Gyűjteményhez ad

„Voltam életemben legalább egyszer csőcselék!”

2300 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: '50-es évek, 1956, Kivándorlás
Leírás: Az interjúalany először a gyerekkoráról és azt azt átszövő történelmi eseményekről mesél, melyek a következők: Kassai bombázás; Budapest ostroma, a Duna-hidak felrobbantása(0:19); menekülés Bécsbe a front elől – az osztrák idegengyűlölet megtapasztalása(5:25); apja meghurcolása és praktizálástól való eltiltása az ötvenes években(8:17); a társbérlet rendszere(9:55), mindennapjai; a középosztály nyomorúsága a Rákosi – érában(11:39). A forradalom közvetlen előzményei a Műegyetemen(15:14); Sinkovits Imre és Nagy Imre beszéde(17:08); Gerő uszító rádióbeszéde, amelyben a tüntetőket csőcseléknek minősíti: az erre való személyes reflexió lett az interjú címe(20:28). Anekdoták a forradalom napjaiból: a pesti srácok(21:57), Broszman György és a Parlament előtti sortűz(23:24), Makovecz Imre és a puskája, a Három Holló előtt harckocsiágyúval meglőtt öregasszony(28:45), összeégett orosz hullák az Üllői úton(30:05), a forradalom győzelme, a Nyugat képmutatása, „tartsatok ki”(32:30). A november 4. hajnali orosz invázió(34:02), nehéz döntés a disszidálásról(35:46), kalandos vonatút a határtérségbe, az aknazáron átkelés éjszakája(36:56).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Dámosy Géza
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1936
Interjúalany foglalkozása: grafikusművész
Felvétel időpontja: 2011. március 09
Felvétel helyszíne: Pásztó
Interjút készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
Az interjúalany röviden beszél a családjáról, munkájáról (0:47), a Műegyetemre történő felvételéről (5:04), a Rákosi-rendszerről, majd hosszan részletezi a forradalom előkészületeiben vállalt szerepét, valamint a forradalom napjainak eseményeit (6:17). Később kitér a forradalom és szabadságharc leverését követő meghiúsult disszidálási kísérletére, és a börtönben szerzett tapasztalataira (25:44).
Interjúalany: Csima Sándor
Felvétel időpontja: 2010. július 01
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

Hossz: 00:37:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél arról, miként élte meg gyerekként a II. világháborút (0:05), majd rátér iskolaéveire (6:10), illetve a kommunista rendszer kiépülésére, a vallásos és kommunista nevelés ellentétére, és a hiánygazdaságra (7:20). Beszél szerepvállalásáról az 1956-os forradalomban, a Sztálin-szobor ledöntéséről (17:20), a fegyveres harcokról (19:15), valamint a forradalom okairól, így az élet ellehetetlenítéséről (20:56) és arról, hogy a rádió elnöke nem engedte beolvasni a MEFESZ pontjait (23:34). Végül a megtorlásokról szól. Őt magát is két év bányamunkára ítélte a bíróság (30:20).
Interjúalany: Molnár László
Felvétel időpontja: 2010. november 19
Készítette: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest

Hossz: 00:48:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyükről, régivágású középiskolájáról, és arról, hogyan szerzett tandíjmentességet kiváló átlagával (0:08). Beszél a kollégiumról, az ott tanított nyelvekről és a hittanról (7:12). Szól a háborúról, arról, hogy magyar katonák beszállásolása miatt egy másik gimnázium épületébe jártak (10:50), majd arról, hogy milyenek voltak a légiriadó gyakorlatok (12:55). Leköltöztek falura, ahol a német katonákkal jó volt a kapcsolat (17:10), majd arról, hogy elsötétítést rendeltek a faluban, és ők figyelmeztették esténként a falusiakat a lámpaoltásra (18:00). Szól a rengeteg orosz katonáról, a vezérkar náluk való elszállásolásáról, és arról, hogy ő navigálta a vezérkart a térképük segítségével (20:00). Elmeséli, hogy édesapját tolmácsként alkalmazták, mások azonban letartóztatták, és azt, hogy az ott lakó tiszt hogyan próbált rajta segíteni (24:00). Szól arról, hogy miként végzett és tanított édesapja helyett a háború után (27:25), majd arról, hogy miként helyezkedett el önállóan (30:45). Beszél énekkari és színjátszóköri tevékenységéről (32:20), valamint arról, hogy milyen emlékei vannak 1956-ról (45:28).
Interjúalany: Dr. Kossuth Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. június 02
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc