Gyűjteményhez ad

Élet egy dohánytermelő faluban

3688 megtekintés

Hossz: 00:33:00
Leírás: Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:06), általános iskolás kisdobos, valamint úttörőként átélt élményeiről (0:52), a különböző rendezvényeken, megemlékezéseken való részvételéről, az úttörőként végzett tevékenységekről (5:24), a gyermek- és ifjúsági mozgalmak politikai céljairól, és környékbeli szovjet katonákról szerzett benyomásairól (10:27). Mesél Geszteréd villamosításáról, az elektronikai cikkek elterjedéséről, valamint arról, hogy a falu a Kádár-rendszerben nyerte el mai arculatát (11:55). Részletezi a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben folytatott dohánytermelési munkálatokkal kapcsolatos emlékeit, kitér a háztáji gazdaságokra is (14:00), majd beszámol a gimnazistaként kollégiumban eltöltött éveiről, az ottani programokról, társadalmi munkáról, kommunista szombatokról (18:00), a KISZ-ben szerzett tapasztalatairól (24:38), főiskolás éveiről (27:26), a katonaságnál eltöltött időről (29:04), végül pedig megemlíti, miként emlékszik vissza a rendszerváltoztatásra (32:02).
Említett időszakok, témák
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
Interjúalany neve: Törő András
Interjúalany lakhelye: Geszteréd
Interjúalany született: Geszteréd, 1958
Interjúalany foglalkozása: pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. február 01
Felvétel helyszíne: Geszteréd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
0:00 az orsolyitáknál tanult, majd tanítóképzőt is végzett, átélte Sopron bombázását 2:02 az orosz katonák elől elmenekültek Sopronból egy kis faluba, mert féltették a nőket 7:22 a lakásukat kirabolták az orosz katonák, mialatt ott voltak 9:28 az iskola elindult, de nagyon tönkre volt téve a város, így az iskolában sem volt ablak, otthon pedig nem volt meleg ruha 14:43 el kellett költözniük az ávósok miatt, át kellett költözniük Badacsonyörsre, édesapja bujkált a zaklatások elől 17:20 átéli az orsolyás nővérek elhurcolását, és az iskola államosítását 20:55 1956-ban disszidálni akartak, de végül nem tették meg 23:55 állást úgy kapott, hogy falun kapott tanítónői állást
Interjúalany: Szalay Árpádné
Felvétel időpontja: 2011. május 24

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), édesapja Horvátországból történő átszökéséről Magyarországra, akit a család többi tagja is követett (0:46), ahol először egy tanyán éltek (4:46), a ráksi iskoláról (6:45), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:41), a háború alatti élelmiszerellátásról (11:24), az 1945 utáni újrakezdésről (12:13), tanulmányairól, nyári munkáiról, pályakezdéséről, a fizetési viszonyokról (13:40), a kulákok, svábok helyzetéről (21:05), a korabeli árakról (22:53), a békekölcsönről, a Rákosi-korszak megszorításairól, padlássöprésről, beszolgáltatásról (24:19), a közveszélyes munkakerülőkről (27:35), a szocialista ünnepekről (29:46), a katonaságról (32:48).
Interjúalany: Sebők József
Felvétel időpontja: 2011. április 02

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan szervezték Szegeden a repülő egyetemeket, hogy hogyan jutott hozzá a különböző szamizdat irodalmakhoz és hogyan zajlott ezek sokszorosítása. Elmondja, hogy hogyan lehetett a Kádár-korszakban nyugatra utazni, és milyen hatást gyakoroltak rá a különböző külföldi útjai. Említést tesz a rendszerváltoztatást megelőző korszak sajátosságairól is. 0:15--családi emlékek 1956-ról, amely alatt több családtagja is rendőrként szolgált; 4:8--hogyan szerveződtek a repülő egyetemek a szegedi egyetemen, milyen témákkal foglalkoztak ezeken, hogyan viszonyult ezekhez az elnyomó hatalom; 9:10--milyen utakon kerültek kapcsolatba a szamizdat irodalommal, hogyan sokszorosították őket; 12:23--hogyan vett részt a Beszélő és egyéb anyagok sokszorosításában, hogyan buktak le ezzel és hogyan viselkedett a letartóztatáskor; 17:15--mi történt azzal, akit bevittek illegális nyomdászatért, hogyan zajlott nála a házkutatás; 27:0--hogyan lehett külföldre utazni, milyen útlevelek és valutakorlátozások voltak; 31:0--viszonya ahhoz, hogy a család egyik ága mélyen vallásos, a másik ága pedig baloldali volt, mit gondolt akkoriban a rendszer fenntarthatóságáról; 36:8--mik a különbségek a rendszerváltoztatás előtti és utáni berendezkedés között; 39:38--miért kívánkoztak az emberek nyugatra, milyen benyomások érik ott őket; 43:33--hogyan volt érezhető a rendszerváltoztatás előtti időszakban a rendszer puhulása, hígulása;
Interjúalany: Gonda István
Felvétel időpontja: 2011. április 07