Gyűjteményhez ad

Fontos az Izrael melletti kiállás

2740 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Gadó György 1930-ban született egy zsidó családban. A holokausztot túlélve 1945 után csatlakozott a kommunista párthoz. Csak az 1960-as évektől kezdett ráeszmélni a kommunista rendszer valódi arcára, arra például, hogy mennyire félretájékoztatják az embereket. Különösen bántónak találta ezt a frissen megalakult Izrael állam vonatkozásában, ami döntő szerepet játszott abban, hogy kilépett az MSZMP-ből és csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez. 0:5--milyen vallási háttérből származott; 2:0--hogyan változott meg 1945 után a vallás helyzete a világon és Magyarországon; 4:25--milyen volt a személyes viszonya gyermekkorában a valláshoz; 6:59--hogyan zajlott Magyarországon a holokauszt, hogyan sikerült túlélnie a holokausztot; 14:34--hogyan folytatódott az élete a háborút követően, hogyan tanult tovább; 19:6--hogyan és mikor kezdett el a különböző ifjúsági szervezetekben tevékenykedni; 24:7--milyen volt első munkahelye a Népművelési Minisztériumban; 26:30--munkája a Népszabadság sajtóarchívumában; 28:37--munkája a KSH-ban; 31:21--hogyan és miért lépett ki a pártból; 33:13--hogyan csatlakozott a Demokratikus Ellenzékhez, minek köszönhető az Izrael melletti kiállása
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Gadó György
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1930
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 11
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:34:00
Tárgy: Holokauszt
Az interjúalany beszél a családjáról (0:14), iskolai tanulmányairól, az ott szerzett élményeiről (1:35), a bonyhádi zsidó közösségről, azok kettéosztottságáról (kétharmaduk ortodox, egyharmaduk neológ zsidó volt) (3:13), majd visszatér gimnáziumi emlékeire, a keresztény osztálytársak, tanárok vele szemben tanúsított viselkedésére (5:04). Elemzi a zsidótörvények saját életére gyakorolt, valamint általános hatásait (5:58), és megemlíti a zsidókkal szembeni verbális diszkriminációval kapcsolatos személyes tapasztalatait, de kitér a szomszédok segítőkészségére is (9:51). Beszámol a német megszállást követő eseményekről, a család bonyhádi gettóba való bevonulásáról, az ottani körülményekről (11:48), a munkaszolgálatosként eltöltött hónapokról (15:30), a meghiúsult kiugrási kísérletet, és a nyilas hatalomátvételt követő időszakról, a kórházi kezelésének köszönhető ismételt megmeneküléséről, családja sorsáról (16:49), a budapesti gettóról, az ott uralkodó elképesztő körülményekről (22:19), a nyilas uralom utáni időszakról, hazatéréséről Bonyhádra, a hihetetlen mértékű inflációról (25:48), az Auschwitzból hazatért bonyhádiak lágerről szóló elbeszéléséről, melynek kapcsán ismét kitér - ezúttal részletesebben- családja megpróbáltatásaira (29:05), végül pedig említést tesz esküvőjéről, házasságáról (31:21).
Interjúalany: Vidor György
Felvétel időpontja: 2010. november 30

Hossz: 00:43:30
Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról. 0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei; 5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága; 7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg; 14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük; 17:48--iskolás emlékei; 23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz; 27:11--egyetemi évei; 29:39--miért nem veszik fel a pártba; 30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró; 37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya; 40:46--miért maradt hűséges a párthoz
Interjúalany: Balázs István
Felvétel időpontja: 2011. május 03

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:17), tanulmányairól (1:13), a zsidótörvények hatásairól, az iskolából való kizárásáról (2:14), további tanulmányairól, munkájáról, majd ismét a zsidótörvényekről (2:34), a német megszállásról, a gettósításról (6:01), auschwitzi emlékeiről (8:41). Beszámol arról, hogy ősszel Reichenbachba szállították, ahol egy repülőgépgyárban dolgozott (10:59), majd Parschnitz-ba vezényelték őket, ahova 10 nap menetelés után érkeztek meg (13:44), és itt szabadították fel a szovjetek (15:43), majd ruhát, cipőt koldultak, és elindultak haza (16:23). Mesél hazatéréséről, és arról, hogy nagybátyja családját embertelenül gyilkolták meg (17:53). Ezután rátér arra, hogyan kezdte újra az életét (20:21), majd visszatér lágerbeli élményeire (21:09), a reichenbachi gyárral kapcsolatos emlékeire (24:03), végül ismét a hazatérése utáni eseményekről beszél, és azt is elmondja, miért nem emigrált (26:31).
Interjúalany: Littman Éva
Felvétel időpontja: 2011. május 25