Gyűjteményhez ad

70 év emlékei

2410 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, a háborús évek határozták meg a gyermekkorát, édesapja hadifogoly is volt 1:12 a lakásukba először német katonák költöztek, őket kitették 2:52 az oroszok szintén oda költöztek, a gyerekeket ők is, és a német katonák is szerették, ételt is kaptak tőlük, nehéz időszak volt ez számukra 6:29 a falusi élet ünnepi alkalmait idézi fel, de a mindennapi élet nem volt könnyű, ő például nem tanulhatott tovább 11:30 az édességcsomagolóban dolgozott tovább, majd gyesen volt, végül Diósgyőrben a postánál dolgozott 12:56 leszázalékolták, és ezért csak kevesebb órában tudott dolgozni 16:11 felidézi a gyermekkorában a föld körüli munkákat 19:23 a termelőszövetkezet megalakításával eleinte nehezebb lett az élet, mert a munkaegységért kevés terményt, vagy pénzt kaptak 22:20 az autóra annak idején éveket kellett várni
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Fecz Jánosné
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Kerecsend, 1942
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 10
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany mesél a Don-kanyarban katonaként átélt tapasztalatairól, ezt követő hadifogságáról, és a Kádár-korszakban befutott katonai pályafutásáról. 0:10--bevonulása a katonaságba, szolgálata a második magyar hadseregben; 1:30--gyermekkora a Horthy-korszakban; 3:39--milyen küzdelmekben vett részt a Szovjetunióban, hogyan zajlottak az itteni harcok, milyen ellátásbeli problémáik voltak; 10:16--hogyan zajlott a visszavonulás a Don-kanyarból; 12:50--hogyan esik hadifogságba, milyen volt a hadifogság, milyenek voltak a körülmények a fogolytáborban; 19:15--hogyan került a fogolytáborból egy antifasiszta iskolába, hogyan találkozott Maléter Pállal; 21:00--hogyan került Debrecenbe az ideiglenes kormány megalakulásakor, hogyan lesz Maléter Pál katonája, majd pedig kormányőr; 21:50--hogyan kerül a Néphadsereg tiszti iskolájába, milyen volt a katonai szolgálata a Hadkiegészítő Paracsnokságon; 28:40--egyéb emlékei a Don-kanyarban lezajlott eseményekről
Interjúalany: Kaszás János
Felvétel időpontja: 2011. február 16

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az életkörülményekről a tanyán, valamint az oktatásról (0:07). Szól a mezőgazdaságról, a dohánytermesztésről, a munkafolyamatokról (3:20). Szól gyermekkorának megélhetési körülményeiről (7:04), majd arról, hogyan szerzett képesítést és hogyan látott el különböző nehéz fizikai munkákat (8:15), valamint szól katonai szolgálatáról (10:06). Ismerteti, miként szemelték ki a tanácselnöki posztra, és ez miért nem tetszett neki és feleségének (10:32). Szól a tanácselnök feladatairól és pozíciójáról (12:12). Beszél a tanácselnök szerepéről a TSZ alakításában, az emberek rábeszélésében (15:35), majd rátér a kulákokra, valamint az új és régi típusú mezőgazdaság közötti átmenetre (17:55). Megemlíti az 1956-os forradalom helyi hatásait (22:00), majd rátér arra, milyen tapasztalatokat szereztek a német és orosz megszállókról a II. világháborúban. Elmondja, hogy az oroszok kétszer is elvitték őket dolgozni (22:50). Rátér két bátyjának angol hadifogságára és annak elviselhető körülményeire (27:12). Végül a rendszerváltoztatást értékeli (31:50).
Interjúalany: Vajner Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 25

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús hadifogságáról (01:38), majd a román közigazgatás megjelenéséről Erdélyben (06:08). Beszél a II. világháborúról (09:00), különös tekintettel apjának a német hatóságokkal szembeni ellenállásáról, és táborba hurcolásukról (13:00). Szabadulásukról és németországi letelepedésükről is szól (26:08), ahol személyesen élte át Drezda terrorbombázását (31:12). Végül arról beszél, hogy a megszállási zónák felállítása után, hogyan telepítették vissza családját Magyarországra (38:18).
Interjúalany: Bakó András
Felvétel időpontja: 2010. október 11