokról, valamint a Csányi utcai kihallgatásokról (30:47).

0:00 bemutatkozás 2:20 családi háttér 5:26 édesapjának azt mondták, hogy cukorrépát szedni vitték el, de bevagonírozzák , és Komáromban átadják őket a német hatóságoknak 9:10 egy édesanyának a börtönben halt meg a kislánya, a német katonák rángatták ki a kezéből, és bedobták a halottak közé, klórmésszel leöntötték, és bedobták a halottakat a Dunába 10:20 kb. 44 ezren voltak, mikor az oroszok felszabadították őket 11:00 nem tudták, hogy miért vannak ott, elszedték mindenüket, főleg az ékszereket és a ruhákat, mesél a tábori életről 16:06 mire hazaértek a házukat ledózerolták, a benne lévő dolgokat eladták 19:25 édesanyja elment dolgozni a tanácsi építőkhöz dolgozni, de az nem volt elég az iskolába nekik, ezért ő is elment dolgozni 22:12 az élelmiszereket jegyre lehetett egy ideig kapni, és csak utána lett jobb, a cigányság számára A Kádár-rendszer volt a legjobb 27:40 az élet jobb volt, jobb kedve volt az embereknek, volt értelme az életnek 29:40 felidézi azt, hogy hogyan hívták be katonának 1968-ban,és hogyan vonultak be Csehszlovákiába 40:30 a cigányság jelenlegi helyzetéről beszél