Az interjúalany beszél a családjáról (1:07), második világháborús emlékeiről (3:25), tanulmányairól (5:29), pályaválasztásáról (6:52), a szocialista ifjúsági mozgalmakról (8:09), a helyi politikában való részvételéről, tanácsi tagságáról, pártba való belépéséről, tanácselnökségéről (13:40), a rendszerváltoztatás előzményeiről és a rendszerváltoztatásról (18:08), polgármesterré választásáról (19:40), a helyi fejlesztésekről, beruházásokról (20:00), végül a temetéseken vállalt szerepéről (22:50).

00:00-00:53 Születési idő, hely, család. 00:54-11:40 Iskolai élet, diák csínyek, idegennyelv tanulás. 11:41-17:53 Levente képzés (katonai képzések).17:54-19:02 Szőnyegbombázás Egerszegen. 19:03-21:08 Háború utáni élet. 21:09-27:46 Deportált zsidók Zalaegerszegen. 27:47-30:03 NDK és NSZK közötti különbség. 30:04-34:17 Sport, müncheni olimpia. 34:18-39:39 '56-os forradalom eseményei Pesten, rádió ostroma. 39:40-40:39 Forradalom utáni megtorlás, téeszesítés (földelvétel). 40:40-42:36 Rákosi és Kádár korszak. 42:37-46:08 Első munkahely, erdészet, autóvásárlás. 46:09:47:43 Első budapesti fizetés. 47:44-50:24 Szórakozási lehetőségek. 50:25-50:13 Lőszergyár. 52:14 Első tévé.

Az interjúalany beszél születéséről és középparaszti származásáról (0:15), majd rátér annak felelevenítésére, amikor édesapját a rendőrség a falhoz állította és zaklatta a beszolgáltatás miatt (2:15). Szól az orosz katonák háborús átvonulásáról és a szokásaikról (4:50), majd a háború után a cserekereskedelem feléledéséről és arról, hogy az orosz katonák a frissen cserélt új ruháját is elrabolták (6:40). Hozzáteszi, hogyha nem lett volna vásárlóerő, a nép nem vette volna meg az árut, akkor az oroszok nem raboltak volna (9:30). Említi az 1956-os forradalmat (12:10), majd a Kádár-korszak jobb életkörülményeit, és feleleveníti a hagyományos étkezéseket, piacolásokat, valamint szól házasságáról (13:30). Beszél arról, hogyan és kiket telepítettek ki Sándorfalváról a hortobágyra (15:50), majd megemlíti a Pallavicini gróf korábbi földosztását (17:52). Szól az erőszakos TSZ-esítésről, illetve a később javuló körülményekről, a háztájiról (19:58). Szól a mindennapi életről a Kádár-korszakban (24:00), majd a TSZ-beli munkáról és a nyugdíjról (27:00). Visszatér édesapja világháborús sebesülésére (30:00), majd a tűzőrség helyi szokásáról szól (31:30). Visszatér az 1950-es évekre és leírja, hogy miként vitték el az ávósok a kulákokat (33:00), illetve beszél a feketevágásokról (36:20).