Interjú
Gyűjteményhez ad
A fejlődő iparban
2275 megtekintés
Hossz: 00:45:00
Leírás:
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekéveiről (0:20) és oktatásáról (2:13). Beszél az ipari szövetkezetekről (7:25), majd beszél az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatáról, pályaválasztásáról (10:04). Szól a Kádár-korszak foglalkoztatás-politikájáról, közveszélyes munkakerülésről, bérkülönbözőségről és hatékonyságról (17:30). Hangsúlyosan szól a pártirányítás és a szakmaiság összehasonlításáról, a Kádár-korszak Új Gazdasági Mechanizmus szövetkezetre tett hatásairól, szövetkezeti demokráciáról és állami vállalati szigorról, illetve a vállalati részjegyekről (19:45). Végül arról szól, hogy 1968 reformjai hogyan adtak új lendületet az iparnak (35:26), illetve elemzi a rendszerváltoztatás utáni visszaesés okait is (39:32).
Említett időszakok, témák
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Sajtos Imre
Interjúalany lakhelye:
Hajdúböszörmény
Interjúalany született:
Hajdúböszörmény,
1939
Interjúalany foglalkozása:
műszerész
Felvétel időpontja:
2011. január 14
Felvétel helyszíne:
Hajdúböszörmény
Interjút készítette:
Veress Ferenc Szakképző Iskola, Hajdúböszörmény
Kapcsolódó interjúk
1959-ig végigrugdostak az ország összes börtönén
Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:52), tanulmányairól (3:01), letartóztatásáról, börtönéveiről (7:58), édesapja meghurcoltatásáról (11:35), az interjúalannyal szemben felhozott vádról, elítélésének körülményeiről (13:08), a szeme láttára kivégzett társairól, emlékük ápolásáról (16:35), az interjúalany büntetésének enyhítéséről, egy mérnöki irodában folytatott tevékenységéről és az 1956-os forradalomról (20:34), a hóhér megmeneküléséről (32:22), hazatéréséről és ismételt elítéléséről és 1959-es szabadulásáról (34:22), a szabadulása utáni rendőri felügyeletről és munkájáról (35:37).
Interjúalany: Rostás János
Felvétel időpontja: 2011. február 08
Az Antibolsevista Gárda
Hossz: 00:46:43
Az interjúalany mesél a II. világháborúról, ahol hadapródként a szövetségesek fogja lett Németországban. Elmondja, hogy milyen szerepet játszott az Antibolsevista Gárda tevékenységében, majd hogyan tartóztatták le és vallatták ki. Szól a Markó utcában, illetve Márianosztrán töltött börtönéveiről is.
0:39--születés, család, iskolái;
1:45--hogyan került a katonai pályára, hogyan telepítették ki a tiszképzővel együtt Németországba;
4:31--hogyan estek hadifogságba és hogyan sikerült megszökniük;
5.52--továbbtanulása a háború után, milyen nehézségei voltak az elhelyezkedése során;
7:55--hogyan került kapcsolatba az Antibolsevista Gárda tevékenységében;
11:22--letartóztatása 1951-ben, milyen körülmények közé került az ÁVÓ börtönében;
23:10--hogyan vallatták ki;
25:40--átszállítása a Markó utcába, milyenek voltak itt a körülmények;
30:21--hogyan zajlott az ügyük tárgyalása;
33:40--márianosztrai börtönévei;
41:35--munkája a bányában
Interjúalany: Csányi Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. július 19
Soha nem hagytam magam
Hossz: 00:32:00
Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy a háború hogyan hatott ki a személyes sorsára. Beszél a helyi fegyvergyárban végzett munkájáról, és arról, hogy hogyan sikerült a munka mellett továbbképeznie magát. Elmondja, hogy hogyan zajlottak le az 1956-os események a falujában, illetve azt, hogy ő milyen tevékenységet fejtett ki a helyi munkástanácsban.
0:36--születés, gyermekkor, apja katonai szolgálata, miért nem tudott emiatt tovább tanulni, mit kellett dolgoznia, hogy a családja pénzhez jusson;
4:20--hogyan érinti őket a front átvonulása, milyen harcok voltak a környéken;
8:30--részvétele a helyi színjátszókörben;
11:00--hol dolgozik, hogyan tanul tovább a gyári munka mellett;
13:50--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról;
14:45--mi történt a faluban az 1956-os forradalom alatt, hogyan alakult meg a helyi munkástanács, mi történt a forradalom leverése után;
19:05--mit tett a falujáért;
20:0--munkája;
22:15--hogyan sikerült elkerülnie a katonaságot;
23:50--hogyan változtak meg a régi népszokások, ünnepek, viszonya a valláshoz
Interjúalany: Matiscsák Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 02
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc
