Gyűjteményhez ad
Tornyos interjú
2961 megtekintés
Hossz: 00:39:00
Témakörök:
1956
Leírás:
A nagykanizsai interjúalany beszél gyermekkoráról. Anyai ágon horvát, apai ágon magyar családból származik. (02:10) Német nyelven kezdte el iskolai tanulmányait, közben Magyarország is belesodródott a világháborúba, ez az oktatásra is kihatott, több iskolába is áthelyezték osztályát. (04:36) A háború után piarista gimnáziumban tanult, amelyet átalakítottak általános iskolává, majd államosították az iskolát és a tanulókat szétszórták Nagykanizsa különböző oktatási intézményeiben. 1949-ben fejezte be az általános iskolát. (06:10) Ezután kezdte el újra gimnáziumi tanulmányait humán szakon, kiváló pedagógusok oktatták. Beszél a tudós tanárokról, a diákéletről. (12:30) Nem vették fel a BME-re, elsősorban családja és saját vallásossága miatt. 1953-tól Budapesten autószervizben kapott segédmunkási állást. (15:30) 1954-ben felvételt nyert a Miskolci Egyetem gépészmérnök szakára. Beszél egyetemi éveiről, tanárairól, hallgatótársairól. (19:34) Miskolcon élte át az 1956-os eseményeket. A budapesti események hatására Miskolcon is forradalmi események zajlottak, több ember életét veszítette. Az egyetemen nemzetőr zászlóaljat hoztak létre, ebbe az interjúalany is belépett. (23:30) November 4-én vonultak be Miskolcra az orosz katonák, több helyen tűzharc alakult ki, két egyetemi hallgató is életét veszítette, sok volt a sérült. (27:20) A túlerővel szemben a forradalmárok megadták magukat, megpróbáltak hazaszökni, de a még tartó harcok miatt ez nehézségekbe ütközött. Az interjúalany 4 nap alatt ért haza Nagykanizsára. (30:28) Pár hét után visszatérhetett Miskolcra. Hallgatótársaival többször tiltakoztak a szovjet és állami ünnepélyeken. 1956 fordulópontot jelentett az interjúalany életében. (33:28) Egyetemi évei után a MÁV-nál majd a Nagykanizsai Gépgyárban dolgozott. Elmondja itt végzett munkáját. A 80-as években igazgatóvá, majd vezérigazgatóvá nevezték ki.
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Tornyos Ferenc
Interjúalany lakhelye:
Nagykanizsa
Interjúalany született:
Nagykanizsa,
1938
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. január 27
Felvétel helyszíne:
Nagykanizsa
Interjút készítette:
Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Nagykanizsa
Kapcsolódó interjúk
Egy angyalföldi kisgyermek emlékei
Hossz: 00:49:00
Az interjúalany mesél az 1940-es és 1950-es évek Angyalföldjéről, arról, hogy hogyan éli meg gyermekként a II. világháborút és az új rendszer kiépülését. Beszél arról, hogy hogyan szeretett volna disszidálni, és hogyan maradt itt végül az 1956-os forradalom miatt.
0:18--születés, származás, iskolák, lakóhelye;
8:50--a kommunista hatalomátvételt követő változások, a vallás helyzete;
12:20--milyen volt Angyalföld a '40-es, '50-es években;
14:47--családja, szülei;
17:40--a II. világháborúról őrzött emlékei, a németek beszállásolása;
22:00--az oroszok bevonulása, az utána kiépülő új rendszer jellemzői, miért nem veszik fel az egyetemre;
26:20--hogyan töltik el a gyerekkorukat, milyen munkákat végeznek, hogyan szórakoztak, milyen partizánkiképzést kaptak fiatalként;
31:20--hogyan támadt fel benne az a gondolat, hogy elhagyja az országot 1956. október 20-án és minek hatására halasztja el végül;
34:20--hogyan kapcsolódik be az '56-os eseményekbe a Bem-szobornál, milyen más forradalmi eseményekben vesz még részt, Gerő Ernő és Nagy Imre beszéde;
39:10--részvétele a Rádió előtti felvonulásban, emlékei az itt eldördülő sortűzről, hogyan áll át a rendőrség a forradalmárok oldalára, hogyan jut fegyverhez;
43:30--milyen további harcokban vett még részt, hogyan lesz nemzetőr;
45:30--az oroszok bevonulása, hogyan próbálták meg felvenni a küzdelmet ellenük
Interjúalany: Fodor Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. március 09
Családmese
Hossz: 01:26:00
Friedrich Tünde családjának történetéről mesél, párhuzamosan a 20. századi magyar történelmi eseményekkel(0:18). Kutatásai során kiderült, hogy nagyapja a malomiparból elég jól megélt. Még a gazdasági világválság idején is(3:24).Édesapja 1920-ban született, hadmérnök lett, majd a második világháborúban bevonult, igaz nem hosszú időre(4:05)Szovjet hadifogságba esett, erről Friedrich Tündének sokat mesélt(5:10). Hazatérésekor szembesült a kommunista hatalom rendelekezéseivel(5:58). Munkát nem nagyon kapott, tanyasi postás volt, amígy 1950-ben tanító nem lett Jászapátiban(6:41).Felvették a szegedi matematika-fizika szakra és a testnevelési főiskolába. Futballbírói képesítést is szerzett(7:31).Átköltöztették őket egy kulák család házába(9:00). 1956-ban a szülei reménykedtek a pesti eseményekkel kapcsolatban. Édesanyja, több nővel egyetemben ledöntötték a szovjet emlékművet. Édesapját pedig a karhatalom kereste, zaklatta(9:39). Egy éjjel be is lőttek a házuk ablakán - majd el is vitték őket(12:05). Édesanyját és az édesapját a karhatalom emberei több alkalommal is megalázták(13:48). Édesapjától elvették a diplomáját, utcaseprő, útkaparó lett(14:19). Az édesapja tanítványai befogadták Friedrich Tündét, amikor a család helyzete nagyon nehéz volt(15:49). Beszámol az emberek a családhoz való viszonyáról is(17:22). Az 1960-as évekig tartott a nyomor, utána szépen lassan kezdett rendbe jönni a család sorsa(17:54). A '70-es években az ldesanyja takarékszövetkezetet kívánt létrehozni, de végül bezáratták - komoly rendőrségi ügy lett belőle. Édesanyja egészsége meg is rendült(18:44).1977-78-ban házasodott volna meg, de származása és múltja miatt megtagadták - a húgához hasonlóan(21:04).Az édesapja ezért, ahogy tudta, a maga eszközeivel "bosszút is állt". A rendszerváltoztatás szabadította meg őket ettől(23:01). Ma már nyugdíjas, de könyvtárosként is dolgozik(24:35).Fogalommagyarázat(25:17).
Interjúalany: Friedrich Tünde
Felvétel időpontja: 2011. május 23
Tizenévesen a 2. világháborúban
Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél második világháborús emlékeiről, ezzel kapcsolatban említést tesz a bombázásokról, vidékre költözésükről, a szovjet megszállásról, és a katonák viselkedéséről, és további háborús élményeiről (0:07), majd nyugat felé történő menekülésükről mesél, a további bombázásokról, az elképesztő közállapotokról, és arról, hogyan érték el Budapestet, majd hogyan került nagyszüleihez Nógrádba (7:04). Említést tesz a háború után felállított igazoló bizottságokról, apja szociáldemokrata párttagságáról, majd kizárásáról, és munkahelyéről történő kirúgásáról (13:47), beszámol arról, milyen szegénységben élt a nagyszüleinél (15:47), népi kollégiumi élményeiről, a Rákosi-rendszerről, és az akkor ismét bevezetett jegyrendszerről (18:01), a május 1-i ünnepségekről, a kollégiummal szemben fekvő, sérült gyerekeket kisegítő egyházi intézmény felszámolásáról (23:01), egyetemi éveiről (25:16), a katonaként eltöltött időről, ami egybeesett a nagy, országos téeszesítéssel, ami miatt sokan lettek öngyilkosok (27:07), elmond egy történetet, mely közvetlenül Sztálin halála után esett meg (29:19), végül az 1956-os szegedi forradalmi eseményekről, és az abban játszott szerepéről beszél (30:10).
Interjúalany: Dr. Fazakas Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 22
