Interjú

Gyűjteményhez ad

Lenin becsomagolója, avagy egy rendszerváltó Egerben

2850 megtekintés

Hossz: 00:48:14
Leírás: Az interjú három nagy témakör köré szerveződik: 1. fiatalkori generációs lázadás rendszerellenes politikai felhangokkal (alternatív zenekarok és életformák), 2. a nyolcvanas évek második felének ellenzéki tevékenységei (tüntetések – az 1986-os „lánchídi csata”; egyetemi – főiskolai körök: Agria Kör, Jászi Kör; erdélyi és lengyelországi utazások) illetve 3. a rendszerváltoztatás (1988/1989 Egerben). Az interjú első harmada a lázadó gimnazista évekről szól (a csövesek, punkok, autóstoposok világa). Az interjúalany aláhúzza ennek a tinédzserkori lázadásnak a politikai vetületeit, a paradox módon a mainál politikusabb ifjúsági közéletet a cenzúra ellenére. Ma már látszik, hogy egy szűk kör volt csak politikailag aktív, de akkor nekik úgy tűnt: ők a többség, „mi vagyunk a nép”. Beszél az előfelvételis katonaidejéről, a néphadsereg bornírt világáról, elavult fegyverzetéről, a hidegháborús éveket idéző ideológiáról, ostoba jelszavakról. A laktanyában vesz részt az 1985-ös választásokon: szó esik az egypártrendszer választási komédiájáról és elmeséli, milyen underground gesztussal húzták ki a hozzá hasonlóan gondolkodókkal a választólapról Kádár János nevét és írták a helyére Nagy Feróét. Az interjú következő tematikai egysége a 80-as évek második felének története: az 1986. március 15-i tüntetés és a tüntetők elleni rendőri erőszak a Lánchídon, az Erdélybe és Lengyelországba járás mint ellenzéki gesztus és romantikus-groteszk kalandok színtere, az Agria Kör tevékenysége Egerben és a Jászi Kör tevékenysége Debrecenben. Az interjú utolsó harmada a rendszerváltoztatás egri eseményeit beszéli el: tüntetés és ülősztrájk a Munkásőrség feloszlatásáért, a Lenin – szobor becsomagolásának happeningje. 0:15--fiatalkora, az akkori könnyűzenei élet, hogyan látták ő és társai a korabeli politikai életet; 10:52--katonaévei, katonaemlékei; 14:30--hogyan zajlott a korabeli tanácsválasztás és pár társával hogyan űztek gúnyt a szavazásból; 18:10--főiskolás évei, részvétele az 1986-os lánchídi csatában; 27:59--az egri Agria Kör megalapítása, mi volt a tevékenységük, milyen közéleti kérdésekkel foglalkoztak; 33:10--milyen benyomási voltak, amikor először utazott ki Romániába; 38:52--milyen benyomások érték lengyelországi útja során; 42:15--milyen megmozdulásokon vett részt az 1980-as évek végén, hogyan csomagolták be Lenin szobrát; 47:55--miért nem lépett politikai pályára a rendszerváltoztatás idejében
Említett időszakok, témák
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Figeczki István
Interjúalany lakhelye: Eger
Interjúalany született: Mátészalka, 1964
Interjúalany foglalkozása: tanár ( gimnázium)
Felvétel időpontja: 2011. június 15
Felvétel helyszíne: Eger

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról, a háború előtti életről, a budapesti mezőgazdaságikiállításokról, amikre édesapjával járt (0:45). Szól arról, hogy a győri program meghirdetése után még nem került ki a frontra édesapja, illetve arról, hogy 1939. szeptember 1-je után sok lengyel menekült érkezett Csurgóra (5:48). Beszél arról, hogy édesapja végül egy munkaszolgálatos század mellett került ki az orosz frontra, ahol írnokként szolgált. Végül a partizánok foglyul ejtették a munkaszolgálatos zsidókat, de a katonák másutt voltak (9:35). Szól arról, hogy a partizánok nem engedték el a foglyaikat egy hónapig, majd egyszer csak visszatértek szinte ruhátlanul a táborba (14:20). Szól arról, hogy otthonról hogyan tudtak kapcsolatba lépni édesapjukkal (19:18), valamint arról, hogy édesapja hogyan találkozott ismerőseivel a fronton (20:15). 1944. februárjában haza tudott látogatni, mire zsidó asszonyok megrohamozták, hogy csomagokat küldjenek rokonaiknak (25:00). Szól a lengyel honi hadsereg felkeléséről, arról, hogy Lengyel Béla nem volt hajlandó a lengyelek ellen harcolni, valamint arról, hogy magyar katonák "vásárolták vissza" Bór-Komorowski tábornok lányát az SS-től (27:22). Állandó átszervezések következtében édesapjáék az utolsók között kerültek vissza Magyarországra, már 1945 januárjában (31:40).
Interjúalany: Ráskó József
Felvétel időpontja: 2011. április 14

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél családjáról, szüleiről (0:45), majd rátér arra, miként iratkozott be a polgári iskolába, milyen volt ott a tanítás rendje, mit tanultak, mennyi tandíjat kellett fizetni (2:44). Szóól a szigorról, az erős követelményekről, a szellemiségről, tanárairól (6:30). Szól a diákcsynekről (11:20), és arról, hogy minden vallást szabadon gyakoroltak, a zsidót is (13:20). Szól a korabeli öltözködési szokásokról (15:20), majd arról, hogy mennyiben tartották a kapcsolatot az évek során az osztálytársak (19:30). Szól arról, hogy miként került később az angolkisasszonyokhoz (22:50), majd a háborús emlékeit, a légiriadókat eleveníti fel (25:25), végül összefoglalja, hogy milyen volt az Aszódi Polgári Leányiskolába járni (28:20).
Interjúalany: Penák Béláné (Bakó Irén)
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 23

Hossz: 00:47:53
Az interjúalany mesél az 1950-es évek mindennapjairól, iskoláiról, a hatalom részéről családját érő retorziókról. Beszél arról, hogy hogyan érintette környezetét az 1956-os forradalmat követő megtorlási hullám, illetve elmondja, hogy milyenek voltak a Kádár-korszak mindennapjai (milyen volt a TSZ, az ipar világa, milyen kikapcsolódási lehetőségeik voltak, hogyan lehetett külföldre jutni stb.). Végül kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményét is. 0:10--szülei, családja, neveltetése; 1:13--édesapja munkája a II. világháborúban ejtőernyősként, majd a háborút követően határőrként, szülei házassága; 3:15--életük az 1950-es években, iskolái, mindennapjaik, gyermekként végzett munkáik; 6:13--miért vesztette el az apja határőri munkáját a kommunista rendszer alatt; 7:41--milyen volt a környék legfontosabb vállalata; 8:51--hogyan érintette őket a kommunista rendszer kiépülése; 10:50--véleménye az 1956-os eseményekben részvevő személyekről, az ezt követő megtorlásokról, édesapja 1957-es börtönbüntetése; 15:10--megfigyelések és retórziók a Kádár-korban; 18:53--munkái; 20:0--ünnepélyek, rendezvények; 21:14--mire volt elég a keresete, milyen pluszmunkákat vállalt, milyen életkörülmények között éltek; 24:0--hogyan változott a korban a mezőgazdaság, a háztájizás; 26:4--az életmód változása a lakóhelyén; 27:1--a politika és a termelői szervezet vezetése közötti viszony, a TSZ kulturális élete, működése; 29:44--kikapcsolódási, kultúrálódási és sportolási lehetőségek a településen; 35:36--a kor divatja; 36:30--külföldi utazásai; 37:20--hogyan változott a Kádár-korszak az idők során, munkalehetőségek, érvényesülési lehetőségek; 38:38--az egyház működése a Kádár-korszakban; 41:0--a rendszerváltoztatás első jelei a mindennapokban; 43:40--mit lehetett érzékelni a szovjet katonai megszállásból; 44:30--mit várt a rendszerváltoztatástól, véleménye a ennek eredményeiről
Interjúalany: Trembeczki Károly
Felvétel időpontja: 2010. november 10