$this->korszakok

Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről

Találatok: 686

Feltöltés dátuma

A-Z

Pápa János

Hossz: 01:26:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Holokauszt, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, beszolgáltatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , 1956, rendszerváltoztatás, '50-es évek, leventemozgalom, hadifogság, légitámadás, II. világháború, '40-es évek,

0:00 gyermekkor, családi háttér, már tíz éves korától dolgozott 0:50 1944 decemberében, mint leventéket összeszedték őket a csendőrök, és el akarták vinni őket Németországba, de elszöknek, és szentestére hazatérnek 4:18 1945 febr. 2.-án parancs jött, hogy vigyék el őket, különben az édesapjukat vitték volna el 7:44 egy hónapos kiképzés után felesketik őket, majd gyalogmenetben elindítják őket, de egy légitámadás miatt nem jutnak el a bevetési helyükre, így Nagykanizsára mentek, de ott is kaptak egy légitámadást 10:01 mesél a tűzkeresztségről, majd a Kerka folyó mellé vezényelték őket, ahol szintén óriási orosz támadást kaptak, de élve megúszta a támadást, Lendvára rendelik őket vissza 12:41 tüzelőállást foglaltak el a lendvai temető mellett, de nagyon erős tüzérségi támadást kaptak 15:54 Muraszombatnál keltek át a határon, oszlopban meneteltették őket, ott végül kaptak három nap pihenőt, de a sok partizán miatt őrjáratokat kellett tartaniuk, később pedig ellentámadásba mentek ét 20:15 a háború emberpróbáló dolog, kivetkőzteti emberi mivoltából a katonákat, a vér vörösre festette a Mura vizét 23:18 megsebesül, légnyomást is kapott, a századból mindenki megsebesült, a szanitécek bekötözik, majd kiviszik őket a frontvonalból, megműtik, majd egy kórházvonattal vitték ki Ausztriába, de az elégtelen ellátás miatt megkapja a tetanuszt 26:39 egy bajtársa megszökik a kórházból, és értesíti a szüleit, hogy halottnak látta a fiúkat 27:35 a csigolyasérülése miatt kap gipszből egy merevítőt, de kórházról kórházra viszik, Németországot sokkal jobban lebombázták 34:45 sebesültként esik hadifogságba, kaptak rendes étkezést, eleinte még német ellátást, később azonban angol konzerveket kaptak 37:54 DDT-vel fertőtlenítik őket, az angol ellátás megfelelő volt, de a honvágya erős maradt 40:56 a német fegyverletétel előtt két-három héttel esett fogságba, a fogság ideje nagyjából nyolc hónap volt, máig sem szereti a háborús filmeket 42:55 az első transzporttal elviszik őket Bécsig, haza akartak vinni angol konzerveket, és a Chesterfield cigarettát, Bécsben azonban az oroszok elszedtek tőlük mindent, még a naplóját is elveszik, csak a gipsz alatt tudott becsempészni néhány dolgot 46:43 Hegyeshalomnál a hazai földet sokan leborulva csókolták meg, az állomáson kiválogatták a katonákat, sebesültként azonban igazolópapírt kapott, hogy hazautazhat 49:45 1945. október 4.-én ért haza, befejezte a tanulmányait, járniuk kellett marxista szemináriumra is 51:58 elvégzi az egyetemet, tanító lett 53:41 politikával nem foglalkozott, a gimnáziumi tanároknak kötelező volt a szeminárium 55:35 az ötvenhatos hírek nehezen jutottak el hozzájuk, csak a vasutasok hozták a híreket, kokárdákat csináltak, és kitűzték őket 58:42 behívatja az igazgató a kokárdák miatt, ahol a járási pártbizottság emberei fogadták, és hallgatják ki 1:01:05 elterjed a hír, hogy letartóztatták, de nem volt igaz, a helyi események spontán módon törtek ki 1:03:07 felvonulást tartottak, megalakul az ideiglenes nemzeti bizottság, ő is bekerül, részt vesz a működésében 1:06:34a kompromittálódott elemeket leváltották, az iskolaigazgatót is leváltották, őt akarták a helyére rakni, de visszautasítja 1:08:34 végül járási oktatási szakfelügyelőnek nevezik ki 1:10:43 az orosz beavatkozás véget vet mindennek, mindenki félt a megtorlásoktól, orosz páncélos is jött hozzájuk, ő nem volt otthon, pedig keresték 1:17:13 igazi rendszerváltoztatás nem volt, nem így képzelte el a rendszerváltoztatást 1:18:54 mikor 1956-ban hazatért, egészen 1957 februárjáig tanított, de át akarták helyezni őt Nagyatádra az 1956-os szerepe miatt 1:20:13 internálják Nagyatádra, Csurgóra, Kaposvárra majd Kistarcsára, ahol nyolc hónapig fogva tartották, utána egy politikai tiszt akarta beszervezni, hogy a kollégáiról jelentéseket írjon, ezért két év rendőrségi felügyelet, valamint munkanélküliség következett

Interjúalany: Pápa János

Felvétel időpontja: 2011. december 20

Készítette: Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Nagykanizsa

Muhr Albert

Hossz: 00:25:00

Tárgy: Holokauszt, oktatás, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, sport, Kádár-korszak, 80-as évek, Magyar Televízió,

Az interjúalany beszél születési helyéről, gyerekkoráról (0:26), tanulmányairól (2:55), a jégkoronggal való kapcsolatának kezdetéről (4:02), arról, hogy érettségi után a televíziónál kezdett dolgozni (6:35), majd a Fradi jégkorongcsapatába igazolt, azonban ezzel kettétört tévés pályafutása (7:28). Beszámol arról, miért hagyta abba profi sportpályafutását (12:00), hogyan jutott ki az USA-ba (13:53). Mesél a nagyapjáról, aki huszárként harcolt az első világháborúban (18:52).

Interjúalany: Muhr Albert

Felvétel időpontja: 2011. december 11

Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs

Szanyi Péter szobrászművész emlékei gyermekkoráról és pályakezdéséről

Hossz: 00:42:00

Tárgy: Holokauszt, oktatás, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: 1968, oktatás, '60-as évek, Kultúra, Rákosi-korszak,

Az interjúalany beszél magáról, családjáról, apja betegségéről, életkörülményeikről (0:14), arról, hogy már az óvodában nagy jövőt jósoltak neki (5:40), tanulmányairól (8:39), a család társadalmi helyzetéről (10:58), az ’50-es évekbeli hitéletről (14:45), az otthoni körülmények megváltozásáról (16:50), a gyermekkori szabadidős tevékenységekről, édesanyjáról (19:06), gyerekkori példaképeiről, érettségi utáni munkájáról (29:17), 1968-as csehszlovákiai emlékeiről (36:20), főiskolai élményeiről (37:44).

Interjúalany: Szanyi Péter

Felvétel időpontja: 2011. november 05

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Cigány zenész vagyok

Hossz: 00:35:00

Tárgy: Egészségügy, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, rendszerváltoztatás, zene, besúgó, Kádár-korszak, II. világháború, kmk, holokauszt, cigányság,

Az interjúalany beszél iskolai végzettségéről (0:38), zenész édesapjáról (3:09), zenei pályafutásáról (4:17), egyéb területeken végzett tevékenységéről (7:24), a cigányság hátrányos megkülönböztetéséről (12:35), a cigányzene múltjáról, jelenéről és jövőjéről (13:35), a közveszélyes munkakerülésről (19:20), a roma holokauszttal kapcsolatos családi emlékekről (21:47), az interjúalany által a témában készített filmről (24:04), végül a Kádár-korszakban működő besúgókról (27:21).

Interjúalany: Fátyol Tivadar

Felvétel időpontja: 2011. szeptember 05

Készítette: Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest

Kádár Endréné

Hossz: 00:19:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: egyház, párttagság, Kádár-korszak, zsidóság, holokauszt,

0:00 családi háttér 4:30 annyira szegények voltak, hogy tbc-s lett, ezért keveset tudott iskolába járni, házasságkötéskor is alá kellett írnia a férjének egy papírt, hogy tud arról, hogy tbc-s 7:20 a férje az első kórházvonattal jött haza, ő is TBC-t kapott, így kezdődött az ismeretségük 10:00 a férje is, és ő is párttag volt 13:24 a rendszerváltoztatás nem változtatott sokat az életükön 15:24 három gyermeke született, és három unokája van

Interjúalany: Kádár Endréné

Felvétel időpontja: 2011. július 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Hajdú Jolán

Hossz: 00:35:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: cionizmus, egyház, gettó, katonaság, nyilasok, Szálasi Ferenc, egészségügy, rendszerváltoztatás, kárpótlás, Rákosi-korszak, '50-es évek, légitámadás, Izrael, állampárt, zsidóság, II. világháború, holokauszt, Horthy Miklós,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az ortodoxiáról és a kóservágás nehézségeiről, valamint arról, hogyan költöztek Budapestre 1927-ben, és arról, hogy amíg édesanyja élt, betartották a vallási előírásokat, pedig nem volt könnyű a fővárosban (0:20). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszerben nehéz volt a hitet megtartani, valamint arról, hogy azért jöttek fel Budapestre, mert édesapja szakmájából nehéz volt vidéken megélni. Szól továbbá az életkörülményekről és a lakáskörülményekről (7:30). Szól családja névváltoztatásairól, valamint arról, hogy első férjét besorozták, és nem jött vissza a háborúból (14:32). Beszél a holokausztról és Szálasi proklamációjáról, valamint arról, hogy egy bombatalálat miatti ijedtségben szülte meg gyermekét, a felügyelő tiszt felesége pedig alig akarta hívni a mentőket (16:25). Szól arról, hogy népes családjából ő, három nővére és a bátyja túlélte a holokausztot, de a bátyja az utolsók között jött haza az orosz hadifogságból (24:12). Szól arról, hogy milyenek voltak az életkörülmények az 1950-es években, arról, hogy nem tapasztalt antiszemitizmust a kommunista rendszerben, és arról, hogy alapvetően szerette azt a rendszert (25:10). Beszél arról, mit gondol Izrael államról és arról, hogy 1989 előtt nem tudott kilátogatni (29:30). Végül pártbizottsági munkájáról szól, és arról, hogy életjáradékot kap a II. világháború alatti szenvedéséért (33:45).

Interjúalany: Hajdú Gusztávné Jolán

Felvétel időpontja: 2011. július 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Bernáth(y) Sándor festőművész, zenész

Hossz: 00:43:51

Tárgy: Rákosi-korszak, Művészet, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, Kultúra, Aczél György,

Bernáth(y) Sándor autodidakta festőművész, zenész emlékei a miskolci ipari tanulók sztrájkjáról (1967, Lenin Kohászati Művek), az underground-avantgarde festészetről és zenéről, az A. E. Bizottság és a Dr. Újhajnal zenekarokról valamint az Aczél György-féle kultúrpolitikáról. 0:30--születés, gyermekkor, szülei, iskolái, miért hagyta abba a gimnáziumot; 6:22--milyen szakmát tanult a miskolci vasgyárban, egy általa szervezett sztrájk törtnete; 15:30--második munkahelye, hogyan lépett rá a képzőművészeti pályára; 20:1--milyen irányzathoz sorolná a saját műveit, hogyan tudott belépni a “nagy művészetbe”; 25:39--zenekarai (Bizottság, Dr. Újhajnal); 28:11--tapasztalatai az aczéli éráról, hogyan viszonyult a hatalom a művészetéhez, a kiállításaihoz; 39:4--milyen rendőri zaklatásokban volt része

Interjúalany: Bernáth(y) Sándor

Felvétel időpontja: 2011. július 19

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

A magyar kultúra elkötelezettjeként élni Erdélyben

Hossz: 00:41:00

Tárgy: Rákosi-korszak, Művészet, Disszidálás, Egészségügy, kényszermunka

Kulcsszavak: rendszerváltoztatás, Kádár-korszak, megfigyelés, Erdély, át- és kitelepítések, Securitate, Románia,

Az interjúalany a saját művészetével kapcsolatban fejti ki egy darabot az életfilozófiájából(0:15).Nagy László bemutatkozik és első gyerekkori emlékeiről mesél, melyek egybefonódnak Sztálin halálával. Az erdélyi fiatalkoráról mesél különböző történeteket(0:39).Amikor a tanulmányait elkezdte, akkor még külön voltak bontva a román és a magyar diákok, később ez megszűnt. Erről és iskolás koráról beszél részletesebben(1:55). Az érettségi után már egyből elkezdett érdeklődni a zene, a festészet és az irodalom, tehát a kultúra iránt. Nagyváradra került, történelem földrajz szakon tanult, de innen Marosvásárhelyre került 2 év után. Ennek részleteit bontja ki(5:11).A Nagyváradon eltöltött idő hozta meg számára az "eszmélést", ekkor kezdett el érdeklődni a társadalom és a kultúra különböző kérdései iránt. Valamint ekkor találkozott a magyar-román ellentéttel is(10:20).Marosvásárhelyen végezte el tanulmányait. Nagyváradon is, és Vásárhelyen is megpróbálta beszervezni, figyelni a Securitate(13:02).Marosvásárhelyen zárt körökben "mozgott", de amikor tanítóként dolgozott a Szilágyságban, akkor rengeteg művésszel, értelmiségivel ismerkedett meg - emiatt egyre jobban a Securitate szeme elé került(15:06).Amikor elege lett a karhatalom zaklatásából, akkor 1980-ban átköltözött Magyarországra(19:49).Az erdélyi néprajzzal behatóan foglalkozott - az interjúalany az akkori romániai néprajzkutatásról beszél (22:15).Az áttelepedés nagyon meghatározta az életét, a kezdeti években nehezen viselte az új légkört. Ennek részleteit fejti ki(26:58).Később Magyarországon is felkeresték az ügynökök, nem csak a magyarok, hanem a románok is(29:15).Magyarországon nem tudott elhelyezkedni tanárként, így építőipari raktárosként dolgott, majd pedig egy Várpalota melletti kis faluban tanított(33:52).Kőszegen nevelőotthonban is dolgozott, ez az egyik legszebb korszaka volt az életének(35:50).A házassága miatt költözött fel Budapestre, itt lakást vett, azóta itt tanít(37:19).Ha előre tudta volna, hogy így alakulnak az események, akkor soha nem költözött volna Erdélyből. De a zaklatásokat nem bírta tovább(37:48).A magyar, főként a román rendszerváltoztatást óriási megkönnyebbüléssel fogadta - annak ellenére, hogy az interjúalany szerint nem történt meg teljes egészében(39:39).

Interjúalany: Nagy László

Felvétel időpontja: 2011. július 16

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Egy könyvtáros útja

Hossz: 00:39:18

Tárgy: Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, úttörőmozgalom, 1956,

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan lett férfiszabóból a makói könyvtár dolgozója. 0:10--születés, családja, gyermekkora, milyen munkákat végzett otthon gyermekkorában; 8:0--iskolás évei, az úttörőmozgalom; 11:2--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, 12:22--munkája szabóként, a szakmunkásképzőben töltött évei, milyen volt a korabeli szakmunkásképzés; 18:23--hogyan végezte el a gimnáziumot, és mit dolgozott az érettségi letétele után, hogyan lesz a helyi könyvtár munkatársa; 23:20--könyvtárosi munkája, véleménye a kötelező olvasmányokról; 30:8--nyugdíjazása, hogyan kapott új munkát; 34:51--hogyan változtak meg a rendszerváltoztatással a könyvtárak és az emberek könyvtárazási szokásai

Interjúalany: Szilágyi Dezsőné

Felvétel időpontja: 2011. július 16

Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Beszélgetés Gyula bácsival

Hossz: 00:31:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Művészet, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, KISZ, TSZ, beszolgáltatás, katonaság, Néphadsereg, padlássöprés, Rákosi-korszak, '50-es évek, beszolgáltatás,

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja a fronton számos sebet szerzett, de 1952-ben behívták a plébániára az ávósok, ott kegyetlenül megverték, de az így szerzett sebek miatt meghalt 6:24 erről sokáig nem beszélhetett nekik az édesanyjuk, az ötvenes éveket meghatározták a beadások és a padlássöprések 8:58 1956-ban a faluban nem történt nagy felfordulás, legalábbis gyerekként nem láthatták az eseményeket 10:12 a téeszesítés során az agitálók gyári munkások voltak, a földjeiket kénytelenek voltak beadni, mesél a TSZ-ről 19:00 1964-től a Ganz-Mávagnál lakatosszakmát tanult, de ott dolgozott tovább a Ganz-Mávagnál, volt úttörő és kisdobos is, majd KISZ-tag is, de ez elsősorban a kikapcsolódási lehetőségekről szólt; felidézi a katonaságot is 26:05 felkérték, hogy lépjen be a pártba, de nem lépett be sosem, felidézi, hogy a honvédségnél kapható újságok hogy ferdítették el a valóságot

Interjúalany: Kancsal Gyula

Felvétel időpontja: 2011. július 15

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Kazinczy Pálné Edit néni. Derűsen élni az életet

Hossz: 00:38:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, oktatás, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború,

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a második világháborúról, a helyi zsidókról, deportálásukról, tanulmányairól, munkáiról, 1956-os emlékeiről, további munkáiról.

Interjúalany: Kazinczy Pálné

Felvétel időpontja: 2011. július 09

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Székesfehérvári életút

Hossz: 00:33:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, 1956, Vörös Hadsereg, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, Disszidálás, kényszermunka

Kulcsszavak: KISZ, maszek, kereskedelem, kommunista diktatúra, oktatás, 1956, rendszerváltoztatás, hétköznapi kommunizmus, továbbtanulás, újjáépítés, pályaválasztás, privatizáció,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a névadásáról, valamint arról, hogy milyen veszélyes játékokat játszottak a világháború utáni Székesfehérvárott (0:22). Beszél arról, hogy nem járt óvodába, mert édesapja földműves volt (5:10). Szól iskolájáról, a tanítási körzetekről (7:15), valamint a szórakozási lehetőségekről, a táncokról, és arról, hogy mikor egy fiú hazakísérte, édesanyja nem sokkal lemaradva követte őekt (10:15). Beszél a KISZ-életről, a Bambi és a Traubi szóda rendezvényekről és kirándulásokról (12:45), valamint megemlíti, hogy 1956-ban gyermek volt, és örült, hogy nem kellett két hétig iskolába menni (15:10). Beszél a továbbtanulás dilemmájáról, és arról, hogyan lett kereskedőtanuló. Itt nem választhattak szakot, hanem a személyzetis döntötte el, hogy hová járjon (16:45). A főnöke gyakran szándékosan terhelte őket, például zárás előtt még megpakolta a kályhát, hogy nehéz legyen kitakarítani (21:55). Szól tanulóéveiről, a kis csoportokról (23:10), majd az 1970-es évekről, a lakásszerzésről (26:25). Beszél a rendszerváltoztatásról, a diszkont-áruházzá alakulásról (29:20). Végül arról szól, hogyan tudott saját üzlethelyiséget bérelni, miután erre lehetősége nyílt (31:20).

Interjúalany: Zsédely Jánosné

Felvétel időpontja: 2011. július 08

Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Radnóti Zoltán

Hossz: 00:33:54

Kulcsszavak: egyház, gettó, oktatás, rendszerváltoztatás, munkaszolgálat, Izrael, II. világháború,

Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is. 0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata; 8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése; 10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással; 15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai; 19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben; 21:20--házassága, gyermekei; 29:9--miért nem tért vissza Izraelbe

Interjúalany: Radnóti Zoltán

Felvétel időpontja: 2011. július 08

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Volt hol dolgozni, nem kellett foglalkozni a munkanélküliséggel

Hossz: 00:44:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Holokauszt, oktatás, Levente Mozgalom, Bombázások, szovjet megszállás, Rákosi-korszak, első világháború, karhatalmisták, Tanács, Horthy-korszak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: MSZMP, padlássöprés, Veres Péter, 1956, románok, Kultúra, cselédség, front, Németország, párttagság, hadifogság, Trianon, Kádár-korszak, II. világháború, Erdély, szovjet megszállás, vasút, Románia,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a gépek iránti szeretetéről, játékairól (0:10), majd rátér a II. világháborúra, amiben sofőrként teljesített szolgálatot, majd Németországba ment a fronttal. Közben egy jóindulatú nagyságos asszonynál cselédkedő lánynak kezdett udvarolni (2:05). Először amerikai, majd orosz hadifogságba került (7:30), hazajövetele után pedig megházasodott, négy gyermek édesapja lett (9:40). Beszél különböző munkahelyeiről, nyugdíjba meneteléről (16:34). Szól a korabeli szórakozási lehetőségekről, a moziról, a tánciskoláról és feleleveníti, hogyan várták a lányokat a varrodából kijönni (21:20). Beszél a párttagságáról, apósa barátságáról Veres Péterrel, valamint arról, hogy mindent megtett fiai látókörének tágítására (26:20). Beszél az 1956-os forradalom eseményeiről, arról, hogyan védelmezte a kombájnokat a gépállomáson, illetve arról, hogyan dobálták be mégis az állomás ablaikait (31:45). Beszél a Kádár-korszak létbiztonságáról (34:55), majd Erdély szeretetéről, és arról, hogy a revíziós gondolat milyen zsákutcákba kergette a XX. századi Magyarországot (36:10). Végül a mostani politikai helyzetről szól és a fiatalok neveléséről (40:14).

Interjúalany: Fekete Antal

Felvétel időpontja: 2011. július 07

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Egy délvidéki életút

Hossz: 00:35:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Ipar, Holokauszt, oktatás, KISZ, második világháború, Levente Mozgalom, Művészet, Disszidálás, Egészségügy, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: TSZ, egyház, oktatás, Délvidék, Trianon, visszacsatolás, II. világháború, kolhozosítás, Jugoszlávia, határon túli magyarok, délszláv háború, hiperinfláció,

Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), szülőfalujáról, a vajdasági Torontáltordáról (1:03), gyerekkoráról (1:57), tanulmányairól (3:18), arról, hogy az egyetemen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc délvidéki eseményeivel kezdett foglalkozni (7:50). Beszámol a katonasággal kapcsolatos (Szarajevóban szolgált) élményeiről (8:37), a jugoszláv szocializmusról (12:27), a délvidéki magyarság helyzetéről Trianontól napjainkig: megemlíti a terület visszacsatolását Magyarországhoz, a délvidéki vérengzést, a jugoszláviai téeszesítést (17:02), beszél édesapja második világháborús részvételéről, kommunisták által történő meghurcolásáról (19:55), a magyarság helyzetének javulásáról (21:38), arról, hogy magyarként a szerbeknek is taníthatott történelmet (26:18). Mesél a „fölülről csinált” délszláv háborúról (26:18), a civil lakosság megpróbáltatásairól (29:35), a fizetések nagymértékű csökkenéséről, az elképesztő inflációról (30:30). Megemlíti, hogy 1994-ben Debrecenbe költözött (32:42), végül kitér a vallásos életére (33:28).

Interjúalany: Pintér József

Felvétel időpontja: 2011. július 06

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

A művészteleptől az Országgyűlésig

Hossz: 00:45:00

Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, kényszermunka

Kulcsszavak: rendszerváltoztatás, Kultúra, MSZP, Gödöllő,

Az interjúalany a felmenőiről(dédapjáról, nagyapjáról)az ő mindennapjairól mesél(1:22).Nagyapja nem csak hazájában, hanem a világon mindenhol festett, szobrászkodott - sőt szőnyegeket is tervezett, készített(17:04).Nagypja sokat festett az első világháborús harctereken, a látvány nagyon megvieslte - 1920-ban meg is halt(20:56).Édesapja mérnök lett, nem nagyon örökölte apja művészi hajlamait. Bár sosem politizált, a háború után B-listázták, kirúgták munkahelyéről(23:30).Az interjúalany gödöllői lokálpatriótának vallja magát, hiszen ide járt általános iskolába, gimnáziumba. Ezzel kapcsolatban a helyi oktatási rendszerről is mesél(27:00).A Budapesti Műszaki Egyetemen mérnöki diplomát szerzett, utána egy ideig Budapesten is dolgozott, majd egy gödöllői szakmunkásképzőben vállalt tanári állást. Ezzel kapcsolatban tanári élményeiről mesél(28:25).Majd szintén a BME-n mérnök-tanár képesítést szerzett, másodállásban a Műszaki Egyetemen tanított, közben egyetemi jegyzeteket írt(31:06).1990-ben Országgyűlési képviselő lett az MSZP színeiben. Ez a történet a KISZ-től indult, az interjúalany ezt adja elő(31:59).Korábban megismerkedett Demjén Pállal, aki szinte minden rendszer az ellenségének tekintett. Ismerte Péli Tamás cigány származású festőt is. Ezzekkel a személyekkel kapcsolatban meséli el emlékeit(41:10).1994-ben egyéni képviselő lett, ennek lejárta után önkormányzati a választásokon is elindult(43:08).

Interjúalany: Körösfői László

Felvétel időpontja: 2011. június 30

Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Interjú S. M.-val

Hossz: 00:37:15

Kulcsszavak: egyház, rendszerváltoztatás, munkaszolgálat, Izrael, Kádár-korszak,

Az interjúalany beszél családja mérsékelt vallásosságáról, illetve arról, hogy ő személy szerint hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel. Mesél a közvetítő révén létrejött házasságáról, az általa megtartott zsidó szokásokról, és a ortodox vallásgyakorlás nehézségeiről. 0:20--nagyszülők, felmenői, mennyire tartják a vallási szokásokat; 2:40--szülei házassága, lakáskörülményeik, milyen szokásokat tartottak meg; 5:30--nagyszülők lakáskörülményei; 6:10--milyen iskolát végzett, hogyan kezelte a környezete a származását; 8:20--első munkahelye; 9:33--családja vallásossága, hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel, viszonya a cionizmushoz és Izraelhez; 17:45--közvetítő által létrejött házassága, családja; 23.55--mennyire nehéz manapság vallásos zsidóként élni Magyarországon, a gyermeknevelés nehézségei; 29:1--miért nem költöztek ki Izraelbe; 33:24--mi a véleménye Izrael államról; 34:39--véleménye a Kádár-korszakról, mit hozott nekik a rendszerváltoztatás

Interjúalany: Stern Márta

Felvétel időpontja: 2011. június 30

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Simor Dénesné

Hossz: 00:21:29

Kulcsszavak: deportálás, egyház, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , munkaszolgálat, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,

Az interjúalany elmondja, hogy polgári körülmények közöt élő, értelmiségi zsidó családjában milyen neveltetést kapott a II. világháború előtt, és mennyire tartotta a zsidó vallást, illetve annak szokásait. Szól férjéről, aki Raul Wallenberg sofőrje volt a II. világháború idején, és elmondja, hogy ennek az ismeretségének köszönhetően hogyan sikerült megúsznia a Németországba történő deportálást. Mesél Kádár Jánossal kapcsolatos élményeiről is, akivel személyesen is találkozott, mivel munkája következtében több neki rendezett is részt vett. 0:20--születés, család, iskolái; 3:33--mennyire tartják a zsidó vallást; 5.38--kapcsolata Raul Wallenberggel, a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége; 7:45--hogyan tudta elkerülni azt, hogy Németországba deportálják, hogyan éli meg a szovjetek bevonulását; 11:24--második házassága, a zsidó vallás szerepe az életében; 14:38--viszonya a cionizmushoz, milyen problémái adódtak a származásából az élete során, hogyan jutott el Kádár János vadászataira; 18:10--milyen neveltetésben részesült

Interjúalany: Simor Dénesné, Lüszi

Felvétel időpontja: 2011. június 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Budai Ibolya

Hossz: 00:18:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak:

0:00 családi háttér, a nagyszüleit nem ismerte, mert deportálták őket, édesanyja vallásos családból származott 4:58 a vallásos élet kevésbé jellemezte a generációját 6:22 felidézi iskoláit 8:20 a szocializmust túlélték, a mindennapokra koncentráltak; a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást, de zsidónak lenni a rendszerváltoztatás előtt biztonságosabb volt 10:22 édesapja családjára emlékezik vissza, nagyapjának maceszgyára volt, nevelőapja viszont tősgyökeres makói volt, aki hagymával foglalkozott 13:20 mesél az eddigi munkahelyeiről 16:50 rendszeresen jár zsinagógába, és tartja az ünnepeket is

Interjúalany: Budai ibolya

Felvétel időpontja: 2011. június 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Az utolsó szegedi mozi

Hossz: 00:21:31

Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, kényszermunka

Kulcsszavak: Kultúra,

Az interjúalany a szegedi mozi múltjáról és jelenéről beszél. 0:15--a szegedi mozi megalapítása; 4:42--a mozi termeinek felosztása, ezek népszerűsége; 6:15--mozi és iskola; 7:30--átalakítások az 1970-es években, a kávézó kilakítása; 8:50--a mozi tulajdonosi szerkezetének átalakulása; 9:10--terveik egy múzeum létrehozásáról; 10:25--a videókölcsönző; 11:17--a látogatói kör változása; 13:55--egyéb szolgáltatásaik, hogyan tervezik meg a moziműsort, milyen filmeket vetítenek; 18:59--milyen filmeket szeret; 19:33--emlékei Petróczy Sándorról

Interjúalany: Szabó Éva

Felvétel időpontja: 2011. június 28

Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

A sísáncoktól a kispadig

Hossz: 00:38:00

Tárgy: kényszermunka

Kulcsszavak: Néphadsereg, sport, Kádár-korszak, 80-as évek,

0:00 gyermekkor, szülei tanárok voltak 1:50 sportpályafutását tornával kezdte, öt-hat éves koráig, utána síugrónak készült 8:14 Budapesten a Petőfi Gimnáziumban tanult tovább, ott is több sportoló volt, külföldi versenyekre nyugatra kicsit nehezebb volt kijutni 11:48 felvételizett a TF-re, de előtte bevonult katonának 15:44 a katonaság után kezdte a TF-et, mesél az egyetemi évekről 18:54 a székesfehérvári városi tanácsnál dolgozott, ott sporttal foglalkozott 22:31 a városi sportiskolák feladatairól, történetükről beszél 26:09 a Teleki Blanka Gimnáziumnál lett testnevelő tanár, a diákversenyekről beszél

Interjúalany: Hortobágyi Ferenc

Felvétel időpontja: 2011. június 25

Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Lakatosból lettem osztályvezető-helyettes

Hossz: 00:51:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, rendszerváltoztatás, Holokauszt, oktatás, kényszermunka

Kulcsszavak: kényszermunka, DISZ, katonaság, padlássöprés, Munkásőrség, rendszerváltoztatás, Kultúra, párttagság, hadifogság, Kádár-korszak, II. világháború,

00:00 -01:50 Család 00:51-03:14 Gyerekkor 03:15 - 06:31 Második világháború 06:32- 14:25 Általános iskola 14:26- 15:36 Munkalehetőség 15:37 -23:26 Katonaság 23:27 -29:33 Budapesti élet 29:34- 32:51 Tanulás munka mellett 32:52 – 46:04 Életkörülmények, kultúra 46:05 – 49:55 Kádár-korszak 49:56 – 50:58 Rendszerváltoztatás 50:58 - 51:42 Nyugdíjas évek

Interjúalany: Göncz Elemér

Felvétel időpontja: 2011. június 24

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Út a politikába

Hossz: 00:34:00

Tárgy: Egészségügy, kényszermunka

Kulcsszavak: Néphadsereg, rendszerváltoztatás, FIDESZ, szamizdat, Ellenzéki Kerekasztal, Kádár-korszak,

0:00 bemutatkozás 1:13 a Kádár-rendszerben gyerekként Gyöngyösön nőtt fel, ahol a rendszerhez nem volt semmilyen kötődése, és kritikus volt a rendszerrel szemben 4:40 felidézi a középiskolai életet, lelkesen jártak koncertekre, csináltak iskolaújságot 7:50 sikerült az ELTÉ-re bejutnia, de az egyetemi éveket megelőzte a katonaság, ami számára a rendszer esszenciáját jelentette, ugyanakkor több, később ismertté vált ismert emberrel találkozott ott 13:48 az egyetemi évek alatt került kapcsolatba a budapesti undergrounddal és a demokratikus ellenzékkel, elkezdte olvasni a szamizdatokat, sőt, részt is vett ezeknek a terjesztésében 19:28 1987-ben másodszorra behívták katonának Orbán Viktorral együtt, büntetésből; a leszerelésük után alapították meg a Fideszt 21:30 az állampártban ezt nem nézték jó szemmel, be is hívták az ügyészségre is őket 24:33 a rendszerváltoztatás idején az események gyorsan követték egymást, állást is talált, 1989 szeptemberében (egy pár hónappal korábbi kemény elutasítás után) az ELTE jogi karán tanított 27:30 négy fontos lépést emel ki a rendszerváltoztatásból: Nagy Imre újratemetését, a négyigenes népszavazás, a szabad választás 1990 márciusában és az MDF-SZDSZ-megállapodás, hamisnak tartja az elitek egyezkedéséről szóló elképzeléseket 30:33 a Fidesz részéről először ő szólalt meg a rádióban és a televízióban, egy autófeltörő például visszaküldte neki az okozott kárt, ez egy jellemző momentuma volt az akkor történteknek

Interjúalany: Fodor Gábor

Felvétel időpontja: 2011. június 21

Készítette: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest

Életem a sport – egy kosárlabdaedző pályafutása

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: építőtábor, oktatás, sport, úttörőmozgalom, 1956, párttagság, tanár,

00:00-01:49 – bemutatkozás, emlékei 8 évesen az 1956-os forradalomról 01:50-09:23 – iskolai sportélet, főiskolai kosárlabda évek 09:24-11:17- visszaemlékezések a kosárlabda meccsekre, elszalasztott lehetőségek, edzői képesítés megszerzése Nagykanizsáról Egerszegre. 11:18-16:13 – Zalaegerszegre költözés, tanítási módszerek, változások az iskolai tanagyagban, tanári pálya 16:14-17:20 – a gyereke hozzáállása a tanárokhoz, az iskolához a rendszer alatt és után, a párttagság visszásságai, beszervezési kísérlet a pártba 17:21-21:02 – első választás, vallás az iskolában (rendszerben) 21:03-24:25 – edzőtábor a szocializmus idején, úttörő olimpia, jutalmazások 24:26-25:50 – a tanári pálya megbecsültsége 25:51-28:01 - a tömegsport támogatása a rendszer idején, diákolimpia sikerek, tehetségek 28:02-32:26 – kezdetek a Zala Volánnál, játékos-edző 32:27-33:56 – építőtáborok, nyári munkák 33:57-37:14 – divat, köpenyviselés 37:15-39:33 – szocialista ünnepségek, május 1-i élmények. 39:34-43:19 – a rendszer jó és rossz oldalai 43:20-45:48 – testi fenyítés az iskolában 45:49-48:15- a legtöbb párt egy meccsen. 48:16-49:12 – kedvenc csapat, játékos, edző.

Interjúalany: Hersics Lászlóné

Felvétel időpontja: 2011. június 21

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Gyulai Líviusz grafikusművész emlékei

Hossz: 00:43:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, első világháború, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, kényszermunka

Kulcsszavak: MHK, kommunista diktatúra, oktatás, egészségügy, 1956, Kultúra, Rákosi-korszak, '50-es évek, kisebbségek, Sztálin, besúgó, légitámadás, propaganda, megtorlás, II. világháború, megfigyelés, Erdély, szovjet megszállás, felvonulás, kollégium, Petőfi Kör, Románia,

Az interjúalany szól erdélyi születéséről, arról, hogy a szülei nyugatra menekültek, míg ő rokonoknál maradt, majd elmentek érte 1946-ban. Még Erdélyben járta a 3. osztályt, de Petru Groza ígéreteivel ellentétben teljesen román volt az oktatás (0:36). Szól arról, hogy Sopronban megdöbbentette a bombázás pusztítása (3:00). Budapestre került kollégiumba, ahol a háború utáni körülmények között patkányinvázió volt (5:10). Szól a Kisképző akkori tanári gárdájáról (6:55). Elmeséli, hogy miként csapták ki egyik társát azért, mert találtak nála egy Life magazint, majd az úgynevezett MHK-gyakorlatokról szól, ami militarista jellegű testnevelési gyakorlatsorozat volt (9:20). Egyszer megtagadták a gyakorlatok végzését, a tanár pedg térden állva könyörgött, hogy folytassák. Szól egy kollégiumi társukról is, meggyőződéses sztálinista volt, gyanús ügyletekkel, akit 1956-ban beépített provokátorként láttak viszont (12:50). Szól arról, hogy miként élték meg Sztálin halálát (20:32), majd arról, hogy milyen volt a politikai hangulat az 50-es években (21:30). Beszél 1956-os emlékeiről, az írók és művészek társaságáról, Csurka Istvánról, Moldova Györgyről, az október 23-i eseményekről (23:12). Szól arról, hogyan állt be nemzetőrnek a toborzáskor, miként kaptak fegyvereket és hogyan tisztogatták le őket (27:44). Elmeséli, hogyan menekültek el a lezárt iskolaépületből (31:30). Beszél arról, hogyan próbáltak kijutni Budapestről egy barátjával, annak barátnőjével és édesapjával (32:30). Beszél a forradalmi események utáni újrakezdésről, a kirúgásokról, illetve arról, hogyan tartottak nekik kötelező eligazítást az ellenforradalomról (35:15). Szól arról, hogyan telt meg az egyetem KISZ-esekkel, hogyan jelentgették fel a tanárokat a "polgári szellem" miatt, és hogyan tudták a hangadókat kirúgni félévkor (38:04). Beszél végzéséről 1962-ről, Barcsay Jenővel való kapscolatáról, iletve arról, hogyan uralta a képzőművészetet Aradi Nóra, hogyan rágalmazta őket egy cikkben, illetve hogyan fenyegette meg nyíltan Barcsay Jenőt (39:30).

Interjúalany: Gyulai Líviusz

Felvétel időpontja: 2011. június 21

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Nem volt puha a diktatúra

Hossz: 00:34:00

Tárgy: Holokauszt, második világháború, kényszermunka

Kulcsszavak: börtön, állambiztonság, egyház, határőrség, oktatás, Mindszenty József, rendszerváltoztatás, államigazgatás, besúgó, Izrael, Kádár-korszak, Rendőrség, megfigyelés, Erdély, választások, Római Katolikus Egyház, útlevél, ÁEH,

Az interjúalany beszél arról, mi indította a papi pályára, és milyen iskolákba járt (0:30). Beszél a puha diktatúráról, és arról, hogy milyen változásokat hozott a Rákosi-rendszer üldözéséhez képest, ugyanakkor még 1971-ben is börtönbüntetést kaptak regnumiak (1:38). Szól a Kádár-korszak megszorításairól, az állami hitoktatási engedélyekről, a templomépítés korlátozásairól, a cenzúráról (3:50). Szól az Állami Egyházügyi Hivatalról, és sokáig első emberéről, Miklós Imréről (6:50). Beszél arról, hogy falun könnyebb volt felmorzsolni a vallásosságot, mint városban, ugyanakkor ott gyorsabban szüntették meg a hitoktatást (10:26). Szól a békepapokról (11:55), és arról, hogy ő mikor került először összetűzésbe a hatalommal (14:48). Beszél arról, hogy könyveket akartak vinni Erdélybe, de a határon elkapták őket (16:00). Szól arról, hogy az állambiztonság be akarta szervezni, mikor lehetősége nyílt a Szenföldre látogatni 1986-ban (17:30). Szól a besúgók és lehallgatások rendszeréről, ennek fenntartási költségeiről (20:50). Szól a rendszerváltoztatásról, mikor egyik korábbi zaklatója "időpontot kért" tőle, és aggodalmát fejezte ki. Erre azt tanácsolta neki, imádkozzék Szent Ambrushoz (26:10). Szól arról, hogy a rendszerváltoztatás közeledtével egyre kevésbé ellenőrizték (27:50), majd arról, hogy a hitélet megújult 1989 után. Még egyik régi zaklatójának a lánya is azt a helyet kereste nála, ahol titokban megkeresztelte a nagyanyja a kommunizmus idején (30:28). Végül Szent Ágoston szavaira hivatkozva úgy véli, hogy a nagy szabadság is rosszra vezetett a rendszerváltoztatás után (31:40).

Interjúalany: Dr Bábel Balázs

Felvétel időpontja: 2011. június 20

Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Négy évtized az ifjúság nevelésében

Hossz: 00:52:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, Sport, Holokauszt, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, kényszermunka

Kulcsszavak: beszolgáltatás, egyház, oktatás, padlássöprés, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , osztályharc, Rákosi-korszak, megszállás, Kádár-korszak, II. világháború,

Az interjúalany 1934-ben született Nagymágocson (Csongrád megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei parasztok voltak. (04:34) Elmondja II. világháborús emlékeit. Átélt több bombázást. (09:40) Beszél az 1944/1945-ös tanévről, az országban végbemenő változásokról, a front közeledtéről, a szovjet megszállásról. Az orosz közkatonák, ha a tisztek nem ellenőrizték őket, loptak a lakosságtól. (17:32) Beszél a háború után az iskolák újraindításáról. (21:18) Kollégiumban tanulhatott tovább. 1948-ban átalakították az iskolarendszert, általános iskola után gimnáziumba került, végül áthelyezték a Szentesi Leánykollégiumba, Ahol leérettségizett. (23:50) Nem vették fel egyetemre, mivel családja kommunistaellenes volt. (26:02) Beszél a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatások menetéről. (33:22) Az interjúalany tanyasi iskolában kezdett képesítés nélkül tanítani a Szentesi járásban. (37:16) Hamarosan Magyartésre került, ott tanított öt évig. Közben férjhez ment. Folyamatosan keresték férjével a jobb helyeket. A nagyszülők betegeskedtek, ezért Petőfiszállásra költöztek, itt kaptak állást is. Férje sajnos hamarosan elhunyt. (40:34) Elmondja a tanítás menetét az osztatlan képzésű tanyasi iskolákban. (44:46) Beszél a tanyasi iskolák megszüntetéséről. A tanítók és a szülők is felléptek az intézkedés ellen, sikertelenül. (48:28) Az iskolákban utasították a tanárokat, hogy beszéljék le a gyerekeket arról, hogy hittant tanuljanak, de ennek általában nem tettek eleget, a szülőkre hagyták a döntést. (51:56)

Interjúalany: Csendes Györgyné

Felvétel időpontja: 2011. június 20

Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Egy tanyasi hétköznapjai

Hossz: 00:43:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Igazságszolgáltatás, Propaganda, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Művészet, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: Gulág - Málenkij robot , katonaság, oktatás, sport, légitámadás, II. világháború,

Az interjúalany mesél gyermekkoráról, majd az esztergályosként a Weiss Manféd gyárban és egyéb helyeken végzett munkájáról. Elmondja, hogy hogyan került ki a Szovjetunióba málenkij robotra és hogyan sikerült hazakerülnie onnan. Beszél arról is, hogy milyen módon vett részt a háború utáni magyar fegyvergyártás újraélesztésében, és milyen más üzemekben végzett még munkát. 0:35--szülők, gyermekkora a tanyán, milyen oktatásban részesült, mit dolgozik mellette; 8:21--hogyan érte el a háború a Weiss Manfréd gyárat, milyen emlékei vannak a bombázásokról; 9:42--hogyan kerül el Málenkij robotra, milyenek voltak itt a körülmények; 12:54--hogyan került végül haza; 14:31--hova helyezkedett el a háború után, milyen módon vett részt a fegyvergyártás újraindításában; 17:42--hogyan került át a hadiüzemből az építőiparba, sportlövői tevékenysége; 19:40--hogy lesz a tiszti iskolában testnevelő, milyen betegségei voltak; 23:8--hogyan sikerült hazakerülnie a fogságból; 24:7--hogyan tudott a tanulás mellett dolgozni a fegyvergyárban fiatalkorában; 26.25--testvérei sorsa, testvére katonai szolgálata a II. világháború alatt; 28:58--hogyan élték meg Miskolcon a forradalmat; 31:17--eredményei bicikliversenyzőként; 34:35--testvérei oktatása, nevelőapja; 37:43--hogyan ismerkedett meg a feleségével; 40:49--milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban, hova utaztak külföldre

Interjúalany: Veress István

Felvétel időpontja: 2011. június 19

Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Egy sikertelen papi hivatás története

Hossz: 00:37:00

Tárgy: Egészségügy, kényszermunka

Kulcsszavak: állambiztonság, békepapok, egyház, kommunista diktatúra, oktatás, rendszerváltoztatás, besúgó, propaganda, BM, megfigyelés, kmk, Római Katolikus Egyház, ÁEH, Csehszlovákia,

Az interjúalany beszél arról, hogyan hívta konspirációs beszélgetésre a piarista gimnáziumból a Gellérthegyre Kovács László káplán. Nemcsak a bázisközösségről, hanem arról is beszéltek, hogyan kell lerázni a belügyi megfigyelőket (0:35). Szól arról, hogy nem csak keresztény közösség voltak, de itt nyilvánosságot kapott például 1956 is. Eldöntötte, hogy Szegedre megy kispapnak (6:00). Felvették Szegedre, de rögtön el is vitték katonának Nagyatádra. Leszerelés után még egy évig Budapesten maradt a közösségben (10:00). A szemináriumban alacsony szintű volt a képzés (13:38), el is bocsátották, csak a kalocsai érsek közbenjárására maradhatott bent (15:08). Diakónus-szentelése helyett ismét el akarták bocsátani, a kispapok szolidaritást vállaltak vele, de ezúttal tényleg elbocsátották (18:55). Társai is el akartak jönni, de lebeszélte őket, mert ezzel csak az állam dolgát könnyítenék meg (22:20). Ezután sokat barangolt az országban, mert ekkor egyre inkább Bulányi-ellenes fordulatot vett a közélet, és sehol nem fogadták szívesen. Bulányi atya egyik barátjához irányította, ahol sokáig élt. Végül a csehszlovákiai földalatti egyházban akarta magát felszenteltetni, de végül úgy döntött, hogy laikusként akarja a közösséget szolgálni (24:20). Sok munkahelye volt, de gyakran kirúgták, vagy megtiltották neki, hogy fénymásolót használjon (35:30). Végül a Bulányi-féle mozgalomról, annak szerepéről, valamint a rendszerváltoztatás utáni karrierjéről szól (40:00).

Interjúalany: Máté-Tóth András

Felvétel időpontja: 2011. június 19

Készítette: Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged

Fischer Miklósné

Hossz: 00:26:12

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: disszidálás, gettó, üdülés, rendszerváltoztatás, Izrael, II. világháború, 60-as évek,

Az interjúalany elmeséli, hogy a családja hogyan költözött át Lengyelországból Magyarországba és hogy hogyan élték meg a gettóban a II. világháborút, illetve az oroszok bevonulását. Beszél életkörülményeikről, az általuk tartott zsidó szokásokról és testvére 1956-ot követő disszidálásáról is. 0:20--családja, hogyan került át családja Lengyelországból Magyarországra, az általuk a családban használt nyelvek, vallásosságuk, milyen körülmények között éltek, mivel foglalkoztak a szülők; 3:40--testvére disszidálása, édesapja halála, gyermekkora, a helyi zsidó közösség működése; 6:19--milyen emlékei vannak a gettóról és az antiszemitizmusról; 7:17--szülei iskolája, munkája, melyik hitközségnek voltak a tagjai, milyen zsidó szokásokat tartottak; 9:24--a gettóban töltött napok, a szovjetek bevonulása; 12:8--hogyan indult újra az élet az oroszok bevonulása után, miért nem disszidáltak 1956 után ők is; 14:12--hogyan ismerkedett meg a férjével, házassága; 17:24--mit dolgozott a szocializmus időszaka alatt, hogyan élte meg ezt az időszakot, milyenek voltak az élet-, és lakáskörülményeik ekkoriban; 21.20--külföldi rokonok; 22:23--hogy viszonyult Izrael állam létrejöttéhez, miért nem tudtak kivándorolni ide; 24:30--véleménye a rendszerváltoztatásról

Interjúalany: Fischer Miklósné, Piroska

Felvétel időpontja: 2011. június 19

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Tételek #