Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, vasutas édesapjáról, édesanyja paraszti származásáról, nagyapja üzérkedésért való börtönbüntetéséről (0:00). 1956-ban nagyapja kiszabadulhatott volna Sopronkőhidáról, de nem akart, mert becsületes volt (5:40). Szól a vasút miatti utazásokról (8:35), majd arról, hogyan tudtak trafikot nyitni (9:30). Szól arról, hogyan jutottak először ki Ausztriába, ahol Grazban élete első Coca-Cola-ját elfogyasztotta (11:12). Szól a nyugati cikkek, nejloning, farmer, orkánkabát, öngyújtó hazahozataláról, a velük való kereskedésről (12:50), majd jogosítványa megszerzéséről, és arról, hogyan küldte haza az igazgató hajat vágni (15:15). Szól a becsületkasszás újságárusról Ausztriában: nem akarta elhinni, hogy ilyen létezik és nem lopja el senki (21:00). Szól arról, hogy döntötték el barátaival, hogy Belgiumba disszidáljanak, és hogyan leplezték le őket a vámosok (24:55). Több mint 70,000 forint is volt nála, így megkülönböztett figyelmet kaptak, és 60 napra börtönbe kerültek, végül azonban csak bírói megrovásban részesültek. A bírói határozat szerint ugyanott kellett befejezniük tanulmányaikat, ahol elkezdték, de ez csak jó volt, így az iskola nem tudta őket kicsapni (29:00). Végül arról szól, hogy pilóta szeretett volna lenni, ezért jelentkezett Kecskemétre, és egy ottani háromnapos sorozás alkalma helyett disszidáltak, hogy otthon ne keltsenek feltűnsét (38:40).