Interjú

Gyűjteményhez ad

Interjú Furó Istvánnal

2705 megtekintés

Hossz: 00:31:00
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy származása és "reakcióssága" miatt milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a középiskolában, majd azt követően az egyetemi felvételi során. Mesél iskolaigazgatói tevékenységéről, illetve megyei tanácsi tagságáról is, mely pozícióiban szintén gyakran került összetűzésbe a hatalommal. 0:37--gyermekkor, iskolák, miért rúgják ki az iskolából a reakciósság vádjával, és miért nem veszik fel először az egyetemre 4:30--hogyan került a vasúthoz dolgozni, és hogyan jut be végül mégis a főiskolára 7:40--hogyan lesz iskolaigazgató és milyen vádakkal, illetve nehézségekkel kellett szembenéznie a pozíciójában 15:36--hogyan lett megyei tanács tag és hogyan mondatják le utóbb 17:50--munkája a vasútnál ("krampácsolás", "vagonírozás") 19:45--hogyan tudott csalással felvételizni egy piarista gimnáziumból az egyetemre, milyen nehézségei voltak az egyetemen a származása miatt 23:16--emlékei az 1956-os forradalomról 26:49--téeszesítés, a tanárok részvétele a TSZ szervezésében, a lakosság ellenállása 29:33--hogyan tartják meg titokban az egyházi esküvőjüket
Említett időszakok, témák
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Furó István
Interjúalany lakhelye: Nincs megadva
Interjúalany született: Pat, 1932
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. március 20
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany mesél iskolás éveiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztásáról és tanárként végzett munkájáról. Beszél a helyi hagyományőrzésben végzett tevékenységéről, a helyi népszokásokról, tradíciókról. 0:42--születés, család, származás, iskolák, a korabeli oktatás 8:54--mit csinál az iskola után (munka és játék a családi gazdaságban) 13:00--milyenek voltak a korabeli vidéki Magyarország öltözködési szokásai 14:28--középiskolás és kollégiumi évek 18:17--a Nyersgesújfalu elleni légitámadások, a front átvonulásának helyi hatása, a bevonuló orosz katonák viselkedése 26:13--közép- és felsőfokú tanulmányai a háborút követően, az egyház és az állam viszonya (szerzetesrendek feloszlatása, iskolák államosítása), hogyan került a pedagógiai főiskolára Szegedre 30:00--hogyan kerül vissza szülőhelyére tanárként 30:29--emlékei 1956-tal kapcsolatban, hogyan lesz az ezt követő megtorlásoknak köszönhetően iskolaigazgató 31:23--hogyan váltják le az iskolaigazgatói posztról a téeszesítés miatt, milyen egyéb kultúrális tevékenységet végez a településen 34:31--a rendszerváltoztatással kapcsolatos emlékei 35:55--az erdőkürti hagyományok, szokások, a helyi pávakör megalakulása, tevékenysége 40:46--a szlovák nyelv, kisebbség helyzete Erdőkürtön, a két felekezet (evangélikus, katolikus) viszonya Erdőkürtön
Interjúalany: Budai József
Felvétel időpontja: 2011. február 11

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany, aki Detken született, és jelenleg is a település polgármestere, mesél saját maga és a környezete élményeiről, illetve a falu életéről a II. világháborútól egészen a rendszerváltozásig. 0:15--születés, család, szülők; 2:13--nagyapja I. világháborúval kapcsolatos és apja II. világháborúval kapcsolatos emlékei; 4:7--hogyan éltek az I. világháború után, nagyszülei mukája; 5:34--hogyan bántalmazta az állambiztonság az egyik nagyapját; 6:3--emlékei a II. világháborúról, a külföldi csapatok bevonulásáról, a háború alatti mindennapi életről, a katonák viselkedéséről, felszerelésükről; 17:5--iskolái, milyen munkákat kellett végeznie az iskola mellett; 21:18--emlékei az úttörőmozgalomról; 22:7--a helyi téesz működése; 23:14--emékei a Rákosi-korszakkal kapcsolatban; 25:30--milyen változások következtek be Nagy Imre alatt; 26:6--az 1956-os események előzményei, a helyi forradalmi események; 29:43--emlékei a megtorlásokról, a Kádár-korszakról; 32:14--munkája a Kádár-korszakban, milyen atrocitások érték a hatalom részéről; 35:38--milyen atrocitások érték az apját a karhatalom részéről; 36:17--az első fogyasztási javaik, a villamosítás; 37:49--KISZ-tagsága; 38.52--emlékei az 1970-es, illeteve az 1980-as évekből, a külföldi utazás lehetőségei; 38:40--hogyan került a falu élére, hogyan zajlott a rendszerváltoztatás, polgármesteri tevékenysége
Interjúalany: Pelle Sándor
Felvétel időpontja: 2010. november 02

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháború alatt leventeként hogyan viszik őt és társait nyugatra, hogyan került Mautheusenbe, majd innen haza. Elmeséli, hogy a háború után hogyan tanult tovább, majd helyezkedett el, és milyen munkákat kapott a mezőgazdaságban. Beszél arról, hogy milyen helyi hatásai voltak az 1956-os forradalomnak, és milyen szerepet játszott ő az események mederben tartásában. Szól a helyi téeszesítésről, illetve a mezőgazdaság területén számos díjjal elismert munkájáról is. 0:12--születés, család, gyermekkor, iskolái; 2:10--leventeként hogyan viszik 1944-ben nyugatra és hogyan került Mautheusenbe; 3:35--hogyan került Romániába majd innen haza; 6:0--hogyan tanult tovább a háború után, és hova helyezkedik el, mit csinált a kuláküldözés alatt, és hogyan menteti fel magát a tanácselnökség alól; 8:40--milyen egyéb munkái voltak utána a különbözö gazdaságokban és termelőszövetkezetekben; 10:10--emlékei az 1956-os eseményekről, milyen tevékenységet fejtett ki a forradalom eseményei alatt; 13:6--hogyan érintik a forradalom utáni idők a helyieket, hogyan zajlik a téeszesítés; 15:57--nyugdíjazása, családja; 17:13--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást; 19:42--élményei a mezőgazdaság területén végzett munkájából, milyen olyan ötletei voltak, amiért kitüntetéseket kapott, milyen kitüntetéseket kapott
Interjúalany: Juhász Imre
Felvétel időpontja: 2011. március 21