Interjú

Gyűjteményhez ad

A paraszt olyan, mint a sáros kerék

2924 megtekintés

Hossz: 00:44:02
Témakörök: '50-es évek, Beszolgáltatás, második világháború, Mezőgazdaság, Horthy-korszak, kollektivizálás, rendszerváltoztató pártok
Leírás: Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Nagy Ferenc József
Interjúalany lakhelye: Kisharsány
Interjúalany született: Kisharsány, 1923
Interjúalany foglalkozása: földművelési miniszter, agronómus
Felvétel időpontja: 2011. március 05
Felvétel helyszíne: Kisharsány
Interjút készítette: Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:50:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek
Egy Kárpátalján született nyugdíjazott pedagógus beszél iskoláztatásának körülményeiről, második világháborús élményeiről (1:38), Kárpátalja helyzetéről 1945 után, a határátlépés nehézségeiről, az oktatásról (5:29), a Budapesten eltöltött egyetemi éveiről (13:25), a munkavállalás lehetőségeiről, a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett állásáról, a pártonkívüliségről, illetve a teológiai végzettség hátrányairól (33:33), a kommunizmus alatti vallásgyakorlás lehetőségeiről, illetve a helyi pártapparátussal fennálló viszonyáról (45:00)
Interjúalany: Dr Medve Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. január 12
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan kellett apjának német származása miatt katonának állnia, és hogyan került szovjet hadifogságba. Mesél arról, hogy milyen hátrányok érik kulák és német származása miatt az 1940-es és 1950-es évek során. Beszámol az 1956-os forradalom során játszott szerepéről, illetve arról, hogy az ezt követő megtorlás során miként internálták Kistarcsára. Beszél a kiszabadulásának körülményeiről is, és arról, hogy milyen hátrányok érték ezt követően. 0:44--születés, iskolák, hogyan lesz az apja katona német származása miatt, illetve hogyan viszik el emiatt Oroszországba és Tiszalökre; 8:30--milyen hátrányok érik őt kulák és német származása miatt, és milyen munkát kapott így; 13:30--emlékei 1956-ról, hogyan értesül az eseményekről, hogyan szervezik meg a munkástanácsot és a nemzetőrséget, hogyan próbálja mérsékelni az indulatokat; 19:25--a november 4-i események, hogyan tartanak nála házkutatást és hogyan zárják börtönbe, illetve interják Kistarcsára; 27:55--kistarcsai internálása, milyenek voltak itt a körülmények, hogy bántak velük az őrök, milyen volt a beszélő; 37:0--hogyan engedik el őket végül, milyen hátrányok érték miután haza érkezett és hogyan szerzett útlevelet 43:20--milyen kitüntetéseket kapott
Interjúalany: Hoffmann György
Felvétel időpontja: 2010. november 05
Készítette: Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs

Hossz: 00:41:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, iskolaéveiről, az iskolájában tanuló koreai diákokról (0:18). Rátér az ötvenes éveket jellemző szegénységre, összehasonlítva az I. és a II. világháború utáni inflációt (5:33). Beszél arról, milyen emlékeket őrzött családja a szovjet megszállásról (13:45). Szól arról, hogy Széna térhez közeli lakásukból hogyan látta az 56-os forradalmat. Beszél 1956. október 23-áról (16:08), majd 24-éről (17:45, 20:30). Beszél arról, hogyan segédkezett 25-én a barikádépítésben (23:30), majd arról, milyen szerepet játszott a harcokban a házuk udvara (29:07). Beszél Szabó bácsiról és Dudás Józsefről, majd arról, milyen nehéz volt a Kádár-korszakban hiteles információhoz jutni az eseményekről (33:23). Végül Pozsgay Imre beszédéről és a sorsszerűségről szól (39:00).
Interjúalany: Kiss-Dobos László
Felvétel időpontja: 2011. március 23
Készítette: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest