Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél családjának lengyel származásáról (1:15-ig). Édesapja szolgált az I. világháborúban, hadifogoly lett (2:14-ig). Beszél arról, hogyan lett kántortanító (4:03-ig), majd az iskolaévekről az egri Érseki Tanítóképzőben (6:25-ig). Kitér a pályakezdés éveire, összehasonlítja a kántori és a tanítói fizetését. 7.00-tól: beszél a katonai szolgálatról a II. világháború előtt és alatt. 11:45-től: a leszerelése utáni, de még a háború alatti időszakról beszél, amit a Borsod megyei Arlóban kántortanítóként töltött. 15:08: A nyilas uralom alatt ismét katona, Linzig vonultak, ahol amerikai fogságba estek. 22:35-től: a hazatérés után igazolni kellett magát, majd hazatért Arlóra, ahonnan politikai nyomásra áthelyezték volna, de ő ezt elutasítva Pinkamindszentre ment kántortanítónak (25:05-től). Beszél az 1947-es választásokról (26:08-tól), a TSZ megalakulásáról (27:40-től), a falusi életről (28:56-tól). Beszél 1956 helyi eseményeiről (30:46-tól) és elbocsátásáról 1957-ben. (37:15-től) a MUK-ról és internálásáról beszél.

Az interjúalany beszél iskoláiról, az orosz és latin nyelvek tanulásáról (0:10), majd rátér az 1950-es évek világának leírására, a feljelentgetésekre, internálásra és az állambiztonságiakra (2:25). Szól az 1956-os forradalom kitöréséről (7:10), majd arról, hogyan döntötték el, hogy elfoglalják a rendőrség épületét (10:00). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszer támogatói Csehszlovákiában bujkáltak a forradalom idején (12:36). Beszél arról, miként szervezték meg a sátoraljaújhelyi nemzetőrséget (16:08), hogyan alakult meg a Kádár-kormány és tértek vissza a bujkáló kommunisták (19:48). Szól az orosz csapatok bejöveteléről (23:18),valamint arról, miként vonultak fel társaikkal Kőkapura a szovjetek elől (27:06). Végül a fegyverletételről, a megtorlásokról és a disszidálásról beszél, beszámolva a börtönben töltött időről (31:25).

Az interjúalany mesél az ötvenes évekkel, illetve az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékeiről, és arról, hogy hogyan került összetűzésbe a rendszerrel egyetemistaként az 1970-es évek elején. Beszél a magyarországi lovasturizmus múltjáról és jelenéről, valamint a Magyarországon működő hagyományőrző csoportok tevékenységéről is. 0:16--származása, családja; 1:23--mi történt velük a II. világháborút követően, hogyan érinti a rokonait a kitelepítés; 2:28--emlékei az 1956-os forradalomról, hogyan hatott rá gyermekkorában a rendszer, milyen emlékei vannak a korabeli oktatásról; 7:40--figuránsi munkája sikertelen egyetemi felvételije után; 8:30--egyetemi évei, részvétele 1971-1972-ben a március 15-i tüntetéseken, ennek következményei; 9:24--hogyan került kapcsolatba a lovakkal, illetve a lovas turizmussal; 13:15--mi a véleménye a magyarországi lovas turizmusról, mik voltak ennek jellegzetességei a Kádár-korszakban; 21:0--milyen más lóval kapcsolatos, és attól független tevékenységeket folytatott; 24:14--mi a véleménye a Magyarországon működő hagyományőrzésről; 30:10--mit jelent az, hogy a magyar lovas nemzet, és miért visszás ennek a kifejezésnek a használata manapság; 34:17--mit lehetne tenni a hagyományőrzés javításáért