Interjú

Gyűjteményhez ad

Magyarként Ceausescu diktatúrájában

3726 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Témakörök: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , Kivándorlás
Leírás: 1955-ben Nagyszalontán született. Családja meglehetősen szövevényes származását és történetét meséli el az interjúalany(0:14).Gyermekkorában meglehetősen szerény körülmények között éltek, majd a román konszolidációs időszak alatt egy picit jobbra fordult a sorsuk. Tanulmányait Nagyszalontán végezte, ezekről az évekről is hallhatunk pár szót(2:43).Nagyszalontán még mind a mai napig nagyon érezhető a magyar hatás. De így is egy "kettős beszéd" alakult ki, mert másként kellett beszélni otthon és az iskolában pl. Fekete Pál Péter emellett szót ejt az erdélyi nemzetiségi lét körülményeiről(4:50).Fizikusnak készült, de tanár lett belőle. Ennek a Ceausescu diktatúra elnyomó jellege volt az oka(8:40). A román hadseregben 9 hónapot töltött Marosvásárhelyen, erről az időszakról mesél(9:06).1979-ig járt Kolozsváron járt egyetemre. A német csoporttársaihoz kapcsolódóan elmeséli, hogy NSZK hogyan "vásárolta" meg a romániai németeket(11:31).Jó eredménnyel végezte az egyetemi tanulmányait és nagy szerencsével Nagyszalontán kapott is állást(14:02).Az interjúalany az erdélyi, kolozsvári nemzetiségi életről beszél - az általános megállapításokat személyes élményeivel egészíti ki(17:02).1979-ben kezdett el tanítani, a kezdeti évek átpolitizált atmoszféráját ismerteti velünk az interjúalany(24:38). A '80-as években az életszínvonal rohamosan csökkent, a korábbi évtizedekhez képest. Megismerhetjük a '80-as évek mindennapjait Romániában(26:11).A román forradalomhoz közeledve a rendszer egyre keményebb lett, de ekkor már egyre többen elégedetlenkedtek(28:51).A román forradalom ideje alatt az interjúalany 34 éves volt. A forradalom eseményeiről Fekete Pál Péter elég tájékozott volt - erről és a személyes tapasztalatairól számol be(29:53).Végülis a nagyszalontai forradalmi eseményekből is kivette a részét, hiszen egy elektori választást is megszervezett(35:09).Az interjúalany a Romániából Magyarországra településről, a munkájáról, valamint a családjáról beszél(39:13). Az interjúalany üzenet az ifjúsághoz: "Mindenki találja meg azt az aranyösvényt, ami elvezeti a boldogsághoz!"(45:41).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Fekete Pál Péter
Interjúalany lakhelye: Pápa
Interjúalany született: Pápa, 1955
Interjúalany foglalkozása: Középiskolai fizika, informatika tanár
Felvétel időpontja: 2011. május 07
Felvétel helyszíne: Pápa
Interjút készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:56:00
Tárgy: Mindennapi élet , 1956
Az interjúalany beszél családjáról (0:04), a II. világháborút illető emlékeiről (1:32), az orosz és a német megszállás közötti különbségekről (7:56). Beszél oktatásáról, a munkaversenyről (13:12), majd munkahelyeiről, családalapításáról és további képzéséről (18:00). Szól arról, miként lett pedagógus (31:45). Beszél az 1956-os forradalom előjeleiről és kitöréséről (36:49), a szobor ledöntéséről (42:40). Végül a forradalom leveréséről és a megtorlásról beszél, különös tekintettel arra, hogy ő maga hogyan menekült meg a megtorlástól (44:16). Végül röviden elemzi a Kádár-korszakot (52:20).
Interjúalany: Balogh Sándor
Felvétel időpontja: 2010. december 07
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Hossz: 00:33:00
Tárgy: Mindennapi élet , Ipar, szovjet megszállás
Az interjúalany 1929-ben született Harsányban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). 7 éves korában került Miskolcra. Apja vasutas volt, az ő munkája miatt költöztek. Az elemit és a gimnáziumot négy különböző iskolában végezte el, részben a II. világháború miatt. 1940-ben kezdte el a gimnáziumot, erről részletesen beszél. (02:52) 1944 áprilisában már befejeződött a tanév, az interjúalany is a vasúton dolgozott a szünidőben, ezért nem tartozott Miskolcon az első bombázáskor. Mire hazaért, a házról már hiányzott a tető. Beszél a harcokról, a megszálló németek majd szovjetek viselkedéséről, a lakosság helyzetéről. 1944 novemberében fejeződtek be Miskolcon a harcok. (14:54) Beszél a harcok utáni újrakezdésről, az iskola újraindításáról. 1948-ban érettségizett. Felvették a Miskolci Műszaki Egyetemre, de közben az építőiparban helyezkedett el, az egyetemen halasztott. Letette a kőművesvizsgát, majd 20 évig dolgozott a kohóban. A kivitelezésnél dolgozott, így sok helyen (a keleti országokban is) járt építési ajánlatokat tenni, vezető beosztásba került. A miskolci panelek építésében nagy szerepe volt. (23:20) Miskolc fokozatosan elveszítette "nyomortelepeit", az emberek az iparban kezdtek dolgozni és megjelentek a panel lakótelepek. (26:44) Az interjúalany a sorkatonai szolgálata alatt, 1952-ben lépett be az MDP-be, 1956-ban szüntették meg párttagságát, mivel szóban támogatta a forradalmat. Ezután kevesebb fizetést és szakmai elismerést kapott. (33:50)
Interjúalany: Szegedi Gábor
Felvétel időpontja: 2011. május 25
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Hossz: 00:52:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél a családjáról, származásáról, nagyapja I. világháborús sebesüléséről (0:00), tanulmányairól, a polgáriról és a tanítóképzőről (03:15), a Horthy-kor életkörülményeiről, a korabeli mesterségekről; majd Trianon hatásairól (08:37), a második világháború pápai eseményeiről, a hadikonjuktúráról és a pápai ejtőernyősökről, illetve személyes katonaélményeiről (09:25); a levente mozgalomról és az ejtőernyősök kiképzéséről (20:45). Pápa 1945 utáni viszonyaival folytatja, a református kollégium államosításáról (27:15), megemlékezik a pápai holocaustról (30:08), Pápa bombázásairól (32:45), Pápa szovjet megszállásáról (34:50), a Rákosi-korszak mindennapjairól, az ipar kiépüléséről (39:24), az 1956-os pápai eseményekről (41:28) és a disszidálásokról (43:23). Röviden jellemzi a pápai állapotokat a Kádár-kor idején (44:00), végül összefoglalja a pápai Jókai Kör történetét. 00:00 családjáról, származásáról 03:15 tanulmányairól, a polgáriról, a tanítóképzőről 05:45 a Hothy-korszak életszinvonaláról, foglakozásokról 08:37 Trianon hatásairól 09.25 a II. világháború hatásairól, a pápai ejtőernyősökről 15:00 személyes katonaélményeiről az ejtőernyősök között. 20:45 a levente mozgalomról, a kiképzésről 23:04 a katonaélményekről 27:15 Pápa 45 után 30:08 a pápai holocaustról 32:45 Pápa bombázásáról 34:50 Pápa orosz elfoglalásáról 39:24 Rákosi korszakról 41:28 az 1956-os pápai eseményekről 43:23 disszidálásról 44:00 pápa a Kádár-kprban 44:54 Jókai körről
Interjúalany: Huszár János
Felvétel időpontja: 2011. január 06
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa