Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany 1923-ban született Budapesten. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Édesapja asztalos volt. Több rokon család élt egy házban. Egy családi konfliktus miatt költöztek külön. (01:58) Beszél iskoláiról. Hímzést, ruhakészítést tanult. (06:50) Diákévei alatt egy kiránduláson ismerkedett meg későbbi férjével. Az iskola befejezése után, 1940-ben házasodtak össze. (08:28) Olaszországba akartak menni nászútra, azonban a férj nem kapott útlevelet, így a visszacsatolt Erdélybe utaztak. Később is egyszer visszalátogattak ide. (12:24) A háború közeledett Magyarországhoz. A férjnek nem kellett bevonulnia, mivel létfontosságú volt hivatalában. Az oroszok elől vidékre menekültek, ekkor született az interjúalany második gyermeke. (15:52) Elmondja, hogy élte meg a front átvonulását, a bombázásokat. 1944 decemberétől 1945 áprilisáig a védelmet nyújtó pincében tartózkodtak. (17:58) Elmondja, milyen volt egy átlagos nap a pincében. Újszülött kisgyermeke sajnos nem élte túl a bujdosást, 1 hónaposan elhunyt. (20:38) Másik gyermekét a pincébe betörő orosz katonák majdnem megölték. 14 éves húgát hét orosz katona erőszakolta meg. A védelmére kelő szomszédot lelőtték. (24:08) Újra beszél kisgyermekének haláláról. (26:10) A következő hullámban már orosz tisztek érkeztek, akik elhurcolták férjét. Pár hét múlva elengedték. (28:48) A lakást teljesen kifosztották, csak egy-két bútor maradt. A család Szalkszentmártonba költözött rokonokhoz. A 60 km-es utat gyalog tették meg. Azért mentek vidékre, mert azt remélték, hogy több lesz az élelem. (34:16) Férje nem tudott visszamenni hivatalába. Az újrakezdéshez minden megmentett holmit el kellett adni. (37:30) Az interjúalanyt és húgát az oroszok letartóztatták egy hétre indok nélkül, ez idő alatt újra kirabolták őket. (38:26) Végül a család Václigeten telepedett le, férje itt alkalmi munkákat kapott. (40:16) Beszél a rommá lőtt Budapestről. (41:22) Beszél a háború alatti és a háború utáni hétköznapok nehézségeiről, az újrakezdésről. (44:24)

Az interjúalany beszél az 50-es évekről, munkahelyéről a vasútnál. Elmeséli, hogy hogyan került kapcsolatba a forradalommal, milyen harcokban vett részt, majd hogyan lett Rákoscsabán nemzetőr. Beszél arról is, hogy mi történt vele a forradalom után, hogyan tartóztatták le és került börtönbe. 0:15--gyermekkora, iskolák; 1:30--hogyan lehetett érezni a gyárban, ahol dolgozik a forradalom előszelét, milyen okai voltak a forradalomnak és hogyan áll be a forradalmárok közé; 4:20--milyen küzdelembe csöppentek a Kálvin téren, hogyan kerül innen a Corvin közbe, milyen fegyverekkel harcolnak az oroszok ellen; 7:45--hogyan kerül innen a Rákóczi útra, majd a Keleti pályaudvarhoz, mi a véleménye Maléter Pálról és Mecséri Jánosról; 12:0--emlékei a Keleti pályaudvarnál folyó harcokról, hogyan jut haza, hogyan kellett használni a különböző gránátokat; 14:40--hogyan lesz nemzetőr, mit csinál nemzetőrként Rákoscsabán és környékén; 20:0--mi történt a forradalom után, letartóztatása; 22:0--mit csináltak a rákoscsabaiak a forradalom alatt; 24:24--mit csinált a forradalom után; 25:20--hogy került a vasútnál a büntetőzászlóaljba; 26:50--hogyan lesz vádlott, hogyan vallatják; 29:40--hogyan kerül a katonai főbíróságra, és hogyan került a katonai börtönbe, milyen volt itt az élet; 37:10--mi történt miután kikerült a börtönből; 39:0--rendszerváltoztatás, hogyan értékeli manapság a forradalmat

Az interjúalany beszél a két háború közötti gyermekkoráról, a menhelyről, a lelencéletről, a cselédsorsról, a napszámoséletről, a leventemozgalomról, a háborúról, az 50-es évekről, a feketevágásról, a TSZ-ben betöltött vezető pozíciójáról, a párttagjelöltségről. 1:25--születés, család, iskolák, lelencélet, cselédmunka 5:45--hadimunka, Il. világháború, katonai szolgálata 9:33--Jánoshalom bombázása 11:40--padlássöprés, feketevágás, TSZ vezetői szerepe 15:24--rendszerváltoztatás 15:04--agitáció, a TSZ működése 17:03--levente mozgalom, KALOT 19:32--az első TV, autó, nyaralások 22:13--a forint bevezetése