Kapcsolódó interjúk

A riportalany beszél arról, hogy a Viharsarokból származott. Édesapja a háború előtt csendőrtiszt volt, ezért a kommunista diktatúra idején korlátozottak voltak a család lehetőségei (2:10). Még nem volt tíz éves, amikor Budapestre az Állami Balettintézetbe került. Szól az ott töltött évekről, a kollégium rendjéről, az oktatókról (8:37). Az iskola elvégzése után a Pécsi Baletthez szerződött (9:55). Elmeséli, hogy milyenek voltak az életkörülmények vidéken az 1970-es évek elején (11:32). Ismerteti, hogy ebben az időszakban milyennek látta Pécs kulturális életét. Felidézi emlékeit Eck Imréről, a Pécsi Balett vezető koreográfusáról (14:45). Beszél a kultúrpolitika és a Pécsi Balett viszonyáról (17:15), az együttes külföldi vendégszerepléseiről (20:14). Elmondja, hogy a Kádár-rendszer utolsó évtizedében a hasonló profilú táncegyüttesek megjelenésével a Pécsi Balett veszített jelentőségéből (24:00). Végezetül utal a kultúra és az oktatás rendszerváltoztatás utáni helyzetére (25:30).

Az interjúalany beszél a Levente mozgalomról, a II. világháború helyi hatásairól, és saját katonáskodásáról. Beszél a Rákosi-rendszer mezőgazdaságot érintő átalakításairól, illetve a Kádár-korszak téeszesítő törekvéseiről. 0:27--születés, család, iskola, gyermekkori munka a mezőgazdaságban, Levente mozgalom, ennek működése (Levente oktató is lesz) 4:30--II. világháború, hogyan zajlott a sorozás, hogyan ússza meg a harckocsizó tanfolyamot, hogy szolgált a határőrségnél; az elcsatolt országrészek visszacsatolása (elmondja néhány ebből az alkalomból íródott dal szövegét) 11:00--háborús hétköznapok, légitámadások, bombázások, orosz bevonulás, harcok Jánoshalma környékén 15:43--a II. világháború után visszatért zsidók Jánoshalmán, zsidók deportálása 20:20--a forint bevezetése 20:15--sorsa a II. világháború után, munkája egy pesti kórházban 24:00--Rákosi-rendszer, beszolgáltatás, mezőgazdaság 26:50--feketevágás, hogyan jelentik fel miatta, milyen büntetést kap 28:53--a TSZ szervezése, hogyan folyt az ilyen irányú agitálás, háztáji, hogyan lesz brigádvezető 33:00--első TV, tévézési szokások, hogy jutnak az első hűtőhöz, mosógéphez

Az interjúalany beszél családjáról, Kunágotáról (0:45), Horthy Miklós nyári vadászatairól Kunágotán (4:41), majd mesél fiatalkoráról, az iskoláról, a mezőgazdasági munkákról, a nagy szegénységről (10:57), a leventemozgalomról (10:57), majd ismét kitér iskolai élményeire, a szegénységre (14:42). Ezután rátér második világháborús élményeire, a németországi, majd franciaországi hadifogsága történetére (16:20). Beszél a hazatérése utáni állapotokról, a szovjet mintájú szocializmus idegenségéről, Rákosiról, és a kulákokról (25:37), a "békés, nyugodt" Kádár-rendszerről, a cigányok helyzetéről a '60-as években (29:15), az 1960-as téeszesítésről, a mezőgazdasági termények iránti keresletről, azok felvevőpiacáról, valamint röviden említést tesz a rendszerváltoztatásról (31:31).