Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (1:04), az I.világháborúról (5:06), a zsidókat ért hátrányos megkülönböztetésről, zsidótörvényekről, több családtag elhurcolásáról (8:21), a háború utáni élelmiszerhiányról (10:33), a beszolgáltatásról (14:09), TSZ-be való belépésükről (15:50), majd visszatér II.világháborús emlékeire (16:17). Mesél az 1956-os forradalomról (18:02), a Kádár-rendszerről, az államosított földjükről (20:02), a szórakozási lehetőségekről (24:21), a vallási életről (26:22), végül a rendszerváltoztatásról (28:13).

Az interjúalany beszél arról, hogy születésekor éppen egy erőteljes reszlovakizációs hullám volt a felvidéki városokban és a határszélen (0:00), majd rátér arra, hogy Vágsellyén a lőporüzembe áramló északi vendégmunkások hígitották fel a magyarságot. A magyar nevét nem használhatta, a szlovák neve pedig teljesen különbözött a magyartól. Végül a rendszerváltoztatás után tudta felvenni a rendes nevét (2:00). Beszél arról, hogy a család férfijainak egészségét tönkretette a lőszergyár, arról, hogy a kommunisták mindig az amerikaiakkal riogattak, valamint arról, hogy a hitélet közösségi formáival nem találkozott soha (7:40). Szól a magyar gimnázium légköréről, az anyanyelvi tanulás megtartó erejéről, valamint arról, hogy a Felvidéken a vegyes házasságok gyermekei szlovákok lesznek (11:16). Beszél arról, hogy mennyire meghatározó élmény a felvidéki magyarság körében a kitelepítés és a csehországi kényszermunka (18:25). Szól arról, hogy szlovák egyetemi szobatársai nem hitték el neki, hogy a kitelepítések megtörténtek (21:50), illetve arról, hogy a szlovák közvélemény a jó dolgokat az "uhorokhoz", a rosszakat pedig a "magyarokhoz" társítja (23:15). Szól arról, miként kezdett az Ifjú Szívek táncmozgalomban résztvenni (25:55), valamint arról, hogy a szervezet elmagyarosodása miatt egy tűzeset ürügyén letratzótatták a magyar koreográfust a kommunista hatóságok (31:00). Szól arról, hogy házassága révén egy olyan magyar közösség része lett, akik büszkék voltak magyarságukra, illetve arról, hogy miként kezdett Gömörországban népdalokat gyűjteni (32:45).

Az interjúalany mesél az 1950-es, illetve az 1960-as évek mindennapjairól, a nélkülözésekről, hátrányos megkülönböztetésekről, a soproni életről. Beszél arról, hogy hogyan került kapcsolatba a különböző ellenzéki mozgalmakkal, és milyen emlékeket őriz a rendszerváltoztatásról. 1:00--család, szülők, születés, miért és hogyan költöztek át a szülök az I. világháború után a Felvidékről 4:30--életkörülmények az 1950-es években, lakhatás kérdése, élelmiszer-hiány, öltözködés, hazaküldött ruhapakkok 10:15--hátrányos megkülönböztetés a Rákosi-rendszerben az iskolában, nevelőapja szibériai fogsága, az ő hátrányos megkülönböztetése 13:30--1956-os emlékei, emlékei a disszidálásról 17:31--iskolái Sopronban, hittanórák, 19:58--közösségi szervezetekben való kényszerű részvétel, úttörő mozgalom 21:20--életkörülmények az 1960-as években, az első fogyasztási javak megjelenése (porszívó, televízió), különbség az otthon és az iskolában hallottak között 25:19--szigorított ellenőrzések Sopronban a határsáv miatt 27:09--szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek a korban, egyéb szerveződések (Fiatal Művészek Klubja, amatőr színjátszás) 29:55--egyetemi élet, mozgalmi élet hogyan jelent meg az egyetemi életben, KISZ, ideológiai tárgyak 31:55--első külföldi útja Angliába 33:34--egyetem utáni első munka 34:58--hogyan került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel, SZDSZ-vel, Rajk-butik, a tagok ellen felhozott per 38:05--rendszerváltoztatás előtti időről őrzött emlékei, 1988. március 15-i megemlékezés, Bős-Nagymaros elleni tüntetés, Nagy Imre kivégzésének évfordulójára rendezett tüntetés, Szamizdat 42:44--a pártrendszer kialakulásával kapcsolatos emlékei, milyen kétségei voltak rendszerváltoztatással kapcsolatban 47:15--Sopron a rendszerváltoztatás alatt