Gyűjteményhez ad

A szocializmus gyermeke

2220 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: 0:00 gyermekkor, családi háttér, mesél az iskolákról 6:30 volt kisdobos és úttörő is, felidézi az ünnepségeket, 9:30 mesél a mindennapi életről, rádiózásról, divatról, könnyebb volt pl. jogosítványt szerezni 12:52 kocsit szerezni nehéz volt, eleinte luxus volt, később csak évekig kellett várni, mesél a kétkerekűekről is 15:51 sok utánjárás után kiment az NDK-ba dolgozni, mesél az ottani élményeiről, elmentek a berlini falhoz is 22:46 volt katona is 26:09 mesél a családi emlékanyagból a II. világháborúról és 1956-ról 28:32 dolgozni kötelező volt 30:30 elment vasutasnak, ezzel párhuzamosan elkezdett pár kollégájával diszkózni, az NDK-s árucikkek kereskedelmét is felidézi
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Lengyel János
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1955
Interjúalany foglalkozása: karbantartó, gépész
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 22
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél családi hátteréről, kisgyerekként átélt második világháborús emlékeiről (0:18), tengerésztiszt édesapjáról, annak Horthy Miklóssal kapcsolatos emlékeiről (2:06), jegyrendszerről, beszolgáltatásokról, padlássöprésről (5:28), a fűtőanyagról (6:53), deportálásokról, szerzetesrendek feloszlatásáról, a ferencesek elhurcolásáról, édesapja B-listázásáról (7:43), munkahelyi viszontagságairól, az erőszakos TSZ-szervezésről (10:12), tanulmányairól, testvéreiről (11:09), az 1956-os eseményekről, és az azt követő megtorlásról (15:03), TSZ-ekről, a magyar mezőgazdaság tönkretételéről (22:56).
Interjúalany: Várfalvi Mária
Felvétel időpontja: 2010. december 20

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról, piarista oktatásáról, magyartanárának, Bulányi Györgynek a hatásáról (0:05), majd rátér arra, hogy a piarista szellemet közvetítette az iskola, de mindenkinek meg kompromisszumra kellett jutnia a kommunista rendszerrel (4:55). Szól II. világháborús emlékekről, a bombázásokról, egy osztálytársa haláláról és temetéséről (9:45), valamint a zsidóüldözésről (13:03). Szól érettségi vizsgájáról (14:48), egyetemi felvételijéről és az egyetemi tanszabadság akkori magasabb fokáról (15:40). Szól arról, hogy miként került végül fizikus szakra (17:20), és arról, hogyan kezdett az egyetemen feladatokat vállalni (19:45). Szól arról, hogyan ütközött a kommunista rendszerbe az egyetemen: egy munkás barátjához intézett félreértett viccből botrány lett, egy társának pedig azt tanácsolta a tanulmányi osztály, hogy ne egy évfolyamtársat, inkább egy munkáslányt vegyen el (22:00). Elmondja, hogy a katolikus egyház akkoriban közeledni akart a munkássághoz, de későbbi felesége lelkiismeretvizsgálati papírját átkutatták és felreértették, így abból is botrány lett (24:20). Szól arról, hogyan döbbent rá arra, hogy 1948 után már csak "csendben" lehetett tanulni az egyetemen (26:00), valamint szól Sántha Kálmán munkásságáról és rendszerellenességéről (28:58). Beszél arról, hogy először rezignáltan, majd lelkesen fogadta 1956-ot (32:50). Végül szól a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak különbségeiről (34:42) és későbbi kutatói tevékenységéről (36:08).
Interjúalany: dr. Berényi Dénes
Felvétel időpontja: 2011. június 02

Hossz: 00:30:00
0:00 családi háttér, az édesapja a MÁV alkalmazottja volt 2:02 az apácákhoz járt óvodába, és elemibe 2:34 édesapját az orosz katonák lelőtték 1945-ben, az édesanyja egyedül kényszerült eltartani a családot 5:49 az apácák iskolájának államosítása után iskolát vált, később kereskedelmi iskolában tanult 7:46 felveszik az egyetemre, de bizonytalan körülmények közepette 10:36 mesél az egyetemi évekről 12:43 az ötvenhatos eseményekben kevésbé vett részt 16:07 az egyetem elvégzése után segédkutatói állást kapott Sopronba 18:19 mint kutató, már tudott utazni, de csak szocialista országokba a hatvanas években 20:22 nagyon nehezen jutottak lakáshoz 23:14 a rendszerváltoztatás ellenére az elmúlt negyven év reflexei nagyon beleivódtak az emberekbe 25:53 a rendszerváltoztatás elhozott bizonyos szabadságot, de sokan életszínvonal-emelkedést vártak, ugyanakkor a tudományos elismerést meghozta nekik a rendszerváltoztatás 27:27 sokkal több lehetőség van utazni
Interjúalany: dr. Verő Józsefné, Hetényi Mária
Felvétel időpontja: 2010. június 10