Gyűjteményhez ad
Szerettem dolgozni
3623 megtekintés
Hossz: 00:25:00
Leírás:
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, az 1956-os forradalom során a fiatalok által elkövetett fosztogatásokról, erőszakoskodásról (0:32, 14:42), a hétköznapokról, majd a Kádár-korszakot hasonlítja össze a rendszerváltoztatás utáni időkkel (17:48).
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve:
Nagy Sándorné
Interjúalany lakhelye:
Nagykálló
Interjúalany született:
Nagykálló,
1941
Interjúalany foglalkozása:
ápolónő
Felvétel időpontja:
2010. október 18
Felvétel helyszíne:
Nagykálló
Interjút készítette:
Nagykállói Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Nagykálló
Kapcsolódó interjúk
A technika
Hossz: 00:43:00
0:00 családi háttér, iskolák
1:09 sikerül bekerülni a kőszegi bencés gimnáziumba, ahol kollégista volt, mesél az egyházi iskola mindennapjairól, később az államosítások miatt több kollégiumot megjár
4:52 a nagykanizsai gimnáziumba került óraadó tanárnak, ahol kémiát tanított
8:07 az iskolai rádióklubra emlékezik vissza
12:58 1975-től rádióamatőrként is tevékenykedett, ami vizsgához volt kötve
18:40 a technika-oktatás bevezetése után technikaszakos tanári oklevelet szerzett, eleinte voltak iskola-számítógépek, amelyek szalagosak voltak, őket követték a Comodore-gépek, hosszabban mesél az iskolai számítástechnika-oktatásról
28:52 az iskolai és a tantárgyi változásokról beszél
34:07 a II. világháborús emlékekről mesél, az édesapja orosz hadifogságban tűnt el, ő a bombázásokra emlékszik elsősorban
35:35 1956-ban a kollégiumot bezárták, nem lehetett kimenni, viszont az eseményektől később távol maradt, mert hazament
Interjúalany: Nagy Emil
Felvétel időpontja: 2010. november 23
Gondunk van az ország sorsára
Hossz: 00:55:00
Az interjúalany beszél a családjáról, amely az USA-ból települt vissza Magyarországra (0:27). beszámol tanulmányairól, gyerekkori emlékeiről (1:13), arról, hogy édesapja gyári munkás volt az USA-ban (5:39), majd visszatér tanulmányaira (8:46), mesél Blandina nővérről (12:14), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a bombázásokról (16:00), a revíziós közhangulatról (18:45), a szovjet csapatok előli szökésről, a szovjet megszállásról (19:33), noviciátusáról, első munkahelyéről tanítóként (29:35), az iskolák államosításáról, a szerzetesrendek feloszlatásáról, az egyházi személyek elleni erőszakról (37:08), hazatéréséről, és arról, hogy ezután felhagyott a tanítással, és kántorként tevékenykedett (53:18).
Interjúalany: Tóth Erzsébet Mária Teofília
Felvétel időpontja: 2011. március 11
Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza
Az Aszódi Polgári Leányiskola működése
Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél családjáról, szüleiről (0:45), majd rátér arra, miként iratkozott be a polgári iskolába, milyen volt ott a tanítás rendje, mit tanultak, mennyi tandíjat kellett fizetni (2:44). Szóól a szigorról, az erős követelményekről, a szellemiségről, tanárairól (6:30). Szól a diákcsynekről (11:20), és arról, hogy minden vallást szabadon gyakoroltak, a zsidót is (13:20). Szól a korabeli öltözködési szokásokról (15:20), majd arról, hogy mennyiben tartották a kapcsolatot az évek során az osztálytársak (19:30). Szól arról, hogy miként került később az angolkisasszonyokhoz (22:50), majd a háborús emlékeit, a légiriadókat eleveníti fel (25:25), végül összefoglalja, hogy milyen volt az Aszódi Polgári Leányiskolába járni (28:20).
Interjúalany: Penák Béláné (Bakó Irén)
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23
