Az interjú elején egy vers hallható, melyet az idős interjúalany írt málenkij robottal kapcsolatos emlékeiről (0:02). Beszél gyerekkoráról (2:50), arról, hogy levente testvéreit elvitték 1944-ben Nyugatra, de egyiküknek sikerült hazaszökni (4:05), azonban nemsokára már a szovjetek vitték el őket: az interjúalany elmeséli, hogyan gyűjtötték össze, és deportálták a falubelieket (6:05). Beszámol a kényszerlakhelyre történő megérkezésükről (10:45), az ott töltött mindennapokról, munkákról, arról, hogy mit ettek (15:13). Mesél a szovjet katonák, őrök viselkedéséről (19:52), a tisztálkodási lehetőségekről (21:24), arról, hogy többen megbetegedtek a savanyú káposzta levétől (22:57). Beszámol arról, hogy csak a gyári munkások kaptak fizetést, a legtöbben viszont rászorultak a lopásra (24:10). Beszél a szökési kísérletekről, és az ezeket követő megtorlásról (28:46), a halottak eltemetéséről (31:11), szénbányabeli munkájáról (32:50), valamint arról, hogy rakodómunkásként is dolgozott (35:58). Végül megmutat egy levelet, melyet a Szovjetunióból írt haza (38:00).

Az interjúalany elmondja, hogy milyen körülmények között vitték el rokonait sváb származásuk miatt a Szovjetunióba dolgozni. Mesél arról, hogy milyen nehézségekkel kellet megbirkózniuk a munkatáborba kerülteknek, illetve az otthonmaradóknak. 0:28--hogyan vitték el az édesapját málenkij robotra és hogyan próbáltak meg hadisegélyhez jutni, hogyan dolgozott már kiskorában napszámosként; 4:58--hogyan vitték el a nagynénjét málenkij robotra; 9:42--milyen élete volt a rokonaiknak a munkatáborban, milyen körülmények között halt meg az édesapja; 14:15--hogyan kerültek haza a málenkij robotra kivitt emberek

0:00 családi háttér, édesapja jegyző volt, de korán meghalt, a család így Szigetvárra majd Kaposvárra költöznek, 1944-ben Kaposváron érettségizett 1:47 felvették az egyetemre, a nagybátyja példájára jelentkezett az építészetre 3:52 1944-ben kezdte az egyetemet, októberben volt a kiugrási kísérlet, összehívják az egyetemistákat, hogy vagy mennek Dániába, vagy fegyveres kiképzést kapnak, de sokan megszöknek, így ő is 5:41 1945 szeptemberében ment vissza Pestre folytatni az egyetemi tanulmányait, eleinte romok között tanultak, mesél egy keveset édesapjáról, aki Erdélyből menekült el, mert megtagadta az államesküt 7:58 éjszakánként Sztálin-gyertyával világították a bombázók számára a várost, egyetemistaként a romokat takarították, Kaposváron éli át a szovjet megszállást, itt 120 napig állt a front, de komoly harcok szerencsére nem voltak 9:45 a s szovjet katonák atrocitásait nem éli át, hozzájuk két tisztet szállásoltak el, a MADISZ is megalakult, az lett volna a feladata, hogy segít elkezdeni az új életet 12:28 a visszacsatolások felejthetetlen emlékéről mesél 14:50 visszaemlékezik arra, hogy az öt zsidó osztálytársából mindenki meghalt, de az osztályból később a Rákosi-korszak is szedett áldozatokat 16:20 1948-ig valamennyivel jobb volt az élet, de utána a Rákosi-korszak ezt tönkrezúzta 18:14 megbízzák egy laktanya építésével, de megfenyegetik, hogy ha nem készül el időben, akkor kivégzik 20:09 ezt követően a somogyi állami építőipari vállalatnak volt a főmérnöke 1956-ig, akkor megválasztják a munkástanács elnökének, emiatt azonban később elbocsátják, mesél 1956-os élményeiről 23:58 Pécsre került, majd ismét Kaposváron dolgozott, az ottani tervezőirodának volt a mérnöke 27:28 mesél a forradalom utáni megtorlásokról, Kaposváron három kivégzés volt ítélettel 29:01 az osztálytársai már sárga csillaggal érettségiztek, a gettóból is összeszedték a zsidókat, a megye zsidóit ide zsúfolták össze, majd 1944 júniusában elviszik őket, bevagonírozzák, és elviszik őket Auschwitzba 30:51 1948-ban egy új világ kezdődött, ami egészen 1953-ig tartott, egy magyarságtól idegen elit verte szét a nemzetet, szétverték a családokat, az egyházat, és a parasztságot, utóbbit a kuláklistával és a termelőszövetkezetekkel tették tönkre 35:03 a háború alatti hitéletre emlékezik vissza, a háború után az egyházak vezetőit bebörtönözték, voltak akik mártíromságot vállaltak, voltak akik ki akartak egyezni 37:30 a kommunizmus egyházellenes volt 39:26 a Kádár-korszakról mesél, mindaz, ami itt történt, az egy moszkvai irányítás alatt történt, noha a rendszer végén lazult a szigor, de az ötvenhatos megtorlásokat nem lehet elfelejteni és megbocsátani Kádár Jánosnak 42:24 alapítója volt az MDF-nek, és képviselő-jelöltje is az első választáson, Bíró Zoltán keresi meg a helyi MDF szervezésével kapcsolatban 45:27 az MDF-ből a nemzeti vonal kiszorulása után kilépett az MDF-ből, szerinte szándékosan verték szét a pártot, lesújtó véleménye van az SZDSZ-ről, és Palmer amerikai nagykövetről, hitelesnek fogadja el az ún. „rózsadombi paktumot” 51:07 mesél a kétkamarás parlament tervéről 52:50 a művészetek iránti érdeklődéséről, és az olvasmányairól beszél, majd az általa épített templomokra emlékezik vissza