Az interjúalany bemutatja családját, családja 1950-es évekről őrzött emlékeit. Ezt követően beszél iskoláiról, a katonaságról és tanárrá válásának folyamatáról. Végül szól a rendszerváltoztatással kapcsolatos élményeiről is, és elmondja, hogy hogyan értékeli magát a rendszerváltoztatást. 0:27--születés, születésének körülményei, családja; 2:12--szülei emlékei a második világháborúról, hogyan viselkedtek a német, illetve az orosz katonák; 5:25--benyomásai az 1956-os eseményekről, hogyan zajlottak az események a falujukban; 7:57--iskolái, tanulmányai; 9:35--hogyan élték meg a szülei az 1950-es éveket; 11:24--hogyan szerzett később ismereteket az 1956-os forradalomról; 14:22--milyenek voltak az egyetemi évei; 20:5--katonaélményei; 25:54--mi történt a leszerelése után, házassága, első munkái; 32:41--élményei a rendszerváltoztatással kapcsolatban, a szamizdat irodalom, mi a véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany beszél tanulóéveiről (0:52) és arról, hogyan lett cserkész (7:35). Külön szól a beiratkozási folyamatról (13:55), valamint a elméleti és gyakorlati képzésekről (15:21). Beszél a cserkészet anyagi helyzetéről (23:38), a táborozásokról és a nevelésről (26:40). Végül a cserkészet megszüntetéséről és a csapat tulajdonainak sorsáról beszél (40:11).

AAz interjúalany beszél családjáról, születéséről, a II. világháborúról, a Vácot ért bombatámadásokról (0:10), majd rátér arra, hogyan golyószórózta le két rokonát egy angol repülőgép, de az ő árváik befogadása után sem volt éhezés (5:10). Szól édesanyjáról, akit nem tudtak taníttatni, majd varrónőként dolgozott a gyárban a háború alatt is (8:58). Szól oktatásáról az apácáknál, majd a rend feloszlatásáról, a matematika szeretetéről (11:15), illetve arról, hogyan lett kitűnő tanuló egy kiemelkedő matematika-tanár bíztatására (14:18). Főiskolai felvételije után azt mondták, felveszik "ha káderileg megfelel". Családalapítása miatt később nem fejezte be az iskolát és a sütőiparban kezdett dolgozni (17:05). Szól a Kádár-korszak ünnepeiről, a táncmulatságokról és arról, hogyan ismerte meg férjét (20:20). Megemlíti a munka és a gyereknevelés összeegyeztetésének nehézségeit (25:00). Visszatér édesapja hadifogságára, és arra, hogyan tudták meg, hogy valószínűleg Temesvárott hunyt el hastífusz következtében. Az ottani katonai temetőt meglátogatni vezetett első külföldi útja (29:50). Szól továbbá az 1960/1970-es évek javuló életszínvonaláról, Vác rengeteg építkezéséről (33:00). Szól a korszak szórakozási lehetőségeiről, a népszerű mozifilmekről. Elmeséli, hogy az egyik tanárnője leszidta, amiért megnézte a Vörös és feketét, de ő gyerekfejjel nem is értette, hogy milyen jeleneteket nem kellett volna látnia (35:25). Szól arról, hogyan végezte el végül a főiskolát, milyen munkahelyen dolgozott később (38:35). Végül a rendszerváltoztatást értékeli és a polgári életet állítja szembe a politizálással és nyerészkedéssel (41:50).